Új tanulmány honlapunkon – dr. Emszt Kálmán gyógyszerész élete és munkássága

Szmodits László gyógyszerész életrajzkutatói munkásságának legújabb tanulmányát publikáljuk honlapunkon dr. Emszt Kálmánról, egy méltatlanul elfelejtett magyar gyógyszerészről, aki kiváló analitikai kémiai tudásával maradandót alkotott. Nagyon értékes víz- és kőzetelemzéseivel beírta nevét a magyar földtan és vízföldtan történetébe. A magyar kutatók között a legkiválóbbak közé tartozott. A tanulmány letölthető a Cikktárből vagy ITT

Facebook
Facebook
Follow by Email
RSS

A pécsi gyógyszerészképzés története

Szabó László professzor úr, a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának professor emeritusa a kezdetek kezdetétől, 1996-tól részt vett a pécsi gyógyszerészképzés előkészítésében és létrehozásában. Kiemelt értéket képviselnek azok a munkák – mint a jelen összeállítás is -, amelyeket adott történelmi folyamatok aktív részesei állítanak össze.
A közlemény letölthető a Cikktárból, illetve ITT

Facebook
Facebook
Follow by Email
RSS

Dobson Szabolcs: A gyógyszerészi panaszkodás és remény története dióhéjban, 1920-1939

Gyakori jelenség a múlt idealizálása, egy sosem volt aranykorban való naiv hit, így jövő heti érdekességnek a gyógyszerészi panaszkodás (sokszor kimondottan siránkozás) és reménykedés 1920-1939 közötti történetét gondoltam felvetni, egy érdekes megközelítésben, azaz a gyógyszertártulajdonosok Gyógyszerészi Közlöny című lapjának kulcsszó kutatása alapján.

A cikk elérhető a Cikktár menüpontban, illetve ITT

Facebook
Facebook
Follow by Email
RSS

A Löcherer család orvosainak és gyógyszerészeinek élete és munkássága

Szmodits László kollégánk újabb hiánypótló tanulmányt írt, ezúttal a Löcherer család orvos és gyógyszerész tagjairől. Őt idézve: „Az 1950-es évek első felében sokszor kerestük fel édesanyámmal a közelünkben lévő budapesti Üllői út és a Hőgyes Endre utca sarkán az egykori Angyal gyógyszertárat a páratlan szépségű cseresznyefa officinájával és intarziáival. Az egykori emlékek láttán, akkor még nem tudhattam, hogy gyógyszerész leszek és én dolgozom majd fel a neves Löcherer család és az Angyal gyógyszertár történetét.”

A magyar gyógyszerészet történetébe legfőképpen Löcherer Tamás gyógyszerész írta be a nevét. 1960-ban hunyt el, 65 éves korában. Haláláról csak egy rövid mondat jelent meg a Gyógyszerészet szaklapban és ezt követően méltatlanul elfeledték-elfeledtük Őt.

A cikk letölthető a Cikktár menüpontban vagy ITT.

Facebook
Facebook
Follow by Email
RSS

Új cikk honlapunkon: Baranyai Aurél, Baranyai Bálint, Baranyai Pál: A kígyó, a kehely és….Fridrich Sándor “Petőfi” patikája. Pécs, 2019 március 26. (lejegyzett előadás)

“Lehet-e csendszépségűt mesélni a XX. század vérzivataros első feléről? Mi adhat felmentést, mi indokolhatja a múltidézést, mi lehet a célunk a két világháborút túlélő ősök életéről, tetteiről beszélni?
Elsősorban pécsiségtudatunk felkeltésének, erősítésének szándéka. Pécsiségtudat és hiánypótlás, ami nem olvasható az interneten. Azokról lesz szó, akik nyomot hagytak. Legendás emberek, akikre városunk szóban forgó része emlékeztet, akik a XXI. században példaképeink lehetnek. Mint Fridrich Sándor, a klasszikus európai kultúra talaján sarjadt “Petőfi” patika kapitánya. Az ókori görögöktől (Asculapiustól, Hygieatól) és a rómaiaktól (I. Constantinustól) indulnak a gyökerek.”

A cikk elérhető itt.

Facebook
Facebook
Follow by Email
RSS

Nagy Adrienn: Drogista szakképzés megszervezése Magyarországán a 20. század első felében

A tanulmány célja, hogy bemutassa a hazai művelődés- és szakoktatás-történet kutatói által kevéssé vizsgált – a francia és német szakképzési modellt követő – hazai drogista szakoktatás megszervezésének és intézményes működésének történetét. A 20. század elején a polgári társadalom igényeihez igazodó, lassan átalakuló higiéniai kultúra és az ahhoz kapcsolódó termékek (kozmetikai, pipere és háztartási cikkek elterjedése) szakszerű értékesítése egyre inkább megkívánta a szakképzett, kvalifikált drogisták alkalmazását, mely igényelte a szaktudás szervezett formában történő átadását. A kutatás a rendelkezésünkre álló elsődleges (iskolai értesítők, anyakönyvek, egyéb levéltári források) és másodlagos források összehasonlító elemzése során arra kereste a választ, hogy megvalósult-e, ha igen milyen eredménnyel a három évfolyamos drogista szakiskola vezetésével megbízott Száhlender Lajos azon törekvése, hogy a drogista iskolába 1920-tól csak középiskolát végzett tanulók nyerjenek felvételt. Továbbá a kutatás tárgyát képezte az intézményt látogató tanulók iskolai előképzettségének és társadalmi összetételének feltérképezése. Az iskola tanulóinak vizsgálata során figyelmet fordítottunk a nemi megoszlás arányára, mivel a drogista szakiskolában a dualizmus és a két világháború között kevéssé jellemző koedukált oktatás folyt, azaz mind az elméleti, mind a gyakorlati képzésen a lányok és fiúk együtt (egy térben) vettek részt.

A tanulmány elsőként a Kaleidoszkóp on-line folyóirat 2019. Vol. 10. No. 18. számában jelent meg. Letölthető a Cikktárban, illetve ITT.

Facebook
Facebook
Follow by Email
RSS

Új cikk honlapunkon: Dr. Vitéz István gyógyszerész életútja és tudományos munkássága

Szmodits László, legkiválóbb gyógyszerész életrajzkutatónk új tanulmánya Dr. Vitéz István gyógyszerészről, egyetemi docensről, a gyógyszerésztudomány kandidátusáról, aki meggyőződéssel vallotta a gyógyszerészek közegészségtani szemléletének a fontosságát, hogy ezzel a lakosság egészségi kulturáltságát is előbbre vigye. Szemlélete előre mutató volt. A betegek is sokan köszönhettek neki, akiknek zavartalan gyógyulásához és egészségük védelméhez hozzájárultak kutatási eredményei. Ezzel nemcsak a közegészségügyet szolgálta, hanem még a magyar és az egyetemes gyógyszerészet ügyét is. Maradandó értékeket és érdemeket szerzett a magyar gyógyszerészképzés területén. Hozzájárult így a magyar gyógyszerészet sokoldalú tudományos fejlesztéséhez is. A tanulmány célja az, hogy Vitéz tanár úr emlékét megőrizzük, fenntartsuk.

A tanulmány letölthető a Cikktárból vagy ITT.

Facebook
Facebook
Follow by Email
RSS

Gyógyszertár múzeum nyílt Nagyváradon 2019 május 18-án

A múzeum alapjául szolgáló fennmaradt hagyaték rendszerezésében óriási szerepet játszott Budaházy István kollégánk, tagtársunk, Nagyvárad gyógyszerészet-történetének legnagyobb ismerője, aki szakértelmével a kezdetektől pótolhatatlan segítséget nyújtott a patikamúzeum megálmodásában, de az átadást sajnos már nem érhette meg. Idén március 2-án hunyt el.

A múzeumot bemutató írás szerzője Mészáros Tímea, eredeti megjelenési helye a Főtér hírportál (foter.ro). A cikk megtekinthető a Patikamúzeumok menüpontben, illetve ITT.

Facebook
Facebook
Follow by Email
RSS