Dobson Szabolcs: Egy kis történelemi master class, avagy receptolvasás másképpen: egy vélhetően több, mint 90 éves Neupon syrup recept

Egy könnyed, de mégis nagyon komoly „erődemonstráció” arról, hogy sok egyéb mellett mire képes ma a magyar gyógyszerésztörténet. Mert a nagyság nem feltétlenül a grandiózus dolgokból látszik, hanem a mikroszintű teljesítményekből.

Jelen esetben a feladat egy vélhetően több, mint 90 éves régi recept megfejtése volt.       

A cikk letölthető a Cikktár menüpontból, vagy ITT

Megosztás:

Rendelet az Országos Gyógyszerészeti Intézet megalapításáról 1962-ben: mikor, hogyan és ki által?

Az Országos Gyógyszerészeti Intézet megalapításról szóló 2/1962 (III. 22.) Eü. Min. rendelet kb. fél oldalnyi terjedelmű a Magyar Közlönyben.

Aláírója dr. Simonovits István (1907-1985), az egészségügyi miniszter első helyettese, akiről temetésén főnöke, Medve Lászó eü. miniszter így emlékezett meg: “Sok címet, rangot ért el életében; akadémikus, egyetemi tanár, volt magas állami funkcióban, mégis a legbüszkébb arra volt, hogy több mint 5 évtizeden át a párt aktív tagjaként dolgozott, küzdött, s mint orvos — hűen esküjéhez —, az emberekért harcolt.”

A 2/1962 (III. 22.) Eü. Min. rendelet letölthető a Cikktár menüpontból, illetve ITT

Dr. Simonovits István nekrológja szintén letölthető a Cikktárban, illetve ITT

Megosztás:

Grete von Urbanitzky: A nagy álom (regény, 1943)

Ez a regény eredetileg német nyelven jelent meg Grete von Urbanitzky, az osztrák-svájci újságírónő és írónő tollából, majd magyarra fordították.

Egy tiszaújlaki magyar gyógyszerészcsalád életét meséli el az 1840-es évektől 1871-ig.

Főhőse Roykó Sámuel gyógyszerész, aki feltalált egy messze földön híressé vált híres bajuszpedrőt, amelyet szerte a Világon magas rangú politikusok, államférfiak, uralkodók, köztük III. Napoleon császár is használt (lásd a fényképen).

Bár Sámuel valóban létezett és 1790-től volt patikája a ma már Ukrajnához tartozó kisvárosban, a bajuszpedrő sztorija is igaz, a regény cselekménye nagy részének idején a valóságban már nem élt. Azonban a többi szereplő fiktív, köztük a városka másik, konkurrens és persze ellenséges patikuscsaládja, a Ferenczyek, mint ahogyan a Rómeó és Júlia szálat megtestesítő gyerekek, Roykó Lajos és Ferenczy Ilonka sem, bár a Roykók még generációkon át patikuskodtak Tiszaújlakon.

Roykó papa fiatal 48-as forradalmárból és szegény, folyton megalázott, adósságokban fuldokló ördögből találmánya révén Európa vezető arisztokratáit személyesen megismerő, dúsgazdag, szülővárosát befolyásával megfélemlítő, sakkban tartó, ellenlábasait, így Ferenczy gyógyszerészt, a kiegyezés hívét is tönkretévő, de magányos, kiábrándult, politikai álmaiban és gyerekeiben csalódott ember lett, mígnem a bajuszpedrő receptjéért meg nem gyilkolták.

Lebilincselő regény, igaz, hosszú és lassan hömpölygő.

A regényről a Film, Színház, Irodalom című lapban, 1943-ban jelent meg egy méltatás, amelyben a főhős, Roykó Sámuel és a tiszaújlaki patika fényképe is megtalálható, a leszármazottjával, Roykó János gyógyszerésszel való beszélgetéssel együtt.

A regény letölthető az E-könyvek menüpontban, illetve ITT

A Film, Színház, Irodalom című lapben (1943) megjelent cikk letölthető a Cikktárban, illetve ITT

Megosztás: