Újabb jelentős tanulmány honlapunkon

Egy újabb rendkívül jelentős gyógyszerészettörténeti közleményt szeretnék kedves Olvasóink figyelmébe ajánlani: Magos Gergely: A magyarországi gyógyszerészet árjásítása 1938 és 1944 között

A Szerző ebben a dolgozatában a múltkori, 1945-1950 közötti (azaz a II. Világháború vége és az államosítás közötti) időszak levéltári és más anyagainak áttekintése után a magyar gyógyszerészet „zsidótlanításával” foglalkozik, hasonlóan elmélyült kutatói szinten.

Ezzel a témával – a zsidóság és a gyógyszerészet –  elsőként Szmodits László és Dobson Szabolcs foglalkozott gyógyszerészettörténetünk történetében először 2014-ben, amelynek tragikus végkifejletét Magos Gergely tovább elemezte.

Önmagán túlmutatóan is, miért fontos ez a téma? Valódi történészi tudás, tények, adatok híján nem láttuk a fától az erdőt, vagyis azt, hogy az államosítás „csak” egy része volt a polgári magyar gyógyszerészet szétzúzása folyamatának, amely a II. zsidótörvény rendelkezéseitől kezdve az 1950-es államosítással bezárólag zajlott, tehát 1938-1950 között. Ezt az időszakot célszerű egységként tárgyalni. A faji alapon történő állami beavatkozások és az államosítás előtt állami kezelésbe vonások/kisajátítások összesen, becslésem alapján mintegy 650 patikát érintettek az 1450 körüli összmennyiségből. Azt azonban nem tudjuk, hogy a két halmaz között mekkora volt az átfedés (azaz olyan „zsidó” patikák, amiket a háború után állami kezelésbe vontak), de nagyot nem tévedünk, ha kb. 550 körülire tesszük a becsült számot. Emellett, már a zsidótörvények kényszerét megelőzően többen „önként” eladták patikájukat, illetve a háborút követően, még az államoítás előtt több patikába államilag kinevezett gondnokkal cserélték le a tulajdonától megfosztott volt tulajdonost, így ez a szám még nagyobb.

Az 1950 július 28-a, vagyis az államosítás előtt tehát a magyar patikák vélhetően több, mint 40%-a tulajdonviszonyaiba már beletenyerelt az állam. Emellett a háborúban életét vesztette kb. 300 gyógyszerész és a budapesti patikák 68%-a sérüléseket szenvedett, rengeteg értéket, felszerelést elloptak és megsemmisült. Minderre végképp rátette a pontot az államosítás és eltörölte a régi polgári gyógyszerészetet.

Dobson Szabolcs

Megosztás:

Budapest VIII. kerületének gyógyszerésztörténete

Megjelent honlapunkon Szmodits László Budapest gyógyszerésztörténetét feldolgozó tanulmánysorozatának tizedik részeként a VIII (Józsefváros). kerület gyógyszerésztörténetét bemutató írás. A Cikktárban elérhető már az I., a II., a III, a IV., az V, a VI., a VII., a IX. és a XIV. kerületet feldolgozó fejezet is. Az új tanulmány letölthető a Cikktárból, illetve ITT.

Megosztás:

A Világ első női gyógyszertára, Szentpétervár, Oroszország, 1901

A Világ első női gyógyszertára Szentpétervárott. Ez a hír 1901-ben kb. akkora szenzáció volt és olyan nehéz szervezést igényelhetett, mint mondjuk manapság egy csak férfiakból álló patikai kollektívát összehozni. Igen, 1901 június 5-én Oroszországban nyitotta meg Antonyina Lesznyevszkaja gyógyszerésznő a Világ első olyan patikáját, ahol csak nők dolgoztak, bár a mellékelt korabeli orosz újsághír hozzáteszi, hogy csak egyetlen férfiú erősítette a csapatot, akinek a feladata az volt, hogy felügyelje a férfi vásárlókkal való bizalmas sutyorgásokat. A patika mellett Lesznyevszkaja női gyógyszerészképzőt is nyitott. A forradalom elején, 1918-ban aztán mindkettőt bezárták. Csak összehasonlításképpen, az első magyar gyógyszerésznőt, Thinagl Szerafint 1903-ban avatták fel Kolozsvárott. Amúgy érdemes felfigyelni a fehér köpenyre és arra, hogy az officinában ninc s táramérleg, mert a magisztrális gyógyszerkészítés az orosz patikákban már külön laboratóriumban zajlott. Nálunk a fehér köpeny a gyógyszerészek számára főként az 1930-as évektől, a külön labor pedig szocialista vívmányként került bevezetésre, bár az első ilyen patika már 1921-ben megnyílt Budapesten (Hunnia gyógyszertár).

Megosztás:

Budapest VII. kerületének gyógyszerésztörténete

Megjelent honlapunkon Szmodits László Budapest gyógyszerésztörténetét feldolgozó tanulmánysorozatának kilencedik részeként a VII. kerület gyógyszerésztörténetét bemutató írás. A Cikktárban elérhető már az I., a II., a III, a IV., az V, a VI., a IX. és a XIV. kerületet feldolgozó fejezet is. Az új tanulmány letölthető a Cikktárból, illetve ITT .

 

Megosztás:

Meghívó

M A G Y A R   O R V O S T Ö R T É  N E L M I   T  Á R S A S Á G

SOCIETAS HUNGARICA HISTORIAE ARTIS MEDICINAE

Hungaria

MEGHÍVÓ

a Magyar Orvostörténelmi Társaság, a MTA Orvostörténeti Bizottsága, a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft, a Gödöllői Lokálpatrióta Klub és a Tormay Károly Egészségügyi Központ  tisztelettel meghívja Önt soron következő tudományos ülésére, melynek témája:

 

A FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS EGÉSZSÉGÜGYE

Helyszín: Gödöllői Királyi Kastély

Időpont: 2018. május 11. (péntek) 11 óra 

 

Program:

Elnöki megnyitó és köszöntések

Dr. BALÁZS Péter: A magyar egészségügy alaprendeletei a XVIII. században

Dr. KAPRONCZAY Károly: Az egészségügy reformjai Közép-Kelet Európában a XVIII. században

Dr. KAPRONCZAY Katalin: Cenzúrai reformok a felvilágosodás szellemében

Dr. DOBSON Szabolcs: Gyógyszer normatívumok, orvosok és gyógyszertárak, avagy mennyire volt egységes a gyógyszerészet Magyarországon a XVIII. században    

 

Programunkra minden érdeklődőt tisztelettel hívunk.

 

Dr. Réthelyi Miklós elnök, Magyar Orvostörténelmi Társaság

Ujváry Tamás ügyvezető igazgató, Gödöllői Királyi Kastély

Nagy Árpád igazgató, Tormay Károly Egészségügyi Központ

Pelyhe József elnök, Gödöllői Lokálpatrióta Klub

 

Megosztás:

Honlapunkon Győry István receptgyűjteménye, azaz Manuálisa 1880-ból

Révész Miklósnak köszönhetően gyűjteményéből Honlapunkra, az E-könyv menüpontba került Győry István (alias Stephanus Győry) receptgyűjteménye, azaz Liber Manuálisa 1880-ból. Ki volt Ő? 1954-ben bekövetkezett halálakor 93 éves volt (1861-1954); elhagyatva, elfelejtve, budapesti lakásából a személyi kultusz éveiben kitelepítve, mostoha körülmények között tengette éveken át az életét. Haláláról nem emlékezett meg a gyógyszerészi kar, amelynek pedig életében oly nagy szolgálatokat tett. Kérdés, hogy 19 éves korában miért írt valaki Manuálist? Nos, mert akkor még gyakornok volt, szülővárosában, Debrecenben, a Kígyó gyógyszertárban. Amúgy nem Ő az egyetlen név szerint ismert ifjú Manuálisíró, mert Czollner Vince (1848-1908) Kollégánk Manuálisa 16 éves korából (!), 1864-ből honlapunkon már letölthető és olvasható. Győry Manuálisa rendkívül értékes és tanulságos lenyomata a XIX. század vége magyar magisztrális gyógyszerészetnek. A Szerző halála után sokkal nagyobb elismerésekben részesült: 1977-ben szobrot kapott, amely a Budai Arborétumban található, emlékérmen is megörökítették, valamint cikkekben méltatták Őt (amelyek honlapunk Cikktárában is megtalálhatók). Sírja Alsógödön található. Győry István Manuálisa letölthető az E-könyvek menüpontban, illetve ITT

 
Megosztás:

A pécsváradi bencés apátság gyógynövénykertjétől a Nékám-patikáig – ezeréves gyógyszerészet nyomai és a jövő reménye

Legújabb írásában Szabó László Gyula professzor úr (Pécs) ismerteti Pécsvárad gyógyszerészettörténetét az egykori bencés apátság gyógynövénykertjétől a Nékám patikáig. A Szerző javaslatot tesz az egykori Nékám gyógyszertár épületének helytörténeti múzeumként történő működtetésére, beleértve a régi gyógyszertár emlékezetét is. Ehhez elsőként rendbe kellene hozni az épületet, de amint cél ismert, már az eszköz megtalálása is lehetségessé válik. Maximálisan támogatjuk Professzor úr példaértékű, nemes kezdeményezését abban, hogy a pécsváradi emberek minél teljesebb mértékben váljanak múltjuk birtokosává. A lokálpatriotizmust erősítő fejlemények a helyi közösségek anyagi, szellemi, társadalmi gyarapodását szolgálják.

Megosztás: