Új E-könyvek honlapunkon (az E-könyv menüpontban)

Megjegyzés: Az E-könyv menüpontunkban való gyors tájékozódást szolgálja a menüpont tetején, piros téglalapban elhelyezett, folyamatosan frissített „E-könyvek listája tematikus csoportosításban” nevű link, amelyre rákattintva megnyílik E-könyv menüpontban teljes terjedelemben elérhető, szókeresős formában digitalizált, immár több, mint 150 kötet könnyen áttekinthető felsorolása pdf formátumban.

 

id. Hogya György: A veszprémi patikák története (Veszprém, 2017)

„Hogya György közel 75 éve él a városban. Mindenre emlékszik és mindent ismer, ami három emberöltőnyi idő alatt történt Veszprémben. Nyugdíjba vonuló tisztviselőként vetette bele magát szeretett városa történetének kutatásába, melyet azóta is fáradhatatlanul művel. Pályafutása alatt elsősorban az egészségügy témakörével foglalkozott és csaknem teljesen feldolgozta Veszprém egészségügyi intézményeinek történetét

A most közreadott kötet is ezt a sort gyarapítja: egyesével veszi számba a veszprémi patikákat a 18. századi kezdetektől egészen napjainkig. Sok kulturális szakember és az érintett szakterület jeles képviselői segítő közreműködésével, de elsősorban a maga erejére támaszkodva mutatja be a szerző a helyi viszonyokat a gyógyszerészet, valamint a gyógyszerkészítés múltjáról, jelenéről.” (Porga Gyula, Veszprém város polgármestere)

A kötet letölthető az E-könyv menüpontban, illetve ITT

 

Balázs Károly: A gyógyszerészet vidám kultúrtörténete (Patikus anekdoták)

Balázs Károly az 1930-ban megjelent Pharmacopoeia Humorica (szerző: Lovassy Ödön, l. honlapunkon ezt a kötetet is), és általában a gyógyszerészi humor legjobb hagyományait folytatja ezzel a hatalmas munkával, legelsősorban hazai forrásokból összeválogatott, 31 fejezetet tartalmazó,átfogó kötetében. A könyv végén található a részletes tartalomjegyzék, a felhasznált irodalmak listája, a név- és tárgymutató, továbbá az illusztrációk jegyzéke. Ezt a kötetet ajándékként, CD-n megkapták a XVI. Gyógyszerésztörténeti Nyári Egyetem (Veszprém, 2018 július 26-29) résztvevői.

A kötet letölthető az E-könyv menüpontban, illetve ITT

Megosztás:

Szmodits László: Budapest X. kerületének (Kőbánya) gyógyszerésztörténete

Megjelent honlapunkon Szmodits László Budapest gyógyszerésztörténetét feldolgozó tanulmánysorozatának tizenegyedik részeként a X. kerület (Kőbánya) gyógyszerésztörténetét bemutató írás. A Cikktárban elérhető már az I., a II., a III, a IV., az V, a VI., a VII., a VIII., a IX. és a XIV. kerületet feldolgozó fejezet is. Az új tanulmány letölthető a Cikktárból, illetve ITT.

Megosztás:

Szabó László Gyula: A pécsi farmakológusok neves elődei

Amikor helyi Kollégáink elképzelték a pécsi gyógyszerészoktatást, kezdettől fogva támogatták Szolcsányi János akadémikus véleményét: olyan gyógyszerészre lenne szükség, aki a farmakológiai alapokat mélyrehatóan ismeri, úgy, hogy a farmakoterápia alkalmazásában az orvos egyenrangú partnere lehet.  Azóta a pécsi gyógyszerészképzés – most már kari szerveződésben – sikeresen alakul, köszönet érte Szolcsányi János akadémikusnak, a szak alapítójának.

Ahhoz, hogy jobban értékeljük adottságainkat, érdemes visszatekinteni a pécsi farmakológiai iskola hagyományaira, a neves elődök életpályájának fő eseményeire. Hiszen nem lenne olyan sikeres a mai Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet, ha Szolcsányi János nem tartotta volna olyan nagy becsben elődei örökét. Az intézet könyvtárában található arcképek árulják el, hogy nagy egyéniségek tették lehetővé a mai sikereket. A Szerző a rendelkezésre álló elektronikus és könyvtári adatokat felhasználva emlékezik Mansfeld Gézára, Méhes Gyulára, Pórszász Jánosra, Varga Ferencre és Ifj. Jancsó Miklósné Gábor Arankára.

A cikk letölthető a Cikktár menüpontban, illetve ITT.

Megosztás:

Újabb jelentős tanulmány honlapunkon

Egy újabb rendkívül jelentős gyógyszerészettörténeti közleményt szeretnék kedves Olvasóink figyelmébe ajánlani: Magos Gergely: A magyarországi gyógyszerészet árjásítása 1938 és 1944 között

A Szerző ebben a dolgozatában a múltkori, 1945-1950 közötti (azaz a II. Világháború vége és az államosítás közötti) időszak levéltári és más anyagainak áttekintése után a magyar gyógyszerészet „zsidótlanításával” foglalkozik, hasonlóan elmélyült kutatói szinten.

Ezzel a témával – a zsidóság és a gyógyszerészet –  elsőként Szmodits László és Dobson Szabolcs foglalkozott gyógyszerészettörténetünk történetében először 2014-ben, amelynek tragikus végkifejletét Magos Gergely tovább elemezte.

Önmagán túlmutatóan is, miért fontos ez a téma? Valódi történészi tudás, tények, adatok híján nem láttuk a fától az erdőt, vagyis azt, hogy az államosítás „csak” egy része volt a polgári magyar gyógyszerészet szétzúzása folyamatának, amely a II. zsidótörvény rendelkezéseitől kezdve az 1950-es államosítással bezárólag zajlott, tehát 1938-1950 között. Ezt az időszakot célszerű egységként tárgyalni. A faji alapon történő állami beavatkozások és az államosítás előtt állami kezelésbe vonások/kisajátítások összesen, becslésem alapján mintegy 650 patikát érintettek az 1450 körüli összmennyiségből. Azt azonban nem tudjuk, hogy a két halmaz között mekkora volt az átfedés (azaz olyan „zsidó” patikák, amiket a háború után állami kezelésbe vontak), de nagyot nem tévedünk, ha kb. 550 körülire tesszük a becsült számot. Emellett, már a zsidótörvények kényszerét megelőzően többen „önként” eladták patikájukat, illetve a háborút követően, még az államoítás előtt több patikába államilag kinevezett gondnokkal cserélték le a tulajdonától megfosztott volt tulajdonost, így ez a szám még nagyobb.

Az 1950 július 28-a, vagyis az államosítás előtt tehát a magyar patikák vélhetően több, mint 40%-a tulajdonviszonyaiba már beletenyerelt az állam. Emellett a háborúban életét vesztette kb. 300 gyógyszerész és a budapesti patikák 68%-a sérüléseket szenvedett, rengeteg értéket, felszerelést elloptak és megsemmisült. Minderre végképp rátette a pontot az államosítás és eltörölte a régi polgári gyógyszerészetet.

Dobson Szabolcs

Megosztás:

Budapest VIII. kerületének gyógyszerésztörténete

Megjelent honlapunkon Szmodits László Budapest gyógyszerésztörténetét feldolgozó tanulmánysorozatának tizedik részeként a VIII (Józsefváros). kerület gyógyszerésztörténetét bemutató írás. A Cikktárban elérhető már az I., a II., a III, a IV., az V, a VI., a VII., a IX. és a XIV. kerületet feldolgozó fejezet is. Az új tanulmány letölthető a Cikktárból, illetve ITT.

Megosztás:

A Világ első női gyógyszertára, Szentpétervár, Oroszország, 1901

A Világ első női gyógyszertára Szentpétervárott. Ez a hír 1901-ben kb. akkora szenzáció volt és olyan nehéz szervezést igényelhetett, mint mondjuk manapság egy csak férfiakból álló patikai kollektívát összehozni. Igen, 1901 június 5-én Oroszországban nyitotta meg Antonyina Lesznyevszkaja gyógyszerésznő a Világ első olyan patikáját, ahol csak nők dolgoztak, bár a mellékelt korabeli orosz újsághír hozzáteszi, hogy csak egyetlen férfiú erősítette a csapatot, akinek a feladata az volt, hogy felügyelje a férfi vásárlókkal való bizalmas sutyorgásokat. A patika mellett Lesznyevszkaja női gyógyszerészképzőt is nyitott. A forradalom elején, 1918-ban aztán mindkettőt bezárták. Csak összehasonlításképpen, az első magyar gyógyszerésznőt, Thinagl Szerafint 1903-ban avatták fel Kolozsvárott. Amúgy érdemes felfigyelni a fehér köpenyre és arra, hogy az officinában ninc s táramérleg, mert a magisztrális gyógyszerkészítés az orosz patikákban már külön laboratóriumban zajlott. Nálunk a fehér köpeny a gyógyszerészek számára főként az 1930-as évektől, a külön labor pedig szocialista vívmányként került bevezetésre, bár az első ilyen patika már 1921-ben megnyílt Budapesten (Hunnia gyógyszertár).

Megosztás:

Budapest VII. kerületének gyógyszerésztörténete

Megjelent honlapunkon Szmodits László Budapest gyógyszerésztörténetét feldolgozó tanulmánysorozatának kilencedik részeként a VII. kerület gyógyszerésztörténetét bemutató írás. A Cikktárban elérhető már az I., a II., a III, a IV., az V, a VI., a IX. és a XIV. kerületet feldolgozó fejezet is. Az új tanulmány letölthető a Cikktárból, illetve ITT .

 

Megosztás: