Újabb E-könyvek honlapunkon!

Sipos Antalné, Bencze Géza, Bikki István és Korbonits Dezső:  Egy mindig megújuló vállalat – a Chinoin története – Letölthető a linkre kattintva, illetve az E-könyvek menüpontban

Honlapunkon eddig csak 3 monográfia foglalkozott a Chinoin történetével (lásd Cikktár menüpont). A Richter és az Alkaloida után immár a Chinoin történetéről is tartalmaz kötetet E-könyvtárunk.

Vámosy Zoltán, Mansfeld Géza: Gyógyszertan (teljesen átdolgozott, IX. kiadás, 1944) – Letölthető a linkre kattintva, illetve az E-könyvek menüpontban

Ez a kötet ma már rendkívül ritka. Kultúrtörténeti érdekessége a hazai szakirodalomban, hogy már szerepel benne a penicillin ismertetése.

Mansfeld Géza (1882-1950) farmakológus, egyetemi tanár, budapesti orvoskari dékán (1930/1931) majd rektor (1934/1935) volt, akit a kötet megjelenésének évében, 1944-ben elhurcoltak Auschwitzba, ahonnan 1945 júniusában tért vissza.

Vámossy Zoltán (1868-1953) farmakológus, egyetemi tanár, a FoNo I létrehozásában hatalmas érdemei voltak. Ő volt a fenolftalein hashajtó hatásának felfedezője is.

 

Ezúton is hálás köszönetet mondunk Dr. Andrási Ferencnek a kötetek rendelkezésünkre bocsátásáért.

Harry Potter és a gyógyszerészettörténet – XIII. Országos Patika Nap

A Magyar Gyógyszerészi Kamara rendezésében, a Galenus Kft. szervezésében 13. alkalommal kerül megrendezésre az Országos Patika Nap. Ezúttal az Arany Sas Patikamúzeum is csatlakozik ehhez az országos programhoz. 2016. június 1-én du. 16 órakor a „Harry Potter és a gyógyszerészettörténet” című tematikus tárlatvezetéssel várjuk az érdeklődőket.

Arra a kérdésre próbálunk válaszolni, hogy a kulturális hagyományok illetve a tudománytörténeti háttér hogyan hatott J.K. Rowling Harry Potter és a Bölcsek Köve című regényére. Melyek voltak azok a különleges alapanyagok, melyeket a régi patikákban gyógyszerkészítésre használtak, és a regényben is szerepelnek. Megmutatjuk pl., hogy milyen is egy igazi bezoár.

A tematikus tárlatvezetés során fény derül arra, hogy mi volt a szerepe az alkímiának a kémia fejlődésében, és mindez hogyan hatott a regényszövegre. Az Arany Sas Patikamúzeum állandó kiállítása bemutatja az alapvető kémiai műveleteket és laboratóriumi eszközöket. A látogatók kivételesen beléphetnek az ún. alkimista műhelybe, ami akár Piton professzor bájitalórájának helyszíne is lehetne.

Várjuk az érdeklődőket erre az interkulturális és interdiszciplináris időutazásra! Ajánlott korosztály: 9-99 évesig
Regisztráció: Dr. Jancsikity Erzsébet főmuzeológusnál az jancsikity220@gmail.com e-mail-címen.

Az esemény a Facebook-on is elérhető IDE kattintva.

Patikamúzeumok a Patikanapon

Az alábbi patikamúzeumok a XIII. Országos Patika Napon (2016. június 1-jén, szerdán) nyílt nap keretében, különböző programokkal várják az érdeklődőket:

  • Angyal Patikamúzeum, Sopron
  • Arany Egyszarvú Patikamúzeum, Kőszeg
  • Arany Sas Patikamúzeum, Budapest
  • Fekete Sas Patikamúzeum, Székesfehérvár
  • Fekete Szerecseny Patikamúzeum, Kőszeg
  • Heves Megyei Múzeumi Szervezet Dobó István Vármúzeum Telekessy Patikamúzeum
  • Sipőcz Ház, Pécs
  • Szentháromság Patika/Katona József Múzeum, Orvos- és Gyógyszerészettörténeti Múzeum, Kecskemét

Újabb E-könyvvel bővült honlapunk!

Tisztelt Olvasóink!

Ezúton ajánljuk megtisztelő figyelmükbe Péter H. Mária és Péter Mihály legújabb kötetét: Erdélyi szerzők magyar nyelvű orvos- és gyógyszerésztörténeti munkái 1945-2015 között (letölthető a címre kattintva vagy az E-könyv menüpontban). Ez a bibliográfia ötödikként csatlakozik a honlapunkon elérhető további, gyógyszerésztörténeti vonatkozású vagy ilyen adatokat is tartalmazó kötetekhez, amelyek az alábbiak.

  • Matolcsy Miklós: Könyv és irodalmi gyűjtemény magyarországi gyógyszerészeti munkákról (1578-1909) (letölthető ITT)
  • Dörnyei Sándor: A magyar gyógyszerésztörténeti irodalom 1944-ig (letölthető ITT)
  • Szabó Barnabás: Magyar gyógyszerészeti bibliográfia (1945-1960) (letölthető ITT)
  • Horváth Gyula (szerk): A Gyógyszerkutató Intézet bibliográfiája (letölthető ITT)

Péter H. Mária és Péter Mihály legújabb alkotása – a szerzők életművének legszervesebb részeként – újabb jelentős hozzájárulás a magyar kultúra egységének határoktól független megszilárdításához és elmélyítéséhez. A kötet az orvos- és gyógyszerésztörténet iránti anyaországi érdeklődők számára eddig esetlegesen ismeretlen, fontos forrásokra és kutatásokra hívja fel a figyelmet.

A Magyar Gyógyszerésztörténeti Társaság ezúton is hálás köszönetét fejezi ki a Szerzőknek az elektronikus változat rendelkezésre bocsátásáért.

Dávid Károly Gyula (1905-1945) emlékére

kep

Idézzük fel egy itthon teljesen elfelejtett kémikus, Dávid Károly Gyula (1905-1945) emlékét, aki először állított elő kristályos tesztoszteront 1935-ben, Hollandiában. Richter Gedeon az 1940-es évek elején már ipari méretben gyártotta ezt a hormont, amely napjainkban a tesztoszteronpótló terápia formájában újra kezd “divatba jönni”. Dávid a matthauseni koncentrációs táborban halt meg 1945 áprilisában. Remélhetőleg részletesebb életrajzát is hamarosan közölhetjük.

Országos Patikanap – 2016. június 1.

patikanap

2016. június 1-jén Országos Patikanap lesz.

A Fekete Sas Patikamúzeumban (Székesfehérvár, Fő u. 5.) ingyenes programokkal várják az érdeklődőket:

  • 14 óra: Gyógyító illatok nyomában – A lepárlás művészete (Kemendi Ágnes bemutatója)
  • 18 óra: Fűszernövények a konyhában és az orvosságos dobozban – Fűszernövényeink otthoni felhasználása (Dr. Gosztola Beáta egyetemi adjunktus előadása)

Minden érdeklődőt szeretettel várnak!

LI. Rozsnyay Mátyás Emlékverseny

Az LI. Rozsnyay Mátyás Emlékversenyt 2016. május 20-22. között rendezték meg Gödöllőn.
Társaságunk különdíjait az alábbi gyógyszerészet-történeti témájú előadásokkal a következő előadók nyerték:
  • Zakariás Gergely és Antal Emőke (Erdély): Adatok a csíkszeredai Fekete Sas Gyógyszertár történetéhez
  • Gajdos László Dezső (Csongrád megye): A hazai gyógyszertechnológia nagy alakjai a XX. században

Az előadóknak szívből gratulálunk, és további szép sikereket kívánunk szakmai pályafutásukhoz!

Két újabb cikk Cikktárunkban

Tisztelt Olvasóink!

Cikktárunk két nagyon figyelemreméltó cikkel gazdagodott:

  • Issekutz Béla: A magyar gyógyszerkutatás története (letölthető ITT, illetve a cikktárból)
  • Andrási Ferenc: A XX. század legsikeresebb gyógyszerének története, avagy miért nem lett az EGYT a világ egyik legnagyobb gyógyszergyára? (letölthető ITT, illetve a cikktárból)

Issekutz professzor összefoglaló cikke 1960-ban született és olyan részletes áttekintést nyújt a magyar gyógyszerkutatás-fejlesztés addigi fejlődéséről, amilyet a későbbi, nagyobb időszakokat átfogó közlemények már nem nyújthattak. Emellett természetesen a Szerző legendás tárgyismerete is meghatározó szempont.

Dr. Andrási Ferenc szemtanúja és aktív kutató résztvevője volt annak a fejlesztési folyamatnak, amelynek későbbi leágazása elvezetett a svéd Astra cégnél az omeprazol, a világ első forgalomba került protonpumpagátló hatóanyagának felfedezéséhez. Más körülmények között és több szerencsével a Gyógyszerkutató Intézettel partnerségben akár az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár is lehetett volna az originátor, amely teljesen más útra állította volna a magyar gyógyszeripart.

Ünnepi közgyűlés a Magyar Orvostörténelmi Társaság félévszázados jubileuma alkalmából

2016-ban ünnepli a Magyar Orvostörténelmi Társaság újjáalakulásának 50. évfordulóját. Ez alkalommal – 2016. április 29-én – ünnepi közgyűlés keretében idézte fel az elmúlt fél évszázad történéseit, állított emléket a Társaság és az orvostörténelem érdekében tevékenykedő korábbi tisztségviselőknek, jeles tagoknak, köszönte meg a sok évtizedes munkát a „Tiszteleti tagság” oklevél átnyújtásával több kiváló tagtársnak, köztük dr. Péter H. Máriának, az MGYTT tagjának.

A kitüntetett Kollégáknak szívből gratulálunk és további sikeres működést kívánunk a Magyar Orvostörténeti Társaságnak.

Dr. Kapronczay Katalin teljes beszámolója a rendezvénytől ITT olvasható.