Dobson Szabolcs: A gyógyszerészi panaszkodás és remény története dióhéjban, 1920-1939

Gyakori jelenség a múlt idealizálása, egy sosem volt aranykorban való naiv hit, így jövő heti érdekességnek a gyógyszerészi panaszkodás (sokszor kimondottan siránkozás) és reménykedés 1920-1939 közötti történetét gondoltam felvetni, egy érdekes megközelítésben, azaz a gyógyszertártulajdonosok Gyógyszerészi Közlöny című lapjának kulcsszó kutatása alapján.

A cikk elérhető a Cikktár menüpontban, illetve ITT

Facebook
Facebook
Follow by Email
RSS

A Löcherer család orvosainak és gyógyszerészeinek élete és munkássága

Szmodits László kollégánk újabb hiánypótló tanulmányt írt, ezúttal a Löcherer család orvos és gyógyszerész tagjairől. Őt idézve: „Az 1950-es évek első felében sokszor kerestük fel édesanyámmal a közelünkben lévő budapesti Üllői út és a Hőgyes Endre utca sarkán az egykori Angyal gyógyszertárat a páratlan szépségű cseresznyefa officinájával és intarziáival. Az egykori emlékek láttán, akkor még nem tudhattam, hogy gyógyszerész leszek és én dolgozom majd fel a neves Löcherer család és az Angyal gyógyszertár történetét.”

A magyar gyógyszerészet történetébe legfőképpen Löcherer Tamás gyógyszerész írta be a nevét. 1960-ban hunyt el, 65 éves korában. Haláláról csak egy rövid mondat jelent meg a Gyógyszerészet szaklapban és ezt követően méltatlanul elfeledték-elfeledtük Őt.

A cikk letölthető a Cikktár menüpontban vagy ITT.

Facebook
Facebook
Follow by Email
RSS

Új cikk honlapunkon: Baranyai Aurél, Baranyai Bálint, Baranyai Pál: A kígyó, a kehely és….Fridrich Sándor “Petőfi” patikája. Pécs, 2019 március 26. (lejegyzett előadás)

“Lehet-e csendszépségűt mesélni a XX. század vérzivataros első feléről? Mi adhat felmentést, mi indokolhatja a múltidézést, mi lehet a célunk a két világháborút túlélő ősök életéről, tetteiről beszélni?
Elsősorban pécsiségtudatunk felkeltésének, erősítésének szándéka. Pécsiségtudat és hiánypótlás, ami nem olvasható az interneten. Azokról lesz szó, akik nyomot hagytak. Legendás emberek, akikre városunk szóban forgó része emlékeztet, akik a XXI. században példaképeink lehetnek. Mint Fridrich Sándor, a klasszikus európai kultúra talaján sarjadt “Petőfi” patika kapitánya. Az ókori görögöktől (Asculapiustól, Hygieatól) és a rómaiaktól (I. Constantinustól) indulnak a gyökerek.”

A cikk elérhető itt.

Facebook
Facebook
Follow by Email
RSS

Nagy Adrienn: Drogista szakképzés megszervezése Magyarországán a 20. század első felében

A tanulmány célja, hogy bemutassa a hazai művelődés- és szakoktatás-történet kutatói által kevéssé vizsgált – a francia és német szakképzési modellt követő – hazai drogista szakoktatás megszervezésének és intézményes működésének történetét. A 20. század elején a polgári társadalom igényeihez igazodó, lassan átalakuló higiéniai kultúra és az ahhoz kapcsolódó termékek (kozmetikai, pipere és háztartási cikkek elterjedése) szakszerű értékesítése egyre inkább megkívánta a szakképzett, kvalifikált drogisták alkalmazását, mely igényelte a szaktudás szervezett formában történő átadását. A kutatás a rendelkezésünkre álló elsődleges (iskolai értesítők, anyakönyvek, egyéb levéltári források) és másodlagos források összehasonlító elemzése során arra kereste a választ, hogy megvalósult-e, ha igen milyen eredménnyel a három évfolyamos drogista szakiskola vezetésével megbízott Száhlender Lajos azon törekvése, hogy a drogista iskolába 1920-tól csak középiskolát végzett tanulók nyerjenek felvételt. Továbbá a kutatás tárgyát képezte az intézményt látogató tanulók iskolai előképzettségének és társadalmi összetételének feltérképezése. Az iskola tanulóinak vizsgálata során figyelmet fordítottunk a nemi megoszlás arányára, mivel a drogista szakiskolában a dualizmus és a két világháború között kevéssé jellemző koedukált oktatás folyt, azaz mind az elméleti, mind a gyakorlati képzésen a lányok és fiúk együtt (egy térben) vettek részt.

A tanulmány elsőként a Kaleidoszkóp on-line folyóirat 2019. Vol. 10. No. 18. számában jelent meg. Letölthető a Cikktárban, illetve ITT.

Facebook
Facebook
Follow by Email
RSS

Új cikk honlapunkon: Dr. Vitéz István gyógyszerész életútja és tudományos munkássága

Szmodits László, legkiválóbb gyógyszerész életrajzkutatónk új tanulmánya Dr. Vitéz István gyógyszerészről, egyetemi docensről, a gyógyszerésztudomány kandidátusáról, aki meggyőződéssel vallotta a gyógyszerészek közegészségtani szemléletének a fontosságát, hogy ezzel a lakosság egészségi kulturáltságát is előbbre vigye. Szemlélete előre mutató volt. A betegek is sokan köszönhettek neki, akiknek zavartalan gyógyulásához és egészségük védelméhez hozzájárultak kutatási eredményei. Ezzel nemcsak a közegészségügyet szolgálta, hanem még a magyar és az egyetemes gyógyszerészet ügyét is. Maradandó értékeket és érdemeket szerzett a magyar gyógyszerészképzés területén. Hozzájárult így a magyar gyógyszerészet sokoldalú tudományos fejlesztéséhez is. A tanulmány célja az, hogy Vitéz tanár úr emlékét megőrizzük, fenntartsuk.

A tanulmány letölthető a Cikktárból vagy ITT.

Facebook
Facebook
Follow by Email
RSS

Gyógyszertár múzeum nyílt Nagyváradon 2019 május 18-án

A múzeum alapjául szolgáló fennmaradt hagyaték rendszerezésében óriási szerepet játszott Budaházy István kollégánk, tagtársunk, Nagyvárad gyógyszerészet-történetének legnagyobb ismerője, aki szakértelmével a kezdetektől pótolhatatlan segítséget nyújtott a patikamúzeum megálmodásában, de az átadást sajnos már nem érhette meg. Idén március 2-án hunyt el.

A múzeumot bemutató írás szerzője Mészáros Tímea, eredeti megjelenési helye a Főtér hírportál (foter.ro). A cikk megtekinthető a Patikamúzeumok menüpontben, illetve ITT.

Facebook
Facebook
Follow by Email
RSS

Új E-könyv honlapunkon: Gyógyszerészképzés a Ferenc József Tudományegyetemen 1872-1919 között

Péter H. Mária az erdélyi magyar gyógyszerésztörténet legkimagaslóbb kutatója újabb forrásértékű kötetet jelentetett meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadásában. A kötet 104 oldalas, 17 fényképpel, 7 táblázattal és 2 melléklettel, amelyek a Ferenc József Tudományegyetemem végzett 1092 gyógyszerész diplomás gyógyszerész és 66 gyógyszerészdoktor adatait, inkluzíve a tézisük címét is tartalmazza. A kolozsvári gyógyszerészképzés mintegy fél évszázados történetét – az 1872–1919 közötti időszak – dolgozta fel legújabb művében Péter H. Mária rendkívüli részletességgel és alapossággal. Megismertet a gyógyszerészek képzését szabályozó rendeletekkel mind az egyetemi képzést megelőző, mind az azt követő időszak vonatkozásában.

Péter H. Mária ismét egy olyan munka összeállításával ajándékozta meg a gyógyszerészettörténetet, amelynek jelentős része eddig kevéssé ismert levéltári adatközlés. A tanulmányt az anyag feldolgozása, formába öntése, a sokirányú szempontok alapján készült táblázatok, statisztikák egyaránt az erdélyi gyógyszerészet múltját feltáró alapvető, nélkülözhetetlen forrásai közé emeli. A Szerző korábban megjelent köteteinek sorában egy újabb értékes láncszem a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen folyó gyógyszerészképzés történetét nyomon követő munka.

A kötet letölthető az E-könyv menüpontból, illetve ITT.

Facebook
Facebook
Follow by Email
RSS

Új E-könyv honlapunkon: A Szerves Vegytani Intézet 1957-1997 közötti története

Dr. Krajsovszky Gábor kollégánk, a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kara Szerves Vegytani Intézetének docense felkutatta és megírta/összeállította az Intézet 1957-1997 közötti történetét, benne kiváló tanáraink szakmai-emberi portréival.

Ezúton is hálás köszönetünk és mély tiszteletünk Gábornak, hogy ezt a feladatot felvállalta és kiváló minőségben elvégezte.

A kötet letölthető az E-könyvek menüpontban, illetve ITT

Facebook

Facebook
Follow by Email
RSS

Elhunyt Dr. Budaházy István gyógyszerésztörténész

Életének 78. évében Nagyváradon elhunyt dr. Budaházy István a jeles erdélyi gyógyszerésztörténész. 1941-ben született Nagyváradon és mindvégig hű maradt szülővárosához. Elemi és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd a Kolozsvári Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen szerzett gyógyszerészdiplomát 1964-ben. Gyakorló gyógyszerészként tevékenykedett, 2000-ben saját gyógyszertárat nyitott Sancta Trinitas néven. A gyógyszertári munka mellett rendszeres tudományos tevékenységet folytatott. Eredeti tanulmányainak száma meghaladja a százat, melyeknek jelentős része szaklapokban, konferenciák, gyógyszerészkongresszusok köteteiben jelent meg. Nagyszámú tudományos ismeretterjesztő cikk szerzője. Tudományos tevékenységének homlokterében gyógyszerészettörténeti kutatások álltak, különösképpen Nagyvárad gyógyszerészetének múltja foglalkoztatta. E témában írta és 2007-ben sikeresen védte meg doktori értekezését a kolozsvári Gyógyszerészeti Karon Adalékok Nagyvárad gyógyszerészet-történetéhez címmel, dr. Honorius Popescu professzor vezetésével.  Mintegy féltucat kötetben örökítette meg a régi Nagyvárad gyógyszerészeti emlékeit. Rendszeres és aktív résztvevője volt a román és a magyar gyógyszerészettörténeti társaságok munkájának. Tevékenységéért 2006-ban a Román Gyógyszerészettörténeti Társaság Al. Ionescu-Matiu emlékéremmel tüntette ki. 2008-ban pedig – hasonló indoklással  – az Erdélyi Múzeum-Egyesület Spielmann József emlékérmét kapta. 2012-ben  kiemelkedő gyógyszerészi tevékenységéért a Romániai Gyógyszerész Kollégium életműdíjjal jutalmazta. Több évtizeden át vett részt aktívan az eszperantista mozgalomban is. 1998-ban az Eszperantista Orvosok Világszövetsége UMEA-Shinoda- díjjal tüntette ki. Életének utolsó éveiben lelkes munkát fejtett ki a nagyváradi gyógyszerész-múzeum létrehozása érdekében. Budaházy István elhunyta a romániai és – egészében  – a magyar gyógyszerészet jelentős vesztesége.
A nekrológot írta: Prof. Dr. Gyéresi Árpád

Facebook
Facebook
Follow by Email
RSS