Szmodits László: A Hainiss-Sperlágh család orvosai és gyógyszerészei

Az orvos-gyógyszerész dinasztiák felkutatása nagyon hasznos történészi feladat, mert duplán jelen van bennük a betegek szolgálata. A Kóczián-Medveczky-Sperlágh család története már feldolgozott, azonban néhány részlet még hiányzik. Szmodits László legújabb tanulmányának célja a Hainiss-Sperlágh család orvosainak és gyógyszerészeinek a bemutatása.

A közlemény letölthető a Cikktár menüpontból, illetve ITT.

Megosztás:

Budapest XII., XIII. és XV. kerületének gyógyszerésztörténete

Megjelent honlapunkon Szmodits László Budapest gyógyszerésztörténetét feldolgozó tanulmánysorozatának három újabb részeként a XII., XIII. és XV. kerület gyógyszerésztörténetét bemutató írás. A Cikktárban elérhető már az I., a II., a III, a IV., az V, a VI., a VII., a VIII. a IX. a X., a XI., a XIV. és a XXII. kerületet feldolgozó fejezet is. Az új tanulmányok letölthetők a Cikktárból, illetve itt:

Szmodits László: Budapest XII. kerületének gyógyszerésztörténete 

Szmodits László: Budapest XIII. kerületének gyógyszerésztörténete 

Szmodits László: Budapest XV. kerületének gyógyszerésztörténete 

Megosztás:

Az asszisztensi munkakör kialakulása és változása

A gyógyszertári asszisztens hivatás történetéről alig rendelkezünk szakirodalommal. Dobson Szabolcs 2018. szeptember 15-én, a XXIV. Országos Gyógyszertári Asszisztens Továbbképző Előadói Vándorserleg Versenyen megtartott előadásában ezt a témakört tekintette át. A nagyobb gyógyszertárakban a gyógyszerészeken kívül mindig dolgoztak mások is. Történelmi koroktól függően ilyenek voltak a laboránsok (zúzók), segédek, gyakornokok (avagy praxik), nem okleveles gyógyszerészek, pénztárosok, takarítók, és technikák, ahogyan a későbbi asszisztenseket nevezték. Hogy még bonyolultabb legyen, sokáig az alkalmazott okleveles gyógyszerészt nevezték gyógyszerészsegédnek, míg a gyógyszerész név a személyi jogost illette. Egyes gyógyszertári munkakörök az idők folyamán meg is szűntek, illetve összeolvadtak másokkal. A modern asszisztensek munkakörei fokozatosan alakultak ki és a gyógyszerész szakmapolitikai vezetők gyakran viszonyultak ambivalensen hozzájuk, alkalmazásukhoz. Volt idő, az 1930-as évektől, amikor a köpeny színével is megkülönböztették a technikákat és a gyógyszerészeket, de végül is helyzetük munkavégzésük és oktatásuk jogi szabályozásával megszilárdult, professzionalizálódott és differenciálódott (l. szakasszisztensek). Mindvégig nélkülözhetetlen részei voltak és ma is azok a gyógyszertári kollektívának.

Az előadás megtalálható a Cikktárban, illetve letölthető ITT

Megosztás:

Szmodits László: Emlékeim a Gyógyszerésztörténeti Szakosztály hőskorából

Kiváló gyógyszerésztörténész Kollégánk, Szmodits László idén lett 70 éves. Jelenleg Ő a legrégebbi aktív, ma is sokat publikáló tagja a Magyar Gyógyszerészeti Társaság Gyógyszerésztörténeti Szakosztályának, amelyben 1974 óta tevékenykedik. A címben szereplő írásában személyes hangú visszatekintésben emlékezik meg az elmúlt 44 évről, Kollégákról, eseményekről.

A közlemény megtalálható Cikktár menüpontunkban, illetve letölthető ITT

Megosztás:

Dobson Szabolcs: A legnagyobb, leghosszabb időtartamú és legérthetetlenebb magyarországi farmakovigilancia (gyógyszerbiztonságossági) blamázs: az uretán

Még zajlanak a valzartán potenciálisan humán rákkeltő NDMA szennyezése miatti események.

Ebből az apropóból szeretném felhívni a mellékelt kis írással tisztelt Olvasóink figyelmét gyógyszerterápiás félmúltunk egy vonatkozására, az uretán nevű vegyület hazai alkalmazására. Emellett ugyanis eltörpül a valzartán téma jelentősége, mind időben, mind expozícióban.

Mégis, érdekes módon senki semmit nem írt erről, pedig a magyar gyógyszerterápia szereplőinek – különös tekintettel a magyar gyógyszerhatóságra – a leghosszabb, legnagyobb és legérthetetlenebb gyógyszerbiztonságossági blamázsáról van szó, amelynek következményeit érdemes lenne kvantitatíve is megvizsgálni, ha valamit tanulhatunk a valzartán ügyből.

Évtizedeken át nem voltunk képesek megvédeni a magyar lakosságot egy genotoxikus karcinogén vegyület iatrogén expozíciójától, pedig az írás ott volt a falon.

Ez mindenképpen szakmai-intellektuális mélypont, és a témát érdemes lenne majd tovább elemezni, de ez már nem a gyógyszerésztörténész feladata.

Dobson Szabolcs új cikke elérhető a Cikktárban, illetve letölthető ITT

Megosztás:

Szmodits László: Budapest XI. és XXII. kerületének gyógyszerésztörténete

Megjelent honlapunkon Szmodits László Budapest gyógyszerésztörténetét feldolgozó tanulmánysorozatának tizenkettedik részeként a XI. és a XXII. kerület gyógyszerésztörténetét bemutató írás. A Cikktárban elérhető már az I., a II., a III, a IV., az V, a VI., a VII., a VIII., a IX., a X és a XIV. kerületet feldolgozó fejezet is. Az új tanulmány letölthető a Cikktárból, illetve ITT.

Megosztás:

Új E-könyvek honlapunkon (az E-könyv menüpontban)

Megjegyzés: Az E-könyv menüpontunkban való gyors tájékozódást szolgálja a menüpont tetején, piros téglalapban elhelyezett, folyamatosan frissített „E-könyvek listája tematikus csoportosításban” nevű link, amelyre rákattintva megnyílik E-könyv menüpontban teljes terjedelemben elérhető, szókeresős formában digitalizált, immár több, mint 150 kötet könnyen áttekinthető felsorolása pdf formátumban.

 

id. Hogya György: A veszprémi patikák története (Veszprém, 2017)

„Hogya György közel 75 éve él a városban. Mindenre emlékszik és mindent ismer, ami három emberöltőnyi idő alatt történt Veszprémben. Nyugdíjba vonuló tisztviselőként vetette bele magát szeretett városa történetének kutatásába, melyet azóta is fáradhatatlanul művel. Pályafutása alatt elsősorban az egészségügy témakörével foglalkozott és csaknem teljesen feldolgozta Veszprém egészségügyi intézményeinek történetét

A most közreadott kötet is ezt a sort gyarapítja: egyesével veszi számba a veszprémi patikákat a 18. századi kezdetektől egészen napjainkig. Sok kulturális szakember és az érintett szakterület jeles képviselői segítő közreműködésével, de elsősorban a maga erejére támaszkodva mutatja be a szerző a helyi viszonyokat a gyógyszerészet, valamint a gyógyszerkészítés múltjáról, jelenéről.” (Porga Gyula, Veszprém város polgármestere)

A kötet letölthető az E-könyv menüpontban, illetve ITT

 

Balázs Károly: A gyógyszerészet vidám kultúrtörténete (Patikus anekdoták)

Balázs Károly az 1930-ban megjelent Pharmacopoeia Humorica (szerző: Lovassy Ödön, l. honlapunkon ezt a kötetet is), és általában a gyógyszerészi humor legjobb hagyományait folytatja ezzel a hatalmas munkával, legelsősorban hazai forrásokból összeválogatott, 31 fejezetet tartalmazó,átfogó kötetében. A könyv végén található a részletes tartalomjegyzék, a felhasznált irodalmak listája, a név- és tárgymutató, továbbá az illusztrációk jegyzéke. Ezt a kötetet ajándékként, CD-n megkapták a XVI. Gyógyszerésztörténeti Nyári Egyetem (Veszprém, 2018 július 26-29) résztvevői.

A kötet letölthető az E-könyv menüpontban, illetve ITT

Megosztás:

Elérhetőek a XV. Gyógyszerésztörténeti Nyári Egyetem előadásai

Honlapunkon elérhetőek a XV. Nyári Egyetemen elhangozott előadások:

Kapronczay Károly: Veszprém egészségügyének története

Kovács Enikő: A cukrászat története

Dobson Szabolcs: Méz, cukor, csokoládé és kávé a gyógyszerészetben

Almási Attila: Gyógyborok, borász gyógyszerészek

Veress László: Tömény italok a patikában

Szabó Attila: A szódavíz története

Előadóinkat ezúton is köszönjük az értékes előadásokat!

Megosztás: