Újabb cikk honlapunkon – Várszegi László, Szabó László Gyula: Pécs régi patikái

Újabb értékes helyi gyógyszerészettörténeti történeti közleménnyel gyarapodott adattárunk. A Szerzők a Pécsi Tudományegyetem GYTK ’Lárencz László’ Gyógyszerészettörténeti Csoport tagjaiként bocsátották rendelkezésünkre a fenti közleményt, amelynek célja az, hogy a rendelkezésre álló szakirodalom alapján elősegítse a helyi gyógyszerészettörténeti kutatásokat. A ’Szerecsen’ Múzeumpatika újbóli megnyitásával lehetővé válik az is, hogy a kiállítás mutassa be Pécs történeti patikáit. Ehhez is adalékot nyújt az áttekintés.

A közlemény letölthető cikktárunkból vagy ITT

Megosztás:

MEGHÍVÓ

A Magyar Tudományos Akadémia V. Orvosi Tudományok Osztálya,

a Magyar Tudományos Akadémia Orvostörténeti Munkabizottsága,

a M.N.M. Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Adattár,

és a Magyar Orvostörténelmi Társaság tudományos ülésére.

Az ülés helye: Magyar Tudományos Akadémia Székháza, II. emeleti Kisterem

1051 Budapest, Széchényi István tér 9.

Az ülés időpontja: 2017. október 19. (csütörtök)

Az ülés kezdete: 10 óra

PROGRAM:

A KIEGYEZÉS ÉS A KÖZEGÉSZSÉGÜGY MAGYARORSZÁGON
Letölthető ITT

Megosztás:

Újabb cikk honlapunkon: Dobson Szabolcs – Felvilágosodás, felvilágosítás, gyógyszerészet, alternatív terápiák, áltudomány

Mostanában gyakran olvashatunk a tudományok és az áltudományok képviselői közötti csetepatékról. Ezek résztvevői egyik oldalon sem tudják a történelmi ismeretek hiánya miatt, hogy ugyanazokat a gondolatokat ismétlik pontosan ugyanazon törésvonalak mentén, mint kollégáink már jóval több, mint száz éve is. Ezen felül kialakult a bulvárstílusú, intoleráns, nem egyszer primitív üzeneteket hordozó tudományos celebek jelensége. Úgy tűnik, minden generáció búgócsigaszerűen, egy helyben pörögve ismétli meg elődei vitáit anélkül, hogy ennek tudatában lenne. Innentől lehet a gyógyszerésztörténetnek szakmapolitikai jelentősége azáltal, hogy ezeket feltárja és dimenzióba helyezze, így segítve a józan, reális látásmódot.

A cikk letölthető a Cikktár menüpontból vagy ITT.

Megosztás:

Szmodits László: Budapest, Zugló gyógyszerésztörténete

Szmodits László, legkiválóbb kortárs gyógyszerésztörténészeink egyike legújabb közleményében összefoglalja Zugló gyógyszerészetének történetét.

A hasonló helytörténeti jellegű munkák nagyon fontosak. Minden kedves olvasónkat kérünk, lehetősége szerint foglalkozzon ezzel a területtel és munkája eredményét küldje el számunkra közlésre. Hogy Budapestnél maradjunk, fővárosunk gyógyszertárainak átfogó, szisztematikus történetével is mindmáig adósak vagyunk.

Megosztás:

A tudományos-civilizációs-marketing buborékok, avagy hogyan alakul át a tudomány áltudománnyá: a lázcsillapítás mint esettanulmány

Egy ismeretterjesztő cikk keretében a szerző, Dobson Szabolcs a tudomány és az áltudomány kérdéskörét járja körül. Ez a témakör sokkal összetettebb, mintsem az „allopátia” és az „alternatív gyógymódok” szokásos szembeállítása. Történelmi szemléletben tekintve (csak így lehetséges tudományos szempontból) egész civilizációnk mérlegre kerül az egészségügy fejlődésének vizsgálata során.

A cikk letölthető a Cikktárból vagy ITT

Megosztás:

Interjú a székesfehérvári Fekete Sas patikamúzeum létrehozójával, dr. Szabó Lóránt gyógyszerésszel és Feleségével, Stéger Piroskával

Készítette Krizsány Anna, Szima Viktória, Molnár Zsuzsa (2017 augusztus 14.)

Dr. Szabó Lóránt vasdiplomás gyógyszerész, a Fekete Sas Patikamúzeum egyik “alapító atyja” 1924-ben született. Gyógyszerészi diplomáját a Szegeden szerezte meg. Dolgozott Balatonfüreden, Lepsényben, illetve később Székesfehérvárott is. 1959-ben került Székesfehérvárra gyógyszerügyi osztályvezetőként. 1968-ban, Antall József tevékenységének köszönhetően irányult Szabó Lóránt figyelme az évszázados múlttal rendelkező Fekete Sas gyógyszertárra. A két szakember egyetértett abban, hogy mind a hozzáköthető történelmi múlt, mind a berendezés jellege érdemessé teszi a megmentésre és a múzeummá alakításra. Szabó Lóránt tudományos kutatásokat folytatott a gyógyszertár történetének feltárásához és számos intézkedést tett, hogy a működő gyógyszertári intézmény kiállítóhellyé alakulhasson. A munkát a székesfehérvári (Szent) István Király Múzeum munkatársaival karöltve vitték véghez. 1971-ben a gyógyszertár bezárt és több évnyi kutató- és restaurátori munkát követően mint Patikamúzeum nyitotta újra kapuit. Az 1975. május 12-én megnyílt kiállítás évente látogatók ezreit vonzza és immáron 41 és fél éve várja a közönségét. Szabó Lóránt kutatási eredményeit szaksajtóban is közölte. 1972-től ő indította el a Gyógyszerésztörténeti Diáriumot Fejér megyében, melyben számos tanulmányt közölt a Fekete Sasról. Mindezek mellett az is kitelt idejéből, hogy az asszisztens-képzés vezetője legyen. Egészen 1988-as nyugdíjba vonulásáig támogatta a hallgatók szárnypróbálgatásait. Eközben a Videotonban nyitott kis patikában is működött napi 3 órában (20 éven keresztül), ezt a munkát 1988 után sem adta fel a betegek nagy örömére. 2016-ban, a Patikamúzeum fennállásának 40. évében rendezett tudományos konferencián a Szent István Király Múzeum az esemény díszvendégeként fogadta Őt. Jelenleg nyugdíjas éveit tölti kedves feleségével Balatonfüreden, ahol szenvedélyének a bélyeggyűjtésnek és a kertészkedésnek szenteli idejét.

Az interjú megtekinthető Video menüpontunkban, illetve letölthető ITT

Megosztás:

Régi-új cikkek honlapunkon a gyógyszertárnevekről

Ezúton hívjuk fel kedves Olvasóink figyelmét négy újonnan feltett (bár nem új) szakcikkre gyógyszertáraink elnevezéseiről. Külön érdekesség, hogy a közlemények szerzői nyelvészek. A cikkek letölthetők a cikktárból, vagy itt:

Ördög Ferenc – Patikanevek keletkezésmódjai 

Ördög Ferenc – Eltűnt patikaneveink nyomában

Bölcskey Andrea – Gyógyszertárneveink ma (2003)

Varga Mária: Új patikanevek Heves megyében (2007)

 

Az ok, amiért feltöltöttük ezeket a régebbi cikkeket az, mert jelen esetben is nyilvánvaló, ha az irodalomlistákra tekintünk, hogy a nyelvész és a gyógyszerész kutatók nem tudtak egymásról, nem ismerték egymás idevágó munkásságát, hiszen azok a másik szakma által nem olvasott kiadványokban jelentek meg. Ez most korrekcióra kerül honlapunkon.

A négy újabb cikk immáron tovább gyarapítja a magyar gyógyszertárak névadási jellemzőivel kapcsolatos gyógyszerészi szakirodalmunkat, amelyek közé az alábbi közlemények tartoznak. A cikkek szintén letölthetők a cikktárból, vagy itt:

Csanád Vilmos: A történeti Magyarország patikáinak elnevezései és alapítási évei

Csanád Vilmos: A történeti Magyarország patikáinak elnevezései

Szigetváry Ferenc: Gondolatok a gyógyszertárak elnevezéséről

Horváth Dénes: A magyarországi közforgalmú gyógyszertárak elnevezése

Grabarits István: Nomen est omen  – Gyógyszertárak névadásának érdekességei

Dobson Szabolcs, Dobson Dénes: A magyarországi gyógyszertárak névadási szokásai 1932-2013

 

Megosztás:

Új cikk honlapunkon – Schreyné dr. Máthé Éva: A szentgotthárdi patika alapításának története

Ezúton hívjuk fel tisztelt Olvasóink figyelmét honlapunk legújabb közleményére, amelyben Schreyné dr. Máthé Éva kolléganőnk originális helytörténeti kutatások alapján ismerteti a szentgotthárdi Gyógyszertár megalapításának eseménysorát. (A cikk letölthető IDE kattintva.)

Ez a kiváló közlemény példamutató mindannyiunk számára: több településünk gyógyszerészettörténete nincs még feldolgozva, kezdve magával Budapesttel és sok-sok kisebb településsel. Ugyanakkor számos pozitív példája van immár annak, hogy az adott településeken élő Kollégáink nekilátnak ennek a munkának és értékes adatokat szolgáltatnak részben a helytörténet, részben pedig nemzeti gyógyszerésztörténetünk számára.

Tisztelettel és hálásan köszönjük Schreyné dr. Máthé Évának az elvégzett kutatómunkát és eredményei közreadását.

Megosztás: