Tisztelt Tagtársaim, kedves Kollégák, Barátaim!

Tisztelettel meghívom Önöket az idén Pécs városában megrendezésre kerülő XVI. Gyógyszerésztörténeti Nyári Egyetemünkre, amelyre 2019. július 04 (csütörtök) – 06 (szombat) között kerül sor.

Program és a Meghívó letölthető ITT, illetve a XVI. Nyári Egyetem, Pécs, 2019. 07. 04-06. című menüpontban a menüpontok listájában (harmadik sor, jobbról az utolsó)

Érdeklődésük esetén a Meghívót kérem szépen, töltsék ki és küldjék vissza a megadott e-mailcímre (dictum.dobson@t-online.hu).

Mind a kedvezményesen biztosított szálláslehetőség, mind az előadóterem és az étkezés egy helyen, Pécs szívében, a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának épületében lesz (cím: 7621 Pécs, Széchenyi tér 11. – Lásd a jelentkezési lapot)

Ez a Nyári Egyetem részben újszerű lesz abban az értelemben, hogy az eddigi 6 helyett 13 előadásra kerül sor.

Mindenképpen erősíteni szeretnénk a tudományos tartalmat, hogy elmélyültebb betekintést nyújthassunk Ráésztvevőinknek mind Pécs, mind általában hazánk gazdag gyógyszerészi kultúrájának múltjába.

A program tematikája „Hagyomány és modernitás a gyógyszertárban”.

Ennek keretében megismerkedünk Pécs gyógyszerészettörténetével, beleértve a gyakorló gyógyszerészetet, híres gyógyszerész személyiségeit, a gyógyszerészképzést és a muzeológiát is.

Bár Pécsnek gyógyszeripara nem volt, de ott született Johan Béla, aki egyebek között a magyar gyógyszertörzskönyvezés „atyja” és általában véve is zseniális egészségügyi államigazgatási szakember volt, és akiről „kötelező megemlékeznünk”.

Szót ejtünk ezen túl a gyógyszertári tulajdonformákról, a gyógyszerészi gondozásról, a gyógyszertárak államosításáig vezető útról, a gyógyszertári asszisztensek történetéről és a rendszerváltozás utáni gyógyszeri közéletről is.

Ezúton is hálásan köszönöm nagyszerű pécsi Kollégáink megtisztelő segítségét!

Tisztelettel:
dr. Dobson Szabolcs

elnök, MGYTT

Facebook
Facebook
Follow by Email
Google+
http://www.gyogyszeresztortenet.hu/blog/2019/04/15/tisztelt-tagtarsaim-kedves-kollegak-barataim/
RSS

Irodalom-keresési javaslatok honlapunk használatához

Honlapunk optimális használatához néhány hasznos rövid útmutatót adunk, amely a gombra kattintva tölthető le.

ÚTMUTATÓ

Facebook

Facebook
Follow by Email
Google+

http://www.gyogyszeresztortenet.hu/blog/2016/06/02/irodalom-keresesi-javaslatok-honlapunk-hasznalatahoz/
RSS

Elhunyt Dr. Budaházy István gyógyszerésztörténész

Életének 78. évében Nagyváradon elhunyt dr. Budaházy István a jeles erdélyi gyógyszerésztörténész. 1941-ben született Nagyváradon és mindvégig hű maradt szülővárosához. Elemi és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd a Kolozsvári Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen szerzett gyógyszerészdiplomát 1964-ben. Gyakorló gyógyszerészként tevékenykedett, 2000-ben saját gyógyszertárat nyitott  Sancta Trinitas néven. A gyógyszertári munka mellett rendszeres tudományos tevékenységet folytatott. Eredeti tanulmányainak száma meghaladja a százat, melyeknek jelentős része szaklapokban, konferenciák, gyógyszerészkongresszusok köteteiben jelent meg. Nagyszámú tudományos ismeretterjesztő cikk szerzője. Tudományos tevékenységének homlokterében gyógyszerészettörténeti kutatások álltak, különösképpen Nagyvárad gyógyszerészetének múltja foglalkoztatta. E témában írta és 2007-ben sikeresen védte meg doktori értekezését a kolozsvári Gyógyszerészeti Karon Adalékok Nagyvárad gyógyszerészet-történetéhez címmel, dr. Honorius Popescu professzor vezetésével.  Mintegy féltucat kötetben örökítette meg a régi Nagyvárad gyógyszerészeti emlékeit. Rendszeres és aktív résztvevője volt a román és a magyar gyógyszerészettörténeti társaságok munkájának. Tevékenységéért 2006-ban a Román Gyógyszerészettörténeti Társaság Al. Ionescu-Matiu emlékéremmel tüntette ki. 2008-ban pedig – hasonló indoklással  – az Erdélyi Múzeum-Egyesület Spielmann József emlékérmét kapta. 2012-ben  kiemelkedő gyógyszerészi tevékenységéért a Romániai Gyógyszerész Kollégium életműdíjjal jutalmazta. Több évtizeden át vett részt aktívan az eszperantista mozgalomban is. 1998-ban az Eszperantista Orvosok Világszövetsége UMEA-Shinoda- díjjal tüntette ki. Életének utolsó éveiben lelkes munkát fejtett ki a nagyváradi gyógyszerész-múzeum létrehozása érdekében. Budaházy István elhunyta a romániai és – egészében  – a magyar gyógyszerészet jelentős vesztesége.
A nekrológot írta: Prof. Dr. Gyéresi Árpád

Facebook
Facebook
Follow by Email
Google+
http://www.gyogyszeresztortenet.hu/blog/2019/03/03/elhunyt-dr-budahazy-istvan-gyogyszeresztortenesz/
RSS

Új tanulmány honlapunkon: Pécs IX. gyógyszertárának történetéhez: Abrudbányai Rédiger Ödön (Abrudbányay Ödön) pécsi évei

Balatonfonyódon most is áll egy érdekes és különös villa, a Kripta villa. A fenti tanulmány Szerzője, Dr. Gracza Tünde  egy balatoni kirándulás alkalmával látogatta meg ezt az épületet. Az ott látható kiállítás felkeltette érdeklődését, mivel a látogatók számára elhelyezett ismertetőkön az olvasható, hogy az épület megálmodója majd’ negyedszázadon keresztül Pécsett volt gyógyszerész. Hazaérkezése után azonnal kutatásba kezdett.

Abrudbányay Rédiger Ödön ifjú patikusként Kolozsvárott beleszeretett egy szép, művelt fiatal lányba, Magdusba (Anda Magdolnába). Eljegyezte, de Magdus az esküvő előtt egy gyors lefolyású betegségben hirtelen elhunyt. Az eset életreszólóan megrendítette a vőlegényt.  Ödön 1920 után átköltözött Magyarországra, Nagykanizsán élt egy ideig, majd Pécsett telepedett le és a Szent István Gyógyszertárat vezette. Bekapcsolódott a művészeti életbe, és többek között Magdus varázsa címmel írt egy költeménysorozatot. Mikor meglátta a gyönyörű fonyódi panorámát, egyből elveszített Szerelme jutott eszébe, és úgy döntött, itt fog emléket állítani Magdusnak. Fonyódon felépített egy különös, rózsaszínű épületet. A földszinti, ablaktalan helyiségben egy kőből faragott ágy található, amelyen fekszik a két szerelmes, egymás kezét fogva. Az ágy két oldalán pedig helyet hagytak a koporsóknak is. (Ödön szerette volna idehozatni a menyasszonya hamvait is, de ez végül nem sikerült.) Magdust sose feledte, bár időközben megházasodott és gyermekei is születtek.
A cikk letölthető a Cikktárban vagy itt.

Facebook
Facebook
Follow by Email
Google+
http://www.gyogyszeresztortenet.hu/blog/2019/02/26/uj-tanulmany-honlapunkon-pecs-ix-gyogyszertaranak-tortenetehez-abrudbanyai-rediger-odon-abrudbanyay-odon-pecsi-evei/
RSS

Kata Mihály: 1996 végére befejeződött a gyógyszertári központok privatizációja

Prof. Dr. Kata Mihály, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerészeti Karának professor emeritusa, tudományos életműve és oktatói munkássága mellett gazdag és eredményes közéleti tevékenységet is folytatott és folytat. A szocialista időszakban létrehozott gyógyszertári központok a megyei tanácsok tulajdonában álló vállalatokként szervezték a lakosság gyógyszerellátását, mígnem a rendszerváltozás után, az 1990-es évek elején-közepén megtörtént a tulajdonukban álló gyógyszertárak magánosítása, illetve maguknak a gyógyszertári központoknak a magánvállalatokká történő átalakítása. Ennek a magyar gyógyszerészet számára is meghatározó rövid, de eseménydús, számos konfliktussal, útkereséssel, gazdasági, jogi, etikai és egyéb bonyodalmakkal terhes korszaktól szól Kata professzor úr úttörő tanulmánya, amely elsőként tekinti át az eseményeket és folyamatokat. A cikk letölthető a Cikktárból, illetve ITT.

Facebook
Facebook
Follow by Email
Google+
http://www.gyogyszeresztortenet.hu/blog/2019/01/13/kata-mihaly-1996-vegere-befejezodott-a-gyogyszertari-kozpontok-privatizacioja/
RSS

Dobson Szabolcs: Hit és tudomány az ipari társadalomban – A modern (szintetikus) gyógyszerkincs kialakulása

Amióta – mintegy másfél évtizede – elmélyültebben kezdtem el foglalkozni a gyógyszerek és a gyógyszerészet történetével, egyre inkább láttam, hogy mind szellemtörténeti, mind tudományfilozófiai-tudományos, benne gyógyszerésztörténeti szempontból tarthatatlan az a széles körben vallott szemlélet, amely szembeállítja a „felvilágosodott”, modern gyógyszerészeti tudományokat és a vallásos, illetve nem vallásos értelemben szemlélt hitet. Ez utóbbival ennek következtében nem is tud mit kezdeni, csak annyit, hogy elkönyveli a placebo hatás tényét.

Ugyanakkor képtelen magyarázatot adni például a kuruzslás, az alternatív és a komplementer medicina tartós fennmaradására minden tudományos fejlődés mellett, illetve durván félreértelmezi ez utóbbi folyamatát (benne a modern gyógyszerkincs kialakulásával) és jelentőségét is az egészségügyben. Ami pedig az egészségügy általános szerepét illeti az egyéni és társadalmi jólétben, erre is torz módon tekint.

Paradox módon, mindezt éppen nem a „felvilágosodott”, tudományos szemlélet miatt, hanem pontosan ellenkezőleg, azért, mert e kifejezés alatt észrevétlen módon mélyen gyökerező hitek, illetve tévhitek húzódnak meg, amelyek a történelmi ismeretek hiányával társulva egy adott civilizációs buborékban tartják az illető szakembereket, pályakezdő diplomásoktól az akadémikusokig, természetesen az érdeklődő laikusokkal egyetemben.

Az egész helyzet hasonlít a newtoni fizika és a kvantumfizika kapcsolatára. A társadalom által elfogadott, megbecsült, teljes, méltó, produktív szakmai életet lehet leélni sok generáció óta a jelenleg uralkodó szakmai világképben, ha nem teszünk fel olyan kérdéseket, amelyek ennek határait feszegetik, illetve olyan válaszokat adunk, amelyben pl. ellenségképeket gyártunk, szembeállítva a haladást és a maradiságot, szőnyeg alá seperve a kényelmetlen dolgokat, amelyek nem férnek a világképünkbe (pl. harc az áltudományok ellen, közben lesöpörve a tudomány tudománytalan alkalmazásának sokkal súlyosabb társadalmi jelentőségét és azt, hogy amit tudománynak gondolunk, az sokszor csak tévhit vagy áltudomány, amely számos embertársunk szenvedését és halálát okozta/okozza). Mindez az azonban már politikai és érzelmi sík, nem tudományos, annak beismeréseképpen, hogy tudományos válaszokat képtelenek vagyunk adni vagy el se jutunk  a kérdések megfogalmazásáig.

Megérett hát az idő arra, hogy szakítsunk ezzel a vulgáris valóságmodellel és létrehozzunk egy olyan új gyógyszerésztörténeti modellt, amely képes logikusan, racionálisan, történelmileg és gyógyszerészetileg megalapozottan integrálni a hitet és a tudományt, továbbá képes racionális módon megmagyarázni azt a komplex folyamatot, amelynek következtében az ipari társadalom keretein belül hit és tudomány szerves egységben létrehozta a modern gyógyszereket és általában a medikalizált társadalmat.

Elérhető az E-könyv menüpontban vagy ITT

Facebook
Facebook
Follow by Email
Google+
http://www.gyogyszeresztortenet.hu/blog/2019/01/09/dobson-szabolcs-hit-es-tudomany-az-ipari-tarsadalomban-a-modern-szintetikus-gyogyszerkincs-kialakulasa/
RSS

Dobson Szabolcs: Az 1937-es influenzajárvány: olcsó kinint a népnek, avagy „a gyógyszerésztársadalom önzetlen felajánlása”

Tél van, így elvileg influenza szezon, ezért közzéteszünk egy nagyon tanulságos olvasmányt 1937-ből, amikor is a Belügyminisztérium (ahová az orvosi és gyógyszerészi ügyek is tartoztak) egy furcsa manőverrel, a gyógyszerészek nagylelkű felajánlásaként aposztrofálva (amiről maguk az érintettek csak a sajtóból értesültek) kötelezően előírta három hónapra (februártól április végéig) a kétfilléres kinin patikai árusítását influenza megelőzési célokra.

El kell tekintenünk attól, hogy ez, mint ma már tudjuk, haszontalan volt, mert akkoriban Nyugat-Európában is sokak szerint lehetett némi hatást várni a kisdózisú kinintől és erősen élt az 1918-as pandémia emléke, továbbá más, valóban hatásos gyógyszer nem állt rendelkezésre.

Inkább azon érdemes elgondolkodni, hogy vajon hol tévedett mégis az egyébként zseniális közegészségügyi szakember, Johan Béla, és mi késztethette a gyógyszerész vezetőket arra, hogy ezt a voluntarista manővert lenyeljék.

A közlemény elérhető a Cikktárban, illetve letölthető ITT

Facebook
Facebook
Follow by Email
Google+
http://www.gyogyszeresztortenet.hu/blog/2018/12/29/dobson-szabolcs-az-1937-es-influenzajarvany-olcso-kinint-a-nepnek-avagy-a-gyogyszeresztarsadalom-onzetlen-felajanlasa/
RSS

Répay Gábor kadarkúti gyógyszerész 2018. december 22-én, 78 éves korában elhunyt

Nehéz tudomásul venni. Kortársunk, kollégánk, barátunk volt. Hihetetlen gazdag élettel ajándékozta meg a Jóisten. Olyan családba született, ahol a gyógyszerészet művelését apjától, Répay Lajostól örökölte. A kaposfői gyógyszertár tulajdonosa Kadarkútra kerülve régészként is tevékenykedett. Kadarkút szorgalmas helytörténeti gyűjtőmunkája, értékmentő tudása révén országos hírűvé vált.

Répay Gábor nagy becsben tartotta az örökséget. Édesapja volt a példakép. A gyógyszerészi hivatáson kívül különleges tehetséget is örökölt: a holt fába lelket tudott lehelni. Olyan fokon tökéletesítette a „fafaragó hajlamot”, hogy Magyarországon ő lett a patikabútorok restaurálásának elsőfokú mestere. Emlékét megőrizzük.

Megemlékezésünk letölthető a Cikktárból, illetve ITT

Facebook
Facebook
Follow by Email
Google+
http://www.gyogyszeresztortenet.hu/blog/2018/12/28/repay-gabor-kadarkuti-gyogyszeresz-2018-december-22-en-78-eves-koraban-elhunyt/
RSS

MINDEN KEDVES OLVASÓNKNAK BÉKÉS, BOLDOG KARÁCSONYT ÉS ÚJ ÉVET KÍVÁNUNK! TISZTELETTEL KÖSZÖNJÜK EGÉSZ ÉVI ÉRDEKLŐDÉSÜKET ÉS FIGYELMÜKET!

Magyar Gyógyszerésztörténeti Társaság

Facebook

Facebook
Follow by Email
Google+

http://www.gyogyszeresztortenet.hu/blog/2018/12/20/minden-kedves-olvasonknak-bekes-boldog-karacsonyt-es-uj-evet-kivanunk-tisztelettel-koszonjuk-egesz-evi-erdeklodesuket-es-figyelmuket-magyar-gyogyszeresztorteneti-tarsasag/
RSS

Budapest XXI. kerületének (Csepel) gyógyszerésztörténete

Megjelent honlapunkon Szmodits László Budapest gyógyszerésztörténetét feldolgozó tanulmánysorozatának legutolsó részeként a XXI. kerület (Csepel) gyógyszerésztörténetét bemutató írás. A Cikktárban elérhető már az I., a II., a III, a IV., az V, a VI., a VII., a VIII. a IX. a X., a XI., a XII., a XIII., a XIV. XV., a XVI, a XVII, a XVIII., a XIX., a XX., a XXII. és a XXIII. kerületet feldolgozó fejezet is. Az új tanulmány letölthetők a Cikktárból, illetve ITT.

Facebook

Facebook
Follow by Email
Google+

http://www.gyogyszeresztortenet.hu/blog/2018/12/20/budapest-xxi-keruletenek-csepel-gyogyszeresztortenete/
RSS

Dobson Szabolcs, Szima Viktória: Mennyire volt egységes a gyógyszeres terápia Magyarországon, a XVIII. században? A kőszegi és a székesfehérvári jezsuita patikabútorok fiókfeliratain látható materia medica összehasonlító elemzése

Közleményünkben a 18. századi kőszegi és a székesfehérvári patikabútor fiókfeliratokat hasonlítjuk össze az általuk képviselt materia medica vonatkozásában. A két 18. századi fiókfelirat materia medica-ját az 1650-es gyulafehérvári patikaleltáréval is összevetjük. Megállapítottuk, hogy a kőszegi 257 db. fiókfeliratból 52 db (kb. 20%) közös a székesfehérvárival, míg 86 db (kb. 33,5%) a gyulafehérvári patika leltárával. A székesfehérvári 238 db. fiókfeliratból 50 db. (21%) közös a gyulafehérvári patika 1650-es leltárával. Meglepő, hogy a két 18. század közepetáji városi jezsuita patika fiókfeliratainak – a kőszegit 100%-nak tekintve – csak kb. 20%-a egyezik, tehát nagyobb (33,5%-os) egyezés mutatkozik a mintegy 100 évvel korábbi gyulafehérvári leltár és a kőszegi fiókfeliratok materia medica-ja, mint a két egykorú jezsuita patika fiókfeliratai között. Kimutattuk, hogy a gyulafehérvári patikaleltárban még nem szereplő dél-amerikai drogok a 18. században már magyarországi patikákban is elérhetőek voltak (megjelent: Kaleidoscope 2018. Vol. 9. No. 17.)

A cikk letölthető a Cikktárból, illetve ITT

Facebook

Facebook
Follow by Email
Google+

http://www.gyogyszeresztortenet.hu/blog/2018/12/17/dobson-szabolcs-szima-viktoria-mennyire-volt-egyseges-a-gyogyszeres-terapia-magyarorszagon-a-xviii-szazadban-a-koszegi-es-a-szekesfehervari-jezsuita-patikabutorok-fiokfeliratain-lathato-materia-m/
RSS