Dobson Szabolcs: Mennyire indokolt manapság a gyógyszertári reagenskészletek évenkénti megvásárlása, gyógyszertárban tartása és ennek hatósági ellenőrzési szempontként történő kezelése?

A gyógyszertári reagensek alkalmazásának és a hatósági gyógyszerellenőrzés történetének áttekintését követően a Szerző véleménye szerint az ICH Topic Q 7, Step 5 Gyógyszerészeti Hatóanyagok Helyes Gyógyszergyártási Gyakorlata 7.32 pontja alapján mentesíteni lehetne a gyógyszertárakat a beérkező anyagok kötelező tételenkénti kötelező vizsgálata alól. Az ezzel kapcsolatos részletes szabályozás kidolgozása a nagykereskedők felé történő feltételekkel el lenne végezhető az OGYI-P-25-2010 irányelv átdolgozása keretében. Végeredményképpen minden beérkező magisztrális alapanyag veszélyes vagy akár igen mérgező, különös tekintettel arra is, hogy a gyógyszertári dolgozók nem hordanak GMP előírás szerinti védőruhát, lehetnek várandósak és a számos különféle vegyszer-hatóanyag bontogatása a kontamináció révén felesleges egészségügyi kockázatot jelenthet. Ezen felül a reagensek évenkénti vagy egyéb gyakoriságú rendszeres cseréje súyos környezetszennyezést jelent (rendszeres veszélyes hulladék az ország több, mint 2000 patikájából).

A cikk letölthető a cikktárból, vagy ITT.

Facebook
Facebook
Follow by Email
RSS

Vincze (Weiszberger) Miklós (1885. 04. 03. – 1945. 01. 10.) kunszentmártoni gyógyszerész

Honlapunk mély tisztelettel és hálával ad helyt az egykori, méltatlanul elfeledett Kollégáinkról szóló családi megemlékezéseknek. Ők a maguk idejében fontos tagjai voltak a helyi közösségeknek, amelyet szolgáltak sokszor hosszú-hosszú éveken át. Különösen fontos – és hozzátartozik a történelmi igazságtételhez -, hogy fejet hajtsunk elhurcolt, a Holokauszt áldozatává vált gyógyszerészeink előtt.

Vincze Miklós kunszentmártoni gyógyszerész életéről és halála körülményeiről ezidáig nem voltak adataink. Mostantól Fehér Andrásné Vincze Katalinnak köszönhetően emlékét méltó módon őrizhetjük.

A közlemény elérhető a Cikktárban, illetve letölthető ITT.

Facebook
Facebook
Follow by Email
RSS

A Formulae Normales-en kívüli orvosi vények jellemzői, 2019

Dobson Szabolcs és munkatársai Magyarországon elsőként célul tűzték ki azt, hogy felmérjék a Formulae Normales-ben nem szereplő, magyar közforgalmú gyógyszertárakban elkészített magisztrális vények jellemzőit gyógyszertechnológiai és farmakológiai-gyógyszerbiztonságossági szempontból. Ennek keretében 112 vény jellemzőit vizsgálták meg. A vények összetételének racionalitása 37,5% (42 db.) esetében megkérdőjelezhető, míg a fennmaradó 70 vény (62,5%) jelentős többségében teljesen nem támasztható alá. Azonban tekintettel arra, hogy a vények 89,3%-a külsőleges (helyi) alkalmazású volt és a szisztémás hatású összetételek között is csak 2 db. tartalmazott erős hatású szert, a FoNo-n kívüli magisztrális vények túlnyomó többsége nem képvisel jelentős farmakovigilancia kockázatot. Helyteleníthető gyakorlat a bórsav és az alumínium-acetát-tartarát széleskörű alkalmazása, a szteroidhígítások jelentős része, a Tonogen (adrenalin) oldat végbélkúpokban történő alkalmazása, az efedrin kenőcsökben való rendelése. A 112 vény közül 55 esetben (49%) használtak fel az orvosok törzskönyvezett gyári készítményeket, amely felveti a téma pénzügyi jelentőségét is (gyógyszerkassza). A felmérés felhívja a figyelmet arra, hogy ezzel a területtel célszerű lenne foglalkoznia az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezéstudományi Intézetnek (OGYÉI-nek) és a jogszabályalkotóknak. A teljes tanulmány letölthető a Cikktárból vagy ITT.

Facebook
Facebook
Follow by Email
RSS

Új tanulmány honlapunkon – dr. Emszt Kálmán gyógyszerész élete és munkássága

Szmodits László gyógyszerész életrajzkutatói munkásságának legújabb tanulmányát publikáljuk honlapunkon dr. Emszt Kálmánról, egy méltatlanul elfelejtett magyar gyógyszerészről, aki kiváló analitikai kémiai tudásával maradandót alkotott. Nagyon értékes víz- és kőzetelemzéseivel beírta nevét a magyar földtan és vízföldtan történetébe. A magyar kutatók között a legkiválóbbak közé tartozott. A tanulmány letölthető a Cikktárből vagy ITT

Facebook
Facebook
Follow by Email
RSS

A pécsi gyógyszerészképzés története

Szabó László professzor úr, a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának professor emeritusa a kezdetek kezdetétől, 1996-tól részt vett a pécsi gyógyszerészképzés előkészítésében és létrehozásában. Kiemelt értéket képviselnek azok a munkák – mint a jelen összeállítás is -, amelyeket adott történelmi folyamatok aktív részesei állítanak össze.
A közlemény letölthető a Cikktárból, illetve ITT

Facebook
Facebook
Follow by Email
RSS

Dobson Szabolcs: A gyógyszerészi panaszkodás és remény története dióhéjban, 1920-1939

Gyakori jelenség a múlt idealizálása, egy sosem volt aranykorban való naiv hit, így jövő heti érdekességnek a gyógyszerészi panaszkodás (sokszor kimondottan siránkozás) és reménykedés 1920-1939 közötti történetét gondoltam felvetni, egy érdekes megközelítésben, azaz a gyógyszertártulajdonosok Gyógyszerészi Közlöny című lapjának kulcsszó kutatása alapján.

A cikk elérhető a Cikktár menüpontban, illetve ITT

Facebook
Facebook
Follow by Email
RSS

A Löcherer család orvosainak és gyógyszerészeinek élete és munkássága

Szmodits László kollégánk újabb hiánypótló tanulmányt írt, ezúttal a Löcherer család orvos és gyógyszerész tagjairől. Őt idézve: „Az 1950-es évek első felében sokszor kerestük fel édesanyámmal a közelünkben lévő budapesti Üllői út és a Hőgyes Endre utca sarkán az egykori Angyal gyógyszertárat a páratlan szépségű cseresznyefa officinájával és intarziáival. Az egykori emlékek láttán, akkor még nem tudhattam, hogy gyógyszerész leszek és én dolgozom majd fel a neves Löcherer család és az Angyal gyógyszertár történetét.”

A magyar gyógyszerészet történetébe legfőképpen Löcherer Tamás gyógyszerész írta be a nevét. 1960-ban hunyt el, 65 éves korában. Haláláról csak egy rövid mondat jelent meg a Gyógyszerészet szaklapban és ezt követően méltatlanul elfeledték-elfeledtük Őt.

A cikk letölthető a Cikktár menüpontban vagy ITT.

Facebook
Facebook
Follow by Email
RSS

Új cikk honlapunkon: Baranyai Aurél, Baranyai Bálint, Baranyai Pál: A kígyó, a kehely és….Fridrich Sándor “Petőfi” patikája. Pécs, 2019 március 26. (lejegyzett előadás)

“Lehet-e csendszépségűt mesélni a XX. század vérzivataros első feléről? Mi adhat felmentést, mi indokolhatja a múltidézést, mi lehet a célunk a két világháborút túlélő ősök életéről, tetteiről beszélni?
Elsősorban pécsiségtudatunk felkeltésének, erősítésének szándéka. Pécsiségtudat és hiánypótlás, ami nem olvasható az interneten. Azokról lesz szó, akik nyomot hagytak. Legendás emberek, akikre városunk szóban forgó része emlékeztet, akik a XXI. században példaképeink lehetnek. Mint Fridrich Sándor, a klasszikus európai kultúra talaján sarjadt “Petőfi” patika kapitánya. Az ókori görögöktől (Asculapiustól, Hygieatól) és a rómaiaktól (I. Constantinustól) indulnak a gyökerek.”

A cikk elérhető itt.

Facebook
Facebook
Follow by Email
RSS