“A gyerekek üvegből locsoltak szagos vízzel. Régebben ez csak a szagos szappannak a leve volt, az 1920-as évektől a rózsavíz váltotta fel, amit a patikában vettek. A patikus fel is volt készülve a rózsavíz árusítására, mert húsvét hétfőn délig nyitva tartotta a patikát. Némelyik gyerek félliteres, de legalább 2 dl-es üveggel locsolt. Az üveg szája be volt kötve egy ruhadarabkával, amit tűvel megszurkáltak, hogy jobban lehessen belőle locsolni” (Szigeti György: Hagyományos népszokások Apátfalván II. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1., 198. oldal (Szeged, 1986))
Aqua Rosarum – (Aq. rosar.) A rózsavíz hivatalos volt a Ph.Hg. I., II., III., illetve IV.-ben is. Kellemes illata révén illatosító-szerként, szagjavítóként és ízjavítóként is alkalmazták. A szépségipar is előszeretettel alkalmazta. Az arc-és bőrmosó folyadékok, fejbőr- és hajápoló folyadékok, porok, különböző krémek, balzsamok, illetve kölnivizek gyakori összetevője volt.
