Magos Gergely: A gyógyszertárak államosításának első szakasza, avagy Örkény István „felajánlja” gyógyszertárát az államnak Sztálin 70. születésnapjára

Magos Gergely: A gyógyszertárak államosításának első szakasza, avagy Örkény István „felajánlja” gyógyszertárát az államnak Sztálin 70. születésnapjára

Magos Gergely túlzás nélkül korszakos jelentőségű tanulmánya vált elérhetővé honlapunkon. Ezidáig nagyon hézagos ismereteink voltak a magyar gyógyszertárak 1950 július 28-án bekövetkezett államosításának előzményeiről és az államosítás lezajlásáról.

A Szerző a magyar gyógyszerész történetében elsőként ismerteti rendkívül részletesen, levéltári és egyéb források segítségével az 1945-től az államosításig terjedő időszak eseményeit.

Bemutatja a hazai gyógyszerészettel és gyógyszerészekkel kapcsolatos állami, majd pártállami politikát, azt a folyamatot, amit lopakodó államosításnak lehet nevezni 1948-tól, és amely egyre céltudatosabb formában végül az államosításba torkollott.

A tanulmány letölthető a Cikktár menüpontban, illetve ITT

Megosztás:

Dobson Szabolcs: A gyógyszerészi gondozás eredetével kapcsolatos tévedésekről a gyógyszerésztörténész szemével

Úgy hittük ezidáig, hogy a gyógyszerészi gondozás (pharmaceutical care) egy Amerikából kiindult szemlélet, ami voltaképpen igaz is abban a formában, ahogyan világszerte elterjedt.

De amit eddig nem tudtunk az az, hogy hazánkban már az 1930-as években kristálytisztán a gyógyszerészi gondozás 2006-os jogi meghatározásának megfelelő népegészségügyi együttműködésre kérte a gyógyszerészeket a magyar állam, és a gyógyszerészképzés akkori reformja (a négy éves egyetemi oktatás 1940-es bevezetése) mögött is részben az a szándék húzódott meg, hogy kollégáinkat alkalmassá tegyék ilyen irányú feladatok ellátására.

Vagyis, a gyógyszerészi gondozás eszméihez több fejlődési út is elvezetett.

Mi a saját utunkat teljesen elfelejtettük, pedig talán többre juthatunk szakmapolitikailag is, ha hangsúlyozzuk, hogy több, mint 80 éve Magyarországon az állam és a gyógyszerészet között már formálódóban volt egy ilyen konszenzus, sőt, mi több, ezt az állam kezdeményezte a közegészségügyi elmaradottság felszámolása érdekében.

A helyzet ezt ma is indokolja, csak másképpen.

A cikk letölthető a Cikktár menüpontból, illetve ITT

Megosztás:

Honlapunkon a Magyarországon egykor hivatalos Osztrák Gyógyszerkönyek (1812-1855)

Miután már korábban felhelyeztük egyebek mellett a Pharmacopoea Austriaco Provincialis 1774-et (az első, Magyarországon is hivatalos gyógyszerkönyvet) és az 1794-es átdolgozott kiadását (Emendata), az Oszták Gyógyszerkönyv (Pharmacopoea Austriaca) ezeket követő első 5 kiadásával teljessé tettük az I. Magyar Gyógyszerkönyvig (1871) hazánkban hivatalos gyógyszerkönyvek sorozatát.

Pharmacopoea Austriaca kiadásai letölthetők az E-könyv menüpontban, illetve az alábbi linkekre kattintva:

Pharmacopoea Austriaca, Editio 1 – 1812

Pharmacopoea Austriaca, Editio 2 – 1814

Pharmacopoea Austriaca, Editio 3 – 1820

Pharmacopoea Austriaca, Editio 4 – 1834

Pharmacopoea Austriaca, Editio 5 – 1855

Megosztás:

Vergődő végeken – Újabb E-könyvünk – regény gyógyszerészekről gyógyszerész Szerzőtől

A leszármazottak megtisztelő engedélyével elérhetővé vált honlapunkon Boglutz Viktor (1892-1954) gyógyszerész regénye, Vergődő végeken.

Ez a regény 1938-ban jelent meg Szegeden és tudomásunk szerint ez volt az első magyar gyógyszerész szerző által gyógyszerészekről írott kötet, amit nem sokkal később, 1940-ben követett Putnoky István Gyógyszertár az Isten szeméhez című regénye.

A Vergődő végeken fő cselekménye a Trianon utáni Délvidéken játszódik. A regény szemlélete tükrözi azt, ahogyan a korszak középosztályának jelentős része látta az akkori közelmúltat, és amit érzett azzal kapcsolatban.

Nekünk, az utódoknak  lehet elfogadni vagy nem elfogadni elődeink nézeteit, ez kinek-kinek a személyes ügye.

Történészként azonban kötelező feladatunk megérteni a múltat.

Így kell olvasnunk Boglutz Viktornak, a „Dante poklát” (ahogyan egy cikkében írta) megjárt egykori, súlyos sebesülést is szenvedett doberdói frontharcosnak, hazája széthullását gyászoló magyar gyógyszerésznek ezt a regényét.

Boglutz Viktor életrajza letölthető ITT

A Vergődő végeken című regény letölthető az E-könyvek menüpontban, vagy ITT

Megosztás:

Czollner Vince (1848-1908) gyógyszerész receptkönyve (manuálisa) 1864-ből

A gyógyszerészek évszázadokon át használtak házi receptgyűjteményeket (manuálisokat), amelyekben orvosi vény nélkül kiadható szerek, kozmetikumok, kártevők elleni készítmények és egyebek (mint esetünkben pl. szeszes italok, sajtok, tisztítószerek, ragasztók, tinták, cipő- és padlómázak, fapácok, szekérkenők, sőt, puskapor) receptjeinek széles választékát jegyezték le.

A gyógyszertárak voltak a vegyi anyagok beszerzésének egyik fő forrásai a vegyesboltok és a drogériák mellett, amelyekkel sokszor elkeseredett konkurrenciaharcot folytattak, de a gyógyszerészek szolgáltak tömény szeszes italokkal is, élvezeti szer gyanánt.

Czollner manuálisa magyar nyelven íródott, ami külön érték, hiszen a XIX század közepetájának hazai gyógyszerészete még alapvetően a német nyelvi orientációjú volt.

E manuális gyógyszerkincsében már megjelentek a természetes forrásból izolált vegyületek (pl. kinin- és kokainsók, illóolajok, glicerin, keményítők), de volt már fenol, kloroform, pikrinsav, továbbá anilinfestékek is, amelyek szintetikus szerves vegyületek. Ez a manuális még az első Magyar Gyógyszerkönyv (1871) előtti korszakban született.

A manuális letölthető a “Régi gyógyszerek lexikona” menüpontban, illetve ITT.

Megosztás:

Dobson Szabolcs: Mi lenne ma a gyógyszerészekkel egy 1918-1919-es erejű influenzajárvány esetén?

Az 1918-1919-es influenza (spanyolnátha) járvány tanulságai

Mivel most éppen aktuális, vizsgáljuk meg, mi várna a magyarországi gyógyszerészekre egy 1918-1919-es erejű influenzajárvány esetén, oltatlan populációban.

Erre lehetőséget adnak a durva becslés szintjén az 1918-1919-es járvány gyógyszerészi vonatkozásai.

Erről szól a címben szereplő írás, amely letölthető a Cikktárból vagy ITT

Megosztás:

Kedves Olvasóink!

Egy “modern” kocsmai fényképen szerepel a “gyógysertár” szó, ami nem is lenne annyira érdekes, ha nem tudnánk, hogy 1836-ban pontosan ez hangzott el kritikaként az akkor még ifjú gyógyszertár szavunkról (Tudományos Gyűjtemény, 1497. oldal (1836)).

Megosztás:

Dr. Szigetváry Ferenc emlékérem 2017

Társaságunk 2017 december 07-i közgyűlése alkalmából  kiemelkedő gyógyszerészettörténeti munkássága elismeréseként dr. Szmodits László tagtársunknak adományozta a dr. Grabarits István alapító elnökünk által létrehozott Dr. Szigetváry Ferenc emlékérmet.

Tisztelettel és nagyrabecsüléssel köszönöm Szmodits Lászlónak a magyar gyógyszerészettörténet területén kifejtett meghatározó alkotó munkásságát.

Szmodits László gyógyszerészi pályájára történő visszapillantása, amely a közgyűlésen elhangzott, letölthető ITT.

Tisztelettel:
Dobson Szabolcs
elnök

Megosztás:

Ki volt Nánássy Sándor, az Állami kezelésbe Vett Gyógyszertárak Nemzeti Vállalatának igazgatója?

Az élet sokszínűségét példázza a mellékelt vázlat, amelyben a rákosista időszak másik magas beosztású gyógyszerész káderének életét próbáljuk feltérképezni a múltkori, Pintér-Pórjesz Jánosról (az államosítás menetének kidolgozójáról) szóló írás után.

Most, Dobson Szabolcs írásában Nánássy Sándort vesszük górcső alá, aki az Állami Kezelésbe Vett Gyógyszertárak Nemzeti Vállalatának igazgatója volt, és akiről senki nem tud már semmit.

Ez nem meglepő a rákosista-sztálinista időszak információs sivatagában.

De azért a helyzet sosem reménytelen. Pláne az elektronikus irodalmazás korában.

A cikk letölthető a Cikktárból, illetve ITT

Megosztás: