Kosztolányi Dezső a gyógyszerészetről, 1927-ben

Kosztolányi Dezső a Pesti Hírlapban 1927-ben írt egy tárcasorozatot különféle szakmákról, köztük a gyógyszerészetről is, amit átvett a Gyógyszerészi Közlöny (Gyógyszerészi Közlöny (43, 6 /egyesített 18./ szám), 117-118 (1927)). Ezt az írást adjuk itt közre.

Kosztolányi mesteri és művészi szinten foglalta össze a gyógyszerészet helyzetét, történeti visszatekintéssel egyetemben. Ez az emberközeli helyzetkép élénken tanúskodik arról, amit csak az elmúlt években kezdtünk mélyen tárgyalni: a gyógyszerészet nagy átalakulásáról, amely éppen az 1920-as években vált érezhetővé. Ekkor kezdett kialakulni a mai értelemben vett gyógyszerészet (a mai értelemben vett gyáripar hatására). Megjelennek a ma is ismerős dolgok: a patikalátogatók, a gazdasági gondok, az egészségügyi félműveltség („sok felvilágosító cikket olvasnak”, amit nem értenek), a parlagon maradt laboratórium. Olyasmik, amik elől menekülni akarván olykor vágyunk vissza az „aranykorba”, ami azonban sohasem létezett.

Megosztás:

Dobson Szabolcs: Viperin kenőcs – a nátha XX. századi kezelésének talán legbizarrabb gyógyszere

Viperin kígyóméreg kenőcs, a nátha legújabb gyógyszere, amit karra kellett kenni. Számos hirdetés jelent meg a Viperin kenőcsről 1938-1941 között a magyar orvosi és gyógyszerészi szaksajtóban, érdekes módon anélkül, hogy bárki bármiféle szakmai információt nyújtott volna hozzájuk. Erről a rejtélyes szerről szól Dobson Szabolcs legújabb írása, amely elérhető a Cikktárban vagy letölthető ITT

Megosztás:

Magos Gergely: A gyógyszertárak államosításának első szakasza, avagy Örkény István „felajánlja” gyógyszertárát az államnak Sztálin 70. születésnapjára

Magos Gergely: A gyógyszertárak államosításának első szakasza, avagy Örkény István „felajánlja” gyógyszertárát az államnak Sztálin 70. születésnapjára

Magos Gergely túlzás nélkül korszakos jelentőségű tanulmánya vált elérhetővé honlapunkon. Ezidáig nagyon hézagos ismereteink voltak a magyar gyógyszertárak 1950 július 28-án bekövetkezett államosításának előzményeiről és az államosítás lezajlásáról.

A Szerző a magyar gyógyszerész történetében elsőként ismerteti rendkívül részletesen, levéltári és egyéb források segítségével az 1945-től az államosításig terjedő időszak eseményeit.

Bemutatja a hazai gyógyszerészettel és gyógyszerészekkel kapcsolatos állami, majd pártállami politikát, azt a folyamatot, amit lopakodó államosításnak lehet nevezni 1948-tól, és amely egyre céltudatosabb formában végül az államosításba torkollott.

A tanulmány letölthető a Cikktár menüpontban, illetve ITT

Megosztás:

Dobson Szabolcs: A gyógyszerészi gondozás eredetével kapcsolatos tévedésekről a gyógyszerésztörténész szemével

Úgy hittük ezidáig, hogy a gyógyszerészi gondozás (pharmaceutical care) egy Amerikából kiindult szemlélet, ami voltaképpen igaz is abban a formában, ahogyan világszerte elterjedt.

De amit eddig nem tudtunk az az, hogy hazánkban már az 1930-as években kristálytisztán a gyógyszerészi gondozás 2006-os jogi meghatározásának megfelelő népegészségügyi együttműködésre kérte a gyógyszerészeket a magyar állam, és a gyógyszerészképzés akkori reformja (a négy éves egyetemi oktatás 1940-es bevezetése) mögött is részben az a szándék húzódott meg, hogy kollégáinkat alkalmassá tegyék ilyen irányú feladatok ellátására.

Vagyis, a gyógyszerészi gondozás eszméihez több fejlődési út is elvezetett.

Mi a saját utunkat teljesen elfelejtettük, pedig talán többre juthatunk szakmapolitikailag is, ha hangsúlyozzuk, hogy több, mint 80 éve Magyarországon az állam és a gyógyszerészet között már formálódóban volt egy ilyen konszenzus, sőt, mi több, ezt az állam kezdeményezte a közegészségügyi elmaradottság felszámolása érdekében.

A helyzet ezt ma is indokolja, csak másképpen.

A cikk letölthető a Cikktár menüpontból, illetve ITT

Megosztás:

Honlapunkon a Magyarországon egykor hivatalos Osztrák Gyógyszerkönyek (1812-1855)

Miután már korábban felhelyeztük egyebek mellett a Pharmacopoea Austriaco Provincialis 1774-et (az első, Magyarországon is hivatalos gyógyszerkönyvet) és az 1794-es átdolgozott kiadását (Emendata), az Oszták Gyógyszerkönyv (Pharmacopoea Austriaca) ezeket követő első 5 kiadásával teljessé tettük az I. Magyar Gyógyszerkönyvig (1871) hazánkban hivatalos gyógyszerkönyvek sorozatát.

Pharmacopoea Austriaca kiadásai letölthetők az E-könyv menüpontban, illetve az alábbi linkekre kattintva:

Pharmacopoea Austriaca, Editio 1 – 1812

Pharmacopoea Austriaca, Editio 2 – 1814

Pharmacopoea Austriaca, Editio 3 – 1820

Pharmacopoea Austriaca, Editio 4 – 1834

Pharmacopoea Austriaca, Editio 5 – 1855

Megosztás:

Vergődő végeken – Újabb E-könyvünk – regény gyógyszerészekről gyógyszerész Szerzőtől

A leszármazottak megtisztelő engedélyével elérhetővé vált honlapunkon Boglutz Viktor (1892-1954) gyógyszerész regénye, Vergődő végeken.

Ez a regény 1938-ban jelent meg Szegeden és tudomásunk szerint ez volt az első magyar gyógyszerész szerző által gyógyszerészekről írott kötet, amit nem sokkal később, 1940-ben követett Putnoky István Gyógyszertár az Isten szeméhez című regénye.

A Vergődő végeken fő cselekménye a Trianon utáni Délvidéken játszódik. A regény szemlélete tükrözi azt, ahogyan a korszak középosztályának jelentős része látta az akkori közelmúltat, és amit érzett azzal kapcsolatban.

Nekünk, az utódoknak  lehet elfogadni vagy nem elfogadni elődeink nézeteit, ez kinek-kinek a személyes ügye.

Történészként azonban kötelező feladatunk megérteni a múltat.

Így kell olvasnunk Boglutz Viktornak, a „Dante poklát” (ahogyan egy cikkében írta) megjárt egykori, súlyos sebesülést is szenvedett doberdói frontharcosnak, hazája széthullását gyászoló magyar gyógyszerésznek ezt a regényét.

Boglutz Viktor életrajza letölthető ITT

A Vergődő végeken című regény letölthető az E-könyvek menüpontban, vagy ITT

Megosztás:

Czollner Vince (1848-1908) gyógyszerész receptkönyve (manuálisa) 1864-ből

A gyógyszerészek évszázadokon át használtak házi receptgyűjteményeket (manuálisokat), amelyekben orvosi vény nélkül kiadható szerek, kozmetikumok, kártevők elleni készítmények és egyebek (mint esetünkben pl. szeszes italok, sajtok, tisztítószerek, ragasztók, tinták, cipő- és padlómázak, fapácok, szekérkenők, sőt, puskapor) receptjeinek széles választékát jegyezték le.

A gyógyszertárak voltak a vegyi anyagok beszerzésének egyik fő forrásai a vegyesboltok és a drogériák mellett, amelyekkel sokszor elkeseredett konkurrenciaharcot folytattak, de a gyógyszerészek szolgáltak tömény szeszes italokkal is, élvezeti szer gyanánt.

Czollner manuálisa magyar nyelven íródott, ami külön érték, hiszen a XIX század közepetájának hazai gyógyszerészete még alapvetően a német nyelvi orientációjú volt.

E manuális gyógyszerkincsében már megjelentek a természetes forrásból izolált vegyületek (pl. kinin- és kokainsók, illóolajok, glicerin, keményítők), de volt már fenol, kloroform, pikrinsav, továbbá anilinfestékek is, amelyek szintetikus szerves vegyületek. Ez a manuális még az első Magyar Gyógyszerkönyv (1871) előtti korszakban született.

A manuális letölthető a “Régi gyógyszerek lexikona” menüpontban, illetve ITT.

Megosztás:

Dobson Szabolcs: Mi lenne ma a gyógyszerészekkel egy 1918-1919-es erejű influenzajárvány esetén?

Az 1918-1919-es influenza (spanyolnátha) járvány tanulságai

Mivel most éppen aktuális, vizsgáljuk meg, mi várna a magyarországi gyógyszerészekre egy 1918-1919-es erejű influenzajárvány esetén, oltatlan populációban.

Erre lehetőséget adnak a durva becslés szintjén az 1918-1919-es járvány gyógyszerészi vonatkozásai.

Erről szól a címben szereplő írás, amely letölthető a Cikktárból vagy ITT

Megosztás: