Csepregi Szabina: Egy XVIII századi házipatika-szekrény gyógyszerei (szakdolgozat, 2020)

Nagy örömmel mutatjuk be az alábbi rövid youtube összefoglalót és magát a kiváló, innovatív szakdolgozatot a szegedi Farmakognózia Intézetből, amelyik gyógyszerésztörténeti kutatásaink elmúlt évtizedeinek legérdekesebb projektje, amennyiben experimentális növénytani kutatásokkal is elemez egy több, mint 200 éves házipatika szekrényben máig fennmaradt anyagmaradványokat. Remélhetőleg lesz folytatása is a témának és tiszta szívből gratulálunk Neki és Rédei Dóra témavezetőnek. Amint Szabina írja szakdolgozata végén: “Külön öröm volt számomra, hogy kézbe foghattam a régi drogokat, és néhány esetben el tudtam végezni azok mikroszkópos azonosítását. Egyes esetekben makroszkópos vizsgálat alapján is egyértelműnek tűnt, hogy a drog megfelelt a házipatika-szekrény feliratozásának. Azonban például a mentalevél már teljesen elfeketedett, így csak a mikroszkóp alatt felfedezett fedő-, és mirigyszőreinek, továbbá epidermisz sejtjeinek friss droggal történő összevetésével lehettünk teljesen bizonyosak. Meglepő volt, hogy a drogok többsége milyen épen vészelte át az évszázadokat. További kutatásokra adnak lehetőséget az általam nem vizsgált drogok, drogkészítmények és szervetlen anyagok is. Sajnálom, hogy műszeres kémiai vizsgálatot technikai okokból nem tudtam végezni, de reményeim szerint a jövőben erre is sor kerül.”

A szakdolgozat teljes szövege letölthető a Doktori értekezések és szakdolgozatok menüpontból, illetve ITT

Facebook
Facebook
Follow by Email
RSS

Új könyv honlapunkon – Dobson Szabolcs: Érdekességek a modern magisztrális gyógyszerkészítésről FoNo-n innen és túl, történeténi háttérrel

Ez a kötet kis ajándék a COVID-19 járvány közepette helytálló gyógyszerész és asszisztens kollégáinknak. Szerkezete rövid kérdésekből és válaszokból áll, ami nagyon jól használhatóvá teheti a könyvet az egyetemi oktatásban segédanyagként a gyógyszerésztörténet, a hatástan és a gyógyszertechnológia tárgyakban. Nagyon sok olyan ismereteket tartalmaz, amelyek nem jelentek meg eddigi történeti és egyéb szakirodalmunkban, mindezt tudatosan igyekezve olvasmányos, szórakoztató formában tenni.

Letölthető az E-könyv menüpontból vagy ITT

Facebook
Facebook
Follow by Email
RSS

Új cikk honlapunkon – Dobson Szabolcs: A Dr. Wander Gyógyszer- és Tápszergyár Rt. reklám képeslapjai 1933-ból

Magánadományként kerültek a kecskeméti Katona József Múzeum gyűjteményébe 1985-ben a Dr. Wander Gyógyszer- és Tápszergyár Rt. orvosok számára küldött reklám képeslapjai 1933-ból. E képeslap-sorozat egyik oldalán egészségügyi témájú szobrokat, festményeket láthatunk, míg a lapok másik oldalán a rövid szövegek a régi időkre való utalást követően ismertetik a Dr. Wander gyár (a jelenlegi Egis gyógyszergyár jogelődje) gyógyszereit, mintegy a modern, haladó orvostudomány képviselőiként. A cikk ezeket mutatja be és ismerteti a reklámozott gyógyszereket is.

Letölthető a Cikktár menüpontból vagy ITT.

Facebook
Facebook
Follow by Email
RSS

Dobson Szabolcs: Mennyire indokolt manapság a gyógyszertári reagenskészletek évenkénti megvásárlása, gyógyszertárban tartása és ennek hatósági ellenőrzési szempontként történő kezelése?

A gyógyszertári reagensek alkalmazásának és a hatósági gyógyszerellenőrzés történetének áttekintését követően a Szerző véleménye szerint az ICH Topic Q 7, Step 5 Gyógyszerészeti Hatóanyagok Helyes Gyógyszergyártási Gyakorlata 7.32 pontja alapján mentesíteni lehetne a gyógyszertárakat a beérkező anyagok kötelező tételenkénti kötelező vizsgálata alól. Az ezzel kapcsolatos részletes szabályozás kidolgozása a nagykereskedők felé történő feltételekkel el lenne végezhető az OGYI-P-25-2010 irányelv átdolgozása keretében. Végeredményképpen minden beérkező magisztrális alapanyag veszélyes vagy akár igen mérgező, különös tekintettel arra is, hogy a gyógyszertári dolgozók nem hordanak GMP előírás szerinti védőruhát, lehetnek várandósak és a számos különféle vegyszer-hatóanyag bontogatása a kontamináció révén felesleges egészségügyi kockázatot jelenthet. Ezen felül a reagensek évenkénti vagy egyéb gyakoriságú rendszeres cseréje súyos környezetszennyezést jelent (rendszeres veszélyes hulladék az ország több, mint 2000 patikájából).

A cikk letölthető a cikktárból, vagy ITT.

Facebook
Facebook
Follow by Email
RSS

Vincze (Weiszberger) Miklós (1885. 04. 03. – 1945. 01. 10.) kunszentmártoni gyógyszerész

Honlapunk mély tisztelettel és hálával ad helyt az egykori, méltatlanul elfeledett Kollégáinkról szóló családi megemlékezéseknek. Ők a maguk idejében fontos tagjai voltak a helyi közösségeknek, amelyet szolgáltak sokszor hosszú-hosszú éveken át. Különösen fontos – és hozzátartozik a történelmi igazságtételhez -, hogy fejet hajtsunk elhurcolt, a Holokauszt áldozatává vált gyógyszerészeink előtt.

Vincze Miklós kunszentmártoni gyógyszerész életéről és halála körülményeiről ezidáig nem voltak adataink. Mostantól Fehér Andrásné Vincze Katalinnak köszönhetően emlékét méltó módon őrizhetjük.

A közlemény elérhető a Cikktárban, illetve letölthető ITT.

Facebook
Facebook
Follow by Email
RSS

A Formulae Normales-en kívüli orvosi vények jellemzői, 2019

Dobson Szabolcs és munkatársai Magyarországon elsőként célul tűzték ki azt, hogy felmérjék a Formulae Normales-ben nem szereplő, magyar közforgalmú gyógyszertárakban elkészített magisztrális vények jellemzőit gyógyszertechnológiai és farmakológiai-gyógyszerbiztonságossági szempontból. Ennek keretében 112 vény jellemzőit vizsgálták meg. A vények összetételének racionalitása 37,5% (42 db.) esetében megkérdőjelezhető, míg a fennmaradó 70 vény (62,5%) jelentős többségében teljesen nem támasztható alá. Azonban tekintettel arra, hogy a vények 89,3%-a külsőleges (helyi) alkalmazású volt és a szisztémás hatású összetételek között is csak 2 db. tartalmazott erős hatású szert, a FoNo-n kívüli magisztrális vények túlnyomó többsége nem képvisel jelentős farmakovigilancia kockázatot. Helyteleníthető gyakorlat a bórsav és az alumínium-acetát-tartarát széleskörű alkalmazása, a szteroidhígítások jelentős része, a Tonogen (adrenalin) oldat végbélkúpokban történő alkalmazása, az efedrin kenőcsökben való rendelése. A 112 vény közül 55 esetben (49%) használtak fel az orvosok törzskönyvezett gyári készítményeket, amely felveti a téma pénzügyi jelentőségét is (gyógyszerkassza). A felmérés felhívja a figyelmet arra, hogy ezzel a területtel célszerű lenne foglalkoznia az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezéstudományi Intézetnek (OGYÉI-nek) és a jogszabályalkotóknak. A teljes tanulmány letölthető a Cikktárból vagy ITT.

Facebook
Facebook
Follow by Email
RSS

Új tanulmány honlapunkon – dr. Emszt Kálmán gyógyszerész élete és munkássága

Szmodits László gyógyszerész életrajzkutatói munkásságának legújabb tanulmányát publikáljuk honlapunkon dr. Emszt Kálmánról, egy méltatlanul elfelejtett magyar gyógyszerészről, aki kiváló analitikai kémiai tudásával maradandót alkotott. Nagyon értékes víz- és kőzetelemzéseivel beírta nevét a magyar földtan és vízföldtan történetébe. A magyar kutatók között a legkiválóbbak közé tartozott. A tanulmány letölthető a Cikktárből vagy ITT

Facebook
Facebook
Follow by Email
RSS