Veress László: Materia medica – A segesvári patikamúzeum edényeinek hatóanyag-tartalma a XVIII. – XIX. századból

Romániában viszonylag kevés patikamúzeum van. A gazdagabb gyűjteménnyel rendelkezők Erdélyben találhatók, a következő városokban: Szeben (Patikamúzeum és Brukenthal múzeum), Kolozsvár (Patikamúzeum és Erdélyi Történelmi Múzeum), Segesvár (a Történelmi Múzeum keretében), Brassó (a Történelmi Múzeumban), Oravicabánya (Knoblauch Múzeum).

A Kárpátokon kívüli területeken 11 állami és 11 magángyűjtemény van: Bukarest, Craiova, Kostanca, Galac, Brăila, Piteşti, Foksány, Ploieşti városokban (gyógyszerlerakatok, egyetem stb. tulajdonában). A segesvári patikamúzeum anyaga főleg az egykori Saspatikából származik. A segesvári múzeumban őrzött patikai edények egykori gyógyszertartalma (materia medica) tükrözi az átalakulásban levő gyógyszeres kezelést Európában, az erdélyi gyógyszerészek önállósodási törekvését a gyógyításban használt anyagokban és azok árszabásában is tetten érhetjük.  Eredete szerint az itt található materia medica négy csoportra osztható: 1. Növényi eredetű 65%; 2. Ásványi-vegyi eredetű 21%; 3. Állati eredetű 9%; 4. Vegyes, az előbbiek keveréke 5%.

Mindazok a gyógyhatású anyagok (materia medica), amelyeket a múzeumban található edények felirata szerint Segesváron használtak, fellelhetők a nemzetközi – angol, spanyol, francia, német, osztrák, magyar – szakkönyvekben is. Ez azt igazolja, hogy abban az időben Erdélyben a gyógyítás és gyógyszeres kezelés európai színvonalú volt, és semmiben sem maradt le a nyugati államok tudományos szintjétől.

Ez a nagyszerű, forrásműnek tekintendő kötet csodálatos fényképeken mutatja be a segesvári múzeum XVIII.-XIX. századi gyógyszertári standedényeit magyar és román nyelven.

A könyv letölthető az E-könyv menüpontból, vagy ITT

Új cikk honlapunkon: Budapesti gyógyszertárak az 1949 -1956 közötti időszakban

Mihu László kollégánk kiváló és rendkívül fontos tanulmányban ismerteti a budapesti gyógyszertárak számának alakulását 1949-1956 között, különös tekintettel Budapest közigazgatási reformjára, újabb városrészek 1950-es Budapesthez csatolására, illetve a kerületi határok megváltoztatására. Kiemelkedő értéke a közleménynek a budapesti gyógyszertárak 1950-es államosítást követő első névváltozásának feltárása. Ekkor a régebbi, zömében II. Világháború előtti neveket felváltották a számkódok. A Szerző feltárta a számkódok adásának logikáját. Követhető az is, hogy az 1950-1953 közötti időszakban mely gyógyszertárakat szüntettek meg, illetve, hogy az 1945-1949-es időszakban melyeket neveztek át tulajdonosaik politikai megfontolásokból, vélhetően önvédelemből.

A cikk letölthető a Cikktár menüpontból, vagy ITT

Két új cikk honlapunkon: Rákospalota és Pestújhely gyógyszertárainak története

A helytörténeti kutatások rendkívül értékes, pótolhatatlan hozzájárulást nyújtanak gyógyszerészetünk történetének megismeréséhez. Erre példa Horváth Csaba most megjelentetett két munkája is. Egyikben Rákospalota első hét gyógyszertárának történetét mutatja be, másodikban pedig a Pestújhelyi patikákét. A gyógyszerésztörténész e közlemények olvasása közben ismerős nevekre bukkan. Ilyen pl. Szél (Steiner) Manó újpesti gyógyszerészé is, akinek 1904-ben drogériája is volt Újpesten, ami az évben tönkrement és Manó később, az 1928-ban létrehozott Országos Társadalombiztosítási Igazgatóságtól, mint aligazgató ment nyugdíjba. Azonban újpesti gyógyszertári pecsétje fennmaradt (lásd a képen; Révész Miklós tulajdona).

A cikkek letölthetők a Cikktár menüpontból, vagy az alábbi linkeken itt:

Horváth Csaba: Rákospalota első hét gyógyszertára

Horváth Csaba: Pestújhely gyógyszertárai

Új tanulmány honlapunkon: A gyógyszerészi szervezetek története 1919-1944 között

Szmodits László kiváló gyógyszerésztörténész Kollégánk legújabb nagyszabású tanulmánya a két Világháború között működő gyógyszerész társadalmi szervezetekkel ismertet meg, amelyek az alábbiak voltak: Magyarországi Gyógyszerész Egyesület, Vidéki Gyógyszerészek Országos Szövetsége, Országos Gyógyszerész Szövetség, Okleveles Gyógyszerészek Országos Egyesülete, Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság.

A tanulmány letölthető a Cikktár menüpontból vagy ITT

A Világ második (első nyugati) COVID-19 elleni védőoltása, a COVID-19 mRNA Vaccine BNT62b2 vakcina (alkalmazási előírás)

Az angol kormány 2020 december 02-án engedélyezte ideiglenes forgalmazásra a Pfizer/BioNTech vakcináját (COVID-19 mRNA Vaccine BNT162b2 koncentrátum oldatos injekcióhoz).

Hasonlóképpen ahhoz, amint ahogyan 2020 08. 21-én megemlékeztünk a Világ első, Oroszországban engedélyezett COVID-19 elleni vakcináról (Gam-KOVID-Vak avagy Sputnik V) és közültük az alkalmazási előírás magyar nyelvű fordítását, ez esetben is ezt tessszük.

A COVID-19 mRNA Vaccine BNT162b2 alkalmazási előírás letölthető a cikktárban, illetve ITT.

Új cikk honlapunkon – Schneider Attila: Halálos lövés a patikából? A budapesti Csaba vezér (ma Városmajori Segítő Mária) gyógyszertár történetéből

1947. március 10-én éjszaka bejelentés érkezett a rendőrségre, hogy a Városmajorban lövéseket hallottak. A kivonuló R-csoport a Csaba utca és a Városmajor utca sarkán holtan találta Horváth Lajos próbarendőrt. A puskája kibiztosítva és nem messze a holttesttől megtalálták jegyzetfüzetét, amelybe a Kommatinger Sándor nevet írta. A környéket átvizsgálva megállapították, hogy a sarkon lévő Csaba vezér gyógyszertárba is betörtek. Gyógyszereket és kozmetikumokat vittek el mintegy 3000 Ft értékben. A betörő módszere már ismert volt a rendőrök előtt, bár a tettest vagy tetteseket még nem sikerült elfogni. Megkezdődött a gyilkossági nyomozás….

A teljes cikk letölthető a Cikktár menüpontból, illetve ITT

Új e-könyv honlapunkon – Szél László: Pro memoria GYÓGYSZERTÁRI VÁLLALAT – FŐVÁROSI TANÁCS GYÓGYSZERTÁRI KÖZPONTJA 1950 – 1957 – 1990

A rendszerváltozás előtti gyógyszertári központok történetéről ezidáig csupán kettő nagyobb lélegzetű feldolgozás született. Ezek közé tartozik Szabó Pál 1985-ben összeállított emlékirata (30 éves a szocialista gyógyszerellátás Baranya megyében), valamint Hubayné Iványi Katalin munkája 2018-ban (Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács Gyógyszertár Vállalat, Nyíregyháza története). Ily módon Szél László úr rendkívül alapos munkája nem egyszerűen hiánypótló, hanem kimondottan értékmentő kötet, amely első kézből származó információkat tartalmaz a Fővárosi Gyógyszertári Központ történetéből. A Szerző az illető Vállalat beruházási-fenntartási osztályvezetője volt privatizációjáig, majd a Pharmafontana Zrt. főmérnökeként dolgozott.

A könyvet mellékelem, szabadon letölthető az E-könyv menüpontból, vagy ITT

A Világ első COVID-19 elleni védőoltása a Gam-KOVID-Vak kombinált vektoriális vakcina (alkalmazási előírás)

2020 augusztus 11-én engedélyezésre került oroszországban a Világ legelső COVID-19 elleni védőoltása, a Gam-KOVID-Vak nevet kapott vakcina. A készítmény tényleges hatásosságát a COVID-19 megelőzésében még nem ismerjük, de szakmatörténeti szempontól dokumentálni kívántuk ezt az eseményt. Így honlapunkról elérhetővé tettük a vakcina orosz alkalmazási előírásának magyar nyelvű fordítását, amely elérhető a Cikktárban, illetve letölthető ITT

Új cikk honlapunkon

Dobson Szabolcs, Körmendy Adrienn, Gyéresi Árpád: Tapasztalataink egy 1910-ből származó fogpor reprodukálása kapcsán

Prof. Gyéresi Árpád egy gyógyszerészrokona (Pandula Géza, (1904-1987, Marosvásárhely))  hagyatékából származó egyik szakkönyv lapjai közül 2020 elején került elő egy 1910-ben felírt orvosi vény,   amely egy korabeli  fogpor előiratát tartalmazza. Ezt a véletlenül előkerült fogpor receptet, benne az orvosi ziliz gyökérporral a jelenleg elérhető alapanyagokból igyekeztünk reprodukálni, hogy megismerhessük tulajdonságait. Mint kiderült, valóban nagyon különleges összetételről van szó: egy szilárd, nem habzó fogpépről, amely szokatlan módon fogporból in situ, a szájüregben alakul péppé néhány másodperc alatt. A közlemény letölthető a Cikktárból, illetve ITT

Újabb könyv honlapunkon

Taxa Medicamentorum Emendata pro Regno Hungariae et Adnexis Partibus 1810, Buda

Ez az 1810-ben, Budán kiadott gyógyszer-árszabás nagyon fontos dokumentuma gyógyszerésztörténetünknek, mert ebben jelenik meg először az úgynevezett egy keresztjelzés, amely az erőshatású anyagokat jelölte. Ez voltaképpen egy – modern szóhasználattal élve – farmakovigilancia rendszer első eleme volt, amelyhez később csatlakozott a két kereszt, az egy üres kereszt és a két üres kereszt. A kötet letölthető az E-könyv menüpontból, illetve ITT