Szerző: mgyt1

Ez a kis kötet remélhetőleg társszerzők bevonásával bővülni fog és tárgyalni fogja a koronavírus járvány gyógyszertári jogszabályi, gyógyszertár-menedzsment és más aspektusait is.

A kiadvány letölthető az E-könyvek menüpontban, vagy ITT

A gyógyszertári reagensek alkalmazásának és a hatósági gyógyszerellenőrzés történetének áttekintését követően a Szerző véleménye szerint az ICH Topic Q 7, Step 5 Gyógyszerészeti Hatóanyagok Helyes Gyógyszergyártási Gyakorlata 7.32 pontja alapján mentesíteni lehetne a gyógyszertárakat a beérkező anyagok kötelező tételenkénti kötelező vizsgálata alól. Az ezzel kapcsolatos részletes szabályozás kidolgozása a nagykereskedők felé történő feltételekkel el lenne végezhető az OGYI-P-25-2010 irányelv átdolgozása keretében. Végeredményképpen minden beérkező magisztrális alapanyag veszélyes vagy akár igen mérgező, különös tekintettel arra is, hogy a gyógyszertári dolgozók nem hordanak GMP előírás szerinti védőruhát, lehetnek várandósak és a számos különféle vegyszer-hatóanyag bontogatása a kontamináció révén felesleges egészségügyi kockázatot jelenthet. Ezen felül a reagensek évenkénti vagy egyéb gyakoriságú rendszeres cseréje súyos környezetszennyezést jelent (rendszeres veszélyes hulladék az ország több, mint 2000 patikájából).

A cikk letölthető a cikktárból, vagy ITT.

Honlapunk mély tisztelettel és hálával ad helyt az egykori, méltatlanul elfeledett Kollégáinkról szóló családi megemlékezéseknek. Ők a maguk idejében fontos tagjai voltak a helyi közösségeknek, amelyet szolgáltak sokszor hosszú-hosszú éveken át. Különösen fontos – és hozzátartozik a történelmi igazságtételhez -, hogy fejet hajtsunk elhurcolt, a Holokauszt áldozatává vált gyógyszerészeink előtt.

Vincze Miklós kunszentmártoni gyógyszerész életéről és halála körülményeiről ezidáig nem voltak adataink. Mostantól Fehér Andrásné Vincze Katalinnak köszönhetően emlékét méltó módon őrizhetjük.

A közlemény elérhető a Cikktárban, illetve letölthető ITT.

Dobson Szabolcs és munkatársai Magyarországon elsőként célul tűzték ki azt, hogy felmérjék a Formulae Normales-ben nem szereplő, magyar közforgalmú gyógyszertárakban elkészített magisztrális vények jellemzőit gyógyszertechnológiai és farmakológiai-gyógyszerbiztonságossági szempontból. Ennek keretében 112 vény jellemzőit vizsgálták meg. A vények összetételének racionalitása 37,5% (42 db.) esetében megkérdőjelezhető, míg a fennmaradó 70 vény (62,5%) jelentős többségében teljesen nem támasztható alá. Azonban tekintettel arra, hogy a vények 89,3%-a külsőleges (helyi) alkalmazású volt és a szisztémás hatású összetételek között is csak 2 db. tartalmazott erős hatású szert, a FoNo-n kívüli magisztrális vények túlnyomó többsége nem képvisel jelentős farmakovigilancia kockázatot. Helyteleníthető gyakorlat a bórsav és az alumínium-acetát-tartarát széleskörű alkalmazása, a szteroidhígítások jelentős része, a Tonogen (adrenalin) oldat végbélkúpokban történő alkalmazása, az efedrin kenőcsökben való rendelése. A 112 vény közül 55 esetben (49%) használtak fel az orvosok törzskönyvezett gyári készítményeket, amely felveti a téma pénzügyi jelentőségét is (gyógyszerkassza). A felmérés felhívja a figyelmet arra, hogy ezzel a területtel célszerű lenne foglalkoznia az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezéstudományi Intézetnek (OGYÉI-nek) és a jogszabályalkotóknak. A teljes tanulmány letölthető a Cikktárból vagy ITT.

Szmodits László gyógyszerész életrajzkutatói munkásságának legújabb tanulmányát publikáljuk honlapunkon dr. Emszt Kálmánról, egy méltatlanul elfelejtett magyar gyógyszerészről, aki kiváló analitikai kémiai tudásával maradandót alkotott. Nagyon értékes víz- és kőzetelemzéseivel beírta nevét a magyar földtan és vízföldtan történetébe. A magyar kutatók között a legkiválóbbak közé tartozott. A tanulmány letölthető a Cikktárből vagy ITT

• 

Szabó László professzor úr, a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának professor emeritusa a kezdetek kezdetétől, 1996-tól részt vett a pécsi gyógyszerészképzés előkészítésében és létrehozásában. Kiemelt értéket képviselnek azok a munkák – mint a jelen összeállítás is -, amelyeket adott történelmi folyamatok aktív részesei állítanak össze.
A közlemény letölthető a Cikktárból, illetve ITT

Gyakori jelenség a múlt idealizálása, egy sosem volt aranykorban való naiv hit, így jövő heti érdekességnek a gyógyszerészi panaszkodás (sokszor kimondottan siránkozás) és reménykedés 1920-1939 közötti történetét gondoltam felvetni, egy érdekes megközelítésben, azaz a gyógyszertártulajdonosok Gyógyszerészi Közlöny című lapjának kulcsszó kutatása alapján.

A cikk elérhető a Cikktár menüpontban, illetve ITT

Szmodits László kollégánk újabb hiánypótló tanulmányt írt, ezúttal a Löcherer család orvos és gyógyszerész tagjairől. Őt idézve: „Az 1950-es évek első felében sokszor kerestük fel édesanyámmal a közelünkben lévő budapesti Üllői út és a Hőgyes Endre utca sarkán az egykori Angyal gyógyszertárat a páratlan szépségű cseresznyefa officinájával és intarziáival. Az egykori emlékek láttán, akkor még nem tudhattam, hogy gyógyszerész leszek és én dolgozom majd fel a neves Löcherer család és az Angyal gyógyszertár történetét.”

A magyar gyógyszerészet történetébe legfőképpen Löcherer Tamás gyógyszerész írta be a nevét. 1960-ban hunyt el, 65 éves korában. Haláláról csak egy rövid mondat jelent meg a Gyógyszerészet szaklapban és ezt követően méltatlanul elfeledték-elfeledtük Őt.

A cikk letölthető a Cikktár menüpontban vagy ITT.