A húsvéti nyúl eredete

A húsvéti nyúl (német eredetiben Osterhase) elsőként az orvosi szakirodalomban jelent meg 1682-ban, vagyis immár minimum 336 éves. Történt ugyanis, hogy egy Georg Franck von Franckenau (1943-1704; lásd a képen) nevű német orvos és természettudós szerkesztésében megjelent az évben a Satyriae Medicae című orvosi tanulmánykötet, és ebben az egyik, a „De ovis paschalibus” ( =a Húsvéti tojásról) említi Elzász, Rajna-Pfalz és Westfalia tartományban a parasztoknak azt a húsvéti hagyományát, hogy színes tojásokat rejtenek el és a gyerekeknek az mondták, menjenek és keressék meg ezeket nyúltojásokat. Ezt a traktátust egyébként nem Franck, hanem egy Johannes Richier nevű fiatal orvos írta, akinek az édesapja egy Frankfurtban élő francia református egyházfi volt. Hogy miért éppen a nyulat nézték ki a német parasztok erre a feladatra, arról Richier nem tesz említést. Állítólag a nyúl is a termékenység szimbóluma volt, csakúgy, mint a tojás, és talán a nyúlbogyó is ihletadó volt.

 

Megosztás:

Egy kenőcs, ami fejfájás ellen indult és hajnövesztő lett belőle

Nemzetközi szuperbrand, a valaha volt legismertebb magyar kozmetikum. „Én Csillag Anna 185 centiméter hosszú óriási Loreley hajamat az általam feltalált kenőcs 14 havi használata után kaptam.” Ilyen és hasonló, kissé furcsa nőt ábrázoló hirdetések futottak kb. három évtizeden át, 1885-től az 1920-as évek közepéig az Osztrák-Magyar Monarchiában és Európa számtalan újságjában. Vélhetően nem túlzás azt állítani, hogy a „Csillag Anna” a legtöbbször kinyomtatott magyar női név, bár igaz, reklámok formájában. 1927-ben azután vállalkozása csődjéről jelentek meg hírek; a rövid bubifrizura lett a divat. Többen kétségbe vonták létezését, mivel nem találtak megbízható forrást Róla. A cége dezinformációkat terjesztett származásáról, életéről. Valójában Zalaegerszegen született zsidó családba 1852-ben Altstädter Anna néven. Csillag a férje, Csillag Soma után lett. Magát a kenőcsöt a dajkája adta neki, mert gyakran fájt a feje. Használata során vette észre, hogy hajnövekedése felgyorsult. Életét Ő maga meséli el egy elfeledett interjúban, 1924-ben, idősen, elszegényedve, magányosan. Még 1937-ben is próbálkozott az üzlettel, de ez az egykor hatalmas márkanév már csak szánalmas apróhirdetésként volt képes megjelenni (lásd mellékelve). 1940 január 5-én hunyt el. A Vele készült nagyinterjú letölthető ITT.

  

Megosztás:

Egy szokatlan hirdetés 1928-ból, és ami mögötte van

Az alábbi hirdetés 1928 novembber 7-én jelent meg a Budapesti Hírlap 16. oldalán. Roppant furcsa, hogy egy idősebb orvos és volt gyógyszerész ápolónak és titkárnak ajánlkozik, de minden világossá válik abból az 1933-ban Vele – névszerint dr. Csathó Györggyel – készült interjúból, ami a Cikktárból, vagy ITT

 

Megosztás:

Ötven éves a patikai aszeptikus gyógyszerkészítés

Ezt az 1967-ben megjelent és 1968 júniusában hatályba lépett VI. Magyar Gyógyszerkönyv írta elő, de az anyagi és a szakmai feltételek megteremtése komoly erőfeszítéseket kívánt. Ebben oroszlánrésze volt Budapesten Váradi Józsefnek (1928-2007; a szemből készült arckép), a Fővárosi Tanács Gyógyszertári Központ akkori főgyógyszerészének, aki 1974-ben így emlékezett vissza: “Eddigi legkeményebb és legérdekesebb feladatom volt az aszeptikus gyógyszerkészítés feltételeinek megteremtése.” Ebben a komplex munkában részt vettek az egyetemek, az OGYI, a Gyógyszertári Központok vezetői és szakemberei, de Mohr Tamás nevét (1924-2013; oldalsó arckép) is ki kell emelni, aki akkor még gyógyszertárvezetőként dolgozott és rendkívül sokat tett az elméleti és gyakorlati alapok kidolgozásáért (a doktori disszertációját is ebből a témából védte meg 1968-ban). Megjelent egy manuális, sőt, még egy film is készült a manipulátorban történő gyógyszerkészítésről.

 

Megosztás:

Egy farmakológiai rejtély nyomában: Fördős Lajos (1893-1948) „inzulinpótló cseppje”

Legújabb cikkünk 1942-be vezeti vissza az olvasót, Fördős Lajos kecskeméti gyógyszerész vércukorszint-csökkentő cseppjéhez.

Fördős Lajosra érdemes lenne példaképként hivatkozni az étrendkiegészítők mai kavalkádját tekintve, mint az etikus, a tudományos érték bizonyítását abszolút a pénzcsinálás elé helyező gyógyszerészre.

A cikk letölthető a Cikktár menüpontban, illetve ITT

 

Megosztás:

Dobson Szabolcs: Egy kis történelemi master class, avagy receptolvasás másképpen: egy vélhetően több, mint 90 éves Neupon syrup recept

Egy könnyed, de mégis nagyon komoly „erődemonstráció” arról, hogy sok egyéb mellett mire képes ma a magyar gyógyszerésztörténet. Mert a nagyság nem feltétlenül a grandiózus dolgokból látszik, hanem a mikroszintű teljesítményekből.

Jelen esetben a feladat egy vélhetően több, mint 90 éves régi recept megfejtése volt.       

A cikk letölthető a Cikktár menüpontból, vagy ITT

Megosztás:

Rendelet az Országos Gyógyszerészeti Intézet megalapításáról 1962-ben: mikor, hogyan és ki által?

Az Országos Gyógyszerészeti Intézet megalapításról szóló 2/1962 (III. 22.) Eü. Min. rendelet kb. fél oldalnyi terjedelmű a Magyar Közlönyben.

Aláírója dr. Simonovits István (1907-1985), az egészségügyi miniszter első helyettese, akiről temetésén főnöke, Medve Lászó eü. miniszter így emlékezett meg: “Sok címet, rangot ért el életében; akadémikus, egyetemi tanár, volt magas állami funkcióban, mégis a legbüszkébb arra volt, hogy több mint 5 évtizeden át a párt aktív tagjaként dolgozott, küzdött, s mint orvos — hűen esküjéhez —, az emberekért harcolt.”

A 2/1962 (III. 22.) Eü. Min. rendelet letölthető a Cikktár menüpontból, illetve ITT

Dr. Simonovits István nekrológja szintén letölthető a Cikktárban, illetve ITT

Megosztás:

Grete von Urbanitzky: A nagy álom (regény, 1943)

Ez a regény eredetileg német nyelven jelent meg Grete von Urbanitzky, az osztrák-svájci újságírónő és írónő tollából, majd magyarra fordították.

Egy tiszaújlaki magyar gyógyszerészcsalád életét meséli el az 1840-es évektől 1871-ig.

Főhőse Roykó Sámuel gyógyszerész, aki feltalált egy messze földön híressé vált híres bajuszpedrőt, amelyet szerte a Világon magas rangú politikusok, államférfiak, uralkodók, köztük III. Napoleon császár is használt (lásd a fényképen).

Bár Sámuel valóban létezett és 1790-től volt patikája a ma már Ukrajnához tartozó kisvárosban, a bajuszpedrő sztorija is igaz, a regény cselekménye nagy részének idején a valóságban már nem élt. Azonban a többi szereplő fiktív, köztük a városka másik, konkurrens és persze ellenséges patikuscsaládja, a Ferenczyek, mint ahogyan a Rómeó és Júlia szálat megtestesítő gyerekek, Roykó Lajos és Ferenczy Ilonka sem, bár a Roykók még generációkon át patikuskodtak Tiszaújlakon.

Roykó papa fiatal 48-as forradalmárból és szegény, folyton megalázott, adósságokban fuldokló ördögből találmánya révén Európa vezető arisztokratáit személyesen megismerő, dúsgazdag, szülővárosát befolyásával megfélemlítő, sakkban tartó, ellenlábasait, így Ferenczy gyógyszerészt, a kiegyezés hívét is tönkretévő, de magányos, kiábrándult, politikai álmaiban és gyerekeiben csalódott ember lett, mígnem a bajuszpedrő receptjéért meg nem gyilkolták.

Lebilincselő regény, igaz, hosszú és lassan hömpölygő.

A regényről a Film, Színház, Irodalom című lapban, 1943-ban jelent meg egy méltatás, amelyben a főhős, Roykó Sámuel és a tiszaújlaki patika fényképe is megtalálható, a leszármazottjával, Roykó János gyógyszerésszel való beszélgetéssel együtt.

A regény letölthető az E-könyvek menüpontban, illetve ITT

A Film, Színház, Irodalom című lapben (1943) megjelent cikk letölthető a Cikktárban, illetve ITT

Megosztás: