MEGHÍVÓ – STATISZTIKA A TUDOMÁNYOK, A TECHNIKA ÉS AZ ORVOSLÁS KÖRÉBEN konferencia

2017 november 16-17, NET, 1089. Budapest, Nagyvárad tér 4. 21. em.

A Magyar Természettudományi Társulat Tudománytörténeti Szakosztálya, a Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézete, az MTA Művelődéstörténeti Osztályközi Bizottság Élettudományok-története Munkabizottsága, az MTA Tudomány- és Technikatörténeti Osztályközi Állandó Bizottság és a Magyar Orvostörténelmi Társaság és a Fogászattörténeti Kör

közös rendezvénye.

A meghívó letölthető: ITT

Megosztás:

Panacea Gyógyszervegyészeti Gyár – Mentor Therapeuticus (1930)

Honlapunk gyűjteményének legújabb tagja a címben nevezett kis füzet, lényegében egy céges gyógyszer vademecum, amely 1930-ban jelent meg. Hazánkban csak a gyógyszeripar államosítása után alakult ki a hivatalos alkalmazási előírások rendszere 1948-1952 között.

Az első alkalmazási előírás gyűjteménynek nevezhető kötet a Tájékoztató a gyógyszerkészítmények rendelésére – I. kiadás (Egészségügyi Kiadó, 1952) volt, amely honlapunk “Történelmi gyógyszerinformáció” menüpontjából teljes terjedelmében letölthető.

Azonban az 1948 előtti időszakban az orvosok rendelkezésére csak a cégek saját információforrásai álltak a szaklapokon és szakkönyveken túl, így számos cég adott ki hasonló gyógyszertájékoztató gyűjteményt, természetesen csak a saját készítményeiről.

Ami a Panacea Gyógyszervegyészeti Gyárat illeti, ennek vezérigazgatója, Pallay (eredetileg Pollatsek) István gyógyszerész volt, akinek édesapja, Pollatsek (Pallay) Bertalan egy időben a Budapesti Dorotyta utcában lévő Szerecsen Gyógyszertár tulajdonosa és a Pandora nevű cég vezetője. A család erdélyi zsidó származású. Bertalan a hires orvosprofesszor, Pollatsek Elemér bátyja (aki Matthausenben hunyt el). István volt frontharcos az I. Világháborúban, majd gyógyszeripari karriert csinált, részt vett a szakmai közéletben is és Richter Gedeonhoz vagy pl. Örkény Hugóhoz hasonlóan kormányfőtanácsos lett és. A háború végetájékától sorsát jelenleg nem ismerjük.

A kötet letölthető ITT, illetve elérhető a Történelmi gyógyszerinformáció menüpontban.

Megosztás:

Szmodits László: Budapest, Ferenc város (IX. kerület) gyógyszerésztörténete

Újabb helyi gyógyszerésztörténeti munka jelent meg honlapunkon. Szmodits László munkája ezúttal is hiánypótló. Budapest gyógyszerészettörténetéről hasonló átfogó munkáink nincsenek, kivéve az Ő közelmúltbeli, Zugló gyógyszerészettörténetével foglalkozó művét. Örvendetes módon az elmúlt hónapokban több helytörténeti munkát kaptunk közlésre. Legmélyebb tiszteletünket fejezzük ki mindenkinek, aki hasonló munkákkal tiszteli meg Társaságunkat. A tények megismerése és a múlt emlékeinek megőrzése alapvető küldetéseink közé tartozik.

A cikk letölthető cikktárunkból vagy ITT

Megosztás:

Újabb cikk honlapunkon – Várszegi László, Szabó László Gyula: Pécs régi patikái

Újabb értékes helyi gyógyszerészettörténeti történeti közleménnyel gyarapodott adattárunk. A Szerzők a Pécsi Tudományegyetem GYTK ’Lárencz László’ Gyógyszerészettörténeti Csoport tagjaiként bocsátották rendelkezésünkre a fenti közleményt, amelynek célja az, hogy a rendelkezésre álló szakirodalom alapján elősegítse a helyi gyógyszerészettörténeti kutatásokat. A ’Szerecsen’ Múzeumpatika újbóli megnyitásával lehetővé válik az is, hogy a kiállítás mutassa be Pécs történeti patikáit. Ehhez is adalékot nyújt az áttekintés.

A közlemény letölthető cikktárunkból vagy ITT

Megosztás:

MEGHÍVÓ

A Magyar Tudományos Akadémia V. Orvosi Tudományok Osztálya,

a Magyar Tudományos Akadémia Orvostörténeti Munkabizottsága,

a M.N.M. Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Adattár,

és a Magyar Orvostörténelmi Társaság tudományos ülésére.

Az ülés helye: Magyar Tudományos Akadémia Székháza, II. emeleti Kisterem

1051 Budapest, Széchényi István tér 9.

Az ülés időpontja: 2017. október 19. (csütörtök)

Az ülés kezdete: 10 óra

PROGRAM:

A KIEGYEZÉS ÉS A KÖZEGÉSZSÉGÜGY MAGYARORSZÁGON
Letölthető ITT

Megosztás:

Újabb cikk honlapunkon: Dobson Szabolcs – Felvilágosodás, felvilágosítás, gyógyszerészet, alternatív terápiák, áltudomány

Mostanában gyakran olvashatunk a tudományok és az áltudományok képviselői közötti csetepatékról. Ezek résztvevői egyik oldalon sem tudják a történelmi ismeretek hiánya miatt, hogy ugyanazokat a gondolatokat ismétlik pontosan ugyanazon törésvonalak mentén, mint kollégáink már jóval több, mint száz éve is. Ezen felül kialakult a bulvárstílusú, intoleráns, nem egyszer primitív üzeneteket hordozó tudományos celebek jelensége. Úgy tűnik, minden generáció búgócsigaszerűen, egy helyben pörögve ismétli meg elődei vitáit anélkül, hogy ennek tudatában lenne. Innentől lehet a gyógyszerésztörténetnek szakmapolitikai jelentősége azáltal, hogy ezeket feltárja és dimenzióba helyezze, így segítve a józan, reális látásmódot.

A cikk letölthető a Cikktár menüpontból vagy ITT.

Megosztás:

Szmodits László: Budapest, Zugló gyógyszerésztörténete

Szmodits László, legkiválóbb kortárs gyógyszerésztörténészeink egyike legújabb közleményében összefoglalja Zugló gyógyszerészetének történetét.

A hasonló helytörténeti jellegű munkák nagyon fontosak. Minden kedves olvasónkat kérünk, lehetősége szerint foglalkozzon ezzel a területtel és munkája eredményét küldje el számunkra közlésre. Hogy Budapestnél maradjunk, fővárosunk gyógyszertárainak átfogó, szisztematikus történetével is mindmáig adósak vagyunk.

Megosztás:

A tudományos-civilizációs-marketing buborékok, avagy hogyan alakul át a tudomány áltudománnyá: a lázcsillapítás mint esettanulmány

Egy ismeretterjesztő cikk keretében a szerző, Dobson Szabolcs a tudomány és az áltudomány kérdéskörét járja körül. Ez a témakör sokkal összetettebb, mintsem az „allopátia” és az „alternatív gyógymódok” szokásos szembeállítása. Történelmi szemléletben tekintve (csak így lehetséges tudományos szempontból) egész civilizációnk mérlegre kerül az egészségügy fejlődésének vizsgálata során.

A cikk letölthető a Cikktárból vagy ITT

Megosztás:

Interjú a székesfehérvári Fekete Sas patikamúzeum létrehozójával, dr. Szabó Lóránt gyógyszerésszel és Feleségével, Stéger Piroskával

Készítette Krizsány Anna, Szima Viktória, Molnár Zsuzsa (2017 augusztus 14.)

Dr. Szabó Lóránt vasdiplomás gyógyszerész, a Fekete Sas Patikamúzeum egyik “alapító atyja” 1924-ben született. Gyógyszerészi diplomáját a Szegeden szerezte meg. Dolgozott Balatonfüreden, Lepsényben, illetve később Székesfehérvárott is. 1959-ben került Székesfehérvárra gyógyszerügyi osztályvezetőként. 1968-ban, Antall József tevékenységének köszönhetően irányult Szabó Lóránt figyelme az évszázados múlttal rendelkező Fekete Sas gyógyszertárra. A két szakember egyetértett abban, hogy mind a hozzáköthető történelmi múlt, mind a berendezés jellege érdemessé teszi a megmentésre és a múzeummá alakításra. Szabó Lóránt tudományos kutatásokat folytatott a gyógyszertár történetének feltárásához és számos intézkedést tett, hogy a működő gyógyszertári intézmény kiállítóhellyé alakulhasson. A munkát a székesfehérvári (Szent) István Király Múzeum munkatársaival karöltve vitték véghez. 1971-ben a gyógyszertár bezárt és több évnyi kutató- és restaurátori munkát követően mint Patikamúzeum nyitotta újra kapuit. Az 1975. május 12-én megnyílt kiállítás évente látogatók ezreit vonzza és immáron 41 és fél éve várja a közönségét. Szabó Lóránt kutatási eredményeit szaksajtóban is közölte. 1972-től ő indította el a Gyógyszerésztörténeti Diáriumot Fejér megyében, melyben számos tanulmányt közölt a Fekete Sasról. Mindezek mellett az is kitelt idejéből, hogy az asszisztens-képzés vezetője legyen. Egészen 1988-as nyugdíjba vonulásáig támogatta a hallgatók szárnypróbálgatásait. Eközben a Videotonban nyitott kis patikában is működött napi 3 órában (20 éven keresztül), ezt a munkát 1988 után sem adta fel a betegek nagy örömére. 2016-ban, a Patikamúzeum fennállásának 40. évében rendezett tudományos konferencián a Szent István Király Múzeum az esemény díszvendégeként fogadta Őt. Jelenleg nyugdíjas éveit tölti kedves feleségével Balatonfüreden, ahol szenvedélyének a bélyeggyűjtésnek és a kertészkedésnek szenteli idejét.

Az interjú megtekinthető Video menüpontunkban, illetve letölthető ITT

Megosztás:

Régi-új cikkek honlapunkon a gyógyszertárnevekről

Ezúton hívjuk fel kedves Olvasóink figyelmét négy újonnan feltett (bár nem új) szakcikkre gyógyszertáraink elnevezéseiről. Külön érdekesség, hogy a közlemények szerzői nyelvészek. A cikkek letölthetők a cikktárból, vagy itt:

Ördög Ferenc – Patikanevek keletkezésmódjai 

Ördög Ferenc – Eltűnt patikaneveink nyomában

Bölcskey Andrea – Gyógyszertárneveink ma (2003)

Varga Mária: Új patikanevek Heves megyében (2007)

 

Az ok, amiért feltöltöttük ezeket a régebbi cikkeket az, mert jelen esetben is nyilvánvaló, ha az irodalomlistákra tekintünk, hogy a nyelvész és a gyógyszerész kutatók nem tudtak egymásról, nem ismerték egymás idevágó munkásságát, hiszen azok a másik szakma által nem olvasott kiadványokban jelentek meg. Ez most korrekcióra kerül honlapunkon.

A négy újabb cikk immáron tovább gyarapítja a magyar gyógyszertárak névadási jellemzőivel kapcsolatos gyógyszerészi szakirodalmunkat, amelyek közé az alábbi közlemények tartoznak. A cikkek szintén letölthetők a cikktárból, vagy itt:

Csanád Vilmos: A történeti Magyarország patikáinak elnevezései és alapítási évei

Csanád Vilmos: A történeti Magyarország patikáinak elnevezései

Szigetváry Ferenc: Gondolatok a gyógyszertárak elnevezéséről

Horváth Dénes: A magyarországi közforgalmú gyógyszertárak elnevezése

Grabarits István: Nomen est omen  – Gyógyszertárak névadásának érdekességei

Dobson Szabolcs, Dobson Dénes: A magyarországi gyógyszertárak névadási szokásai 1932-2013

 

Megosztás: