Dr. Kapronczay Katalin 1948-ban született Budapesten. Egész szakmai életét a Semmelweis Orvostörténeti Könyvtárnak szentelte: 1974 szeptemberében könyvtárosként kezdte meg munkáját az intézményben, amely első és egyetlen munkahelye maradt. Hosszú évtizedeken át főkönyvtárosként, majd a könyvtári főosztály osztályvezetőjeként dolgozott egészen nyugdíjba vonulásáig.

Nyugdíjasként sem szakadt el szeretett könyvtárától, napi rendszerességgel visszajárt dolgozni, és szinte élete végéig aktívan részt vett az intézmény szakmai munkájában. A könyvtár, valamint az orvostörténeti kutatás jelentette számára hivatását, életének legfőbb célját és értelmét.

Könyvtári felsőfokú tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte, ahol később tudományos fokozatait is megszerezte. Az 1990-es évek közepén egyetemi doktori címet szerzett, majd 2006-ban PhD-disszertációját summa cum laude minősítéssel védte meg.

Tudományos kutatásainak középpontjában a 18–19. századi magyar orvoslás története, annak könyv-, sajtó- és művelődéstörténeti összefüggései álltak. Jelentős eredményeket ért el az orvos- és természettudományi társaságok történetének kutatásában, valamint a magyar könyvkultúra korai emlékeinek feltárásában. Munkássága kiterjedt a könyvkiadás, a nyomdatörténet és a könyvművészet történetének vizsgálatára is.

Aktív szerepet vállalt a hazai tudományos közéletben. Szavazati jogú tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottsága Orvostörténeti Munkabizottságának. A Magyar Orvostörténelmi Társaságban hosszú éveken át végzett meghatározó munkát, majd bátyja, Prof. Dr. Kapronczay Károly 2023-ban bekövetkezett halálát követően a Társaság főtitkári tisztségét töltötte be.. Fáradhatatlan szervezőmunkájával, elkötelezettségével és személyes jelenlétével a Társaság egyik meghatározó alakjává, valódi lelkévé vált.

Aktív, sok-sok segítséget nyújtó tagként segítette a Magyar Gyógyszerésztörténeti Társaság tevékenységét is.

Évtizedeken keresztül tagja volt a Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár tudományos folyóirata, az Orvostörténeti Közlemények szerkesztőbizottságának, 2023-tól pedig a folyóirat főszerkesztőjeként irányította annak szakmai munkáját.

Kiemelkedő tudományos és könyvtárosi tevékenységét számos rangos szakmai kitüntetéssel ismerték el. Munkásságáért 1995-ben Markusovszky-díjat, 2000-ben Zsámboki János-emlékérmet, 2006-ban pedig Weszprémi István-díjat vehetett át.

Dr. Kapronczay Katalin személyében a magyar orvostörténet-tudomány, a könyvtárügy és a tudományos közélet egy kivételes tudású, rendkívüli munkabírású és mély hivatástudattal rendelkező személyiséget veszített el.

Emlékét tisztelettel és kegyelettel őrizzük.

Ez a gazdagon illusztrált, 525 archív és mai fényképet tartalmazó kiadvány a budapesti közforgalmú
gyógyszertárak történetének egy kevéssé feldolgozott korszakát mutatja be. A kötet végigköveti,
hogyan alakult át a fővárosi gyógyszertári hálózat az államosítást követő 43 év során: a
gyógyszertárak megszüntetésétől és áthelyezésétől kezdve az új lakótelepi patikák építésén, a
rekonstrukciókon és műemléki helyreállításokon át egészen a rendszerváltásig. A szerző nemcsak a
fejlesztések történetét ismerteti, hanem betekintést nyújt az akkori egészségügyi és várostervezési
döntések hátterébe, valamint számos, eddig kevéssé ismert gyógyszerésztörténeti érdekességet is
bemutat. A kötet egyedülálló képi dokumentációval őrzi meg Budapest gyógyszertári örökségének
emlékeit, és fontos forrás mind a gyógyszerésztörténet, mind a főváros építészeti és egészségügyi
múltja iránt érdeklődők számára.
A témájához kapcsolódó videó összeállítás honlapunk audiovizuális rovatában megnézhető.
A fenti kötet letölthető az E-könyv enüpontban, illetve ITT.

A Győr-Sopron megyei tanács gyógyszertári központja 25 éve (1950–1975)

Szerkesztették: Józsa Alajos és Nikolics Károly (Győr, 1975)
Ez a jubileumi kiadvány a Győr-Sopron megyei gyógyszertári központ negyedszázados működését
tekinti át. Az 1975-ben megjelent, gazdagon illusztrált munka nem csupán száraz adatsorokat kínál:
keresztmetszetet ad a gyógyszerellátás fejlődéséről, bepillantást nyújt a szakmai előrelépésbe,
valamint a dolgozók mindennapi és társadalmi tevékenységébe.

Kiemelt figyelmet kapnak a megye gyógyszerészettörténeti emlékei: bemutatja az ország első
patikamúzeumát (Sopron, 1968) és a műemlék jellegű győri Széchenyi Patikát (1971). A kötet
részletesen ismerteti a gyógyszertárhálózat fejlődését az 1950-es államosítástól kezdve – az átvett 55
patika sorsát, áthelyezéseit, felújításait és a korszerű új létesítményeket.

A szerkesztők tudományos igénnyel, ugyanakkor olvasmányos formában számolnak be a központ
gazdálkodásáról, a szakfelügyeleti és laboratóriumi munkáról, a galenusi laboratórium termeléséről.
Külön fejezet foglalkozik a tudományos és társadalmi tevékenységgel: a gyógyszerész szakcsoport
munkájával, nagyrendezvényekkel, továbbképzésekkel, nemzetközi kapcsolatokkal. A kiadvány
tiszteleg az alapítók előtt, miközben a fiatalabb generáció számára is tanulságul szolgálhat.

A kötet letölthető ITT, vagy az E-Könyv menüpontban.

Szabó László Gyula: Botanikus kerti elmélkedés – a néprajzi növénytan

Ez az írás a magyar néprajzi növénytan (etnobotanika) gazdag hagyományait és kiemelkedő hazai kutatóinak munkásságát mutatja be. A tanulmány feltárja, miként kapcsolódik össze a növényismeret, a népi gyógyászat, a hagyományos gazdálkodás és a kulturális örökség, valamint bemutatja azokat a tudósokat, gyógyszerészeket, orvosokat és néprajzkutatókat, akik hozzájárultak e tudományterület fejlődéséhez. A kötet nemcsak tudománytörténeti áttekintés, hanem egyben tisztelgés azok előtt, akik a Kárpát-medence népi növényismeretének megőrzésén és kutatásán dolgoztak.

Ez a munka a növények és az ember kapcsolatának történetét, a hagyományos tudás értékét és a magyar népi kultúra sokszínűségét állítja a középpontba.

Letölthető ITT, vagy a Cikktárban a Híres gyógyszerészek menüpontban.

Tisztelt Tagtársaim!

Ezúton összehívom a Magyar Gyógyszerésztörténeti Társaság (MGYTT) 2026. évi első közgyűlését az alábbiak szerint:

A közgyűlés időpontja: 2026. május 21 (csütörtök), 15:00-17:00

Határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlés időpontja: 2026. június 04. (csütörtök), 15:00-17:00

A közgyűlés és a megismételt közgyűlés helyszíne egyaránt az MGYTT székhelye: 1023 Budapest, Török utca 12.

A megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

A közgyűlés javasolt napirendi pontjai:

• ügyrendi kérdések: levezető elnök, jegyzőkönyv hitelesítők (2 fő), jegyzőkönyvvezető, megválasztása

a 2026. évi tagdíj megállapítása,

• a 2025 évi mérleg áttekintése elfogadása (lásd mellékletek),
• 2026 második félévi továbbképzési terv megbeszélése

Budapest, 2026. április 20.

Tisztelettel:
dr. Dobson Szabolcs
elnök

Szima Viktória: Magyar kirányné vize

A Magyar Királyné Vize (Aqua reginae Hungariae, Queen’s of Hungary’s Water, Hungary Water, Eau de la reine de Hongrie) elnevezés nem ismeretlen a parfümök kedvelői számára. A szer a középkori és kora újkori Európa egyik leghíresebb panaceája, avagy csodaszere volt: használták illatszerként, kozmetikumként és orvosságként (eredetileg köszvényre).

A Szerző ennek a középkori eredetű szernek a történetét ismerteti szakszerű és olvasmányos formában.

Magyar Királyné Vize | Magyar Nemzeti Levéltár

Veress László: Materia Medica Nuper Obsoleta – A közelmúltban elavult gyógyászati anyagok
Megtiszteltetés, hogy a Szerző, kiválóü erdélyi gyógyszerésztörténész Kollégánk legújabb kötetet
megjelent honlapunkon.

Az elmúlt évek, évtizedek, évszázadok során számos gyógyszer, gyógyszerhatású anyag forgalmazását
függesztették fel, vagy visszavonását rendelték el a gyógyszerhatóságok országos, uniós, vagy
világszinten; használatuk ideiglenesen vagy véglegesen háttérbe szorult.

A Szerző Segesváron létrehozott gyógyszertári gyűjteményében számos olyan gyógyszeres folyadék –
és szilárd – hatóanyagtároló edény van, amelyek egykori tartalmát szüleink, nagyszüleink idején a
korabeli orvosok és gyógyszerészek alkalmazták a gyógyászatban, azokkal igyekeztek segíteni
embertársainkon. Természetesen a betegek érdekei a legfontosabbak; ahogyan azt a régiek mondták:
„nil norere” – nem ártani.

A kötetben felsorolt gyógyszereket ma már nem alkalmazzák, de a maguk idején komoly segítségezt
jelentettek a gyógyításban és ezek némelyikére ma még sokan emlékeznek azok közül, akiknek
elősegítették kezelésük sikerét.

A kötet letölthető ITT, az vagy E-könyv menüpontban

Szabó László Gyula: Szeretetcsomag és Macskaköröm – cicákról, növényekről, példaképekről, barátokról (válogatott írások, másodközlések); magánkiadás, Pécs, 2026.

A Szerző pályája kissé rendhagyó, hiszen gyógyszerészi oklevéllel inkább biológusként szolgált az agrárkutatásban, ezáltal sokféle szakemberrel ismerkedett meg. Jelen kötetében olyan ügyekről és személyekről írt tudománytörténeti jelentőséggel, amelyek és akik a jövőt is szolgálják. Becsületes, kivételesen elhivatott és hiteles emberek hivatásáról és meghatározó ügyekről, eseményekről, közérdekű témákról olvashat az érdeklődő. Jelképnek a macskákat választotta, akik elvárják, de sokszorosan visszaadják a szeretetet. Kedves, sokszor körömmel is kifejezett ragaszkodásukkal hozzánk tartoznak, róluk is szó esik növénynevek kapcsán.

A kötet letölthető ITT, illetve az E-könyv menüpontban.

Borbély Margit: A gyógyszertári asszisztens képzés legendás fellegvára – Sopron

A Szerző ebben a rendkívül értékes, máshol nem publikált adatokat, visszaemlékezéseket tartalmazó írásában bemutatja a soproni gyógyszertári asszisztensképző iskola történetét. Gyakorló gyógyszerészi, gyógyszertárvezetői munkája során sokat hallott az iskoláról. Vezetőként meg is tapasztalta, hogy az 1970-2007 között ott képzett asszisztensek és szakasszisztensek milyen minőségi oktatásban részesültek és ezáltal kiváló szakemberek lettek. Azonban eljött az az idő is, amikor állandó kihívást jelentett számára a munkaerőhiány, a képzett asszisztensek, szakasszisztensek hiánya, ezért felmerült Benne a kérdés: milyen volt az a legendás soproni iskola?

Szél László: dr. Nagy Károly (Rév-Komárom 1797 – Párizs 1868)

gyógyszerész-kémikus-csillagász-matematikus-közgazdász-publicista

Magyar Tudományos Akadémia r. tagja és az Amerikai Filozófiai Társaság tagja

Tartalom:

I./ Magyarországon is praktizált német és osztrák gyógyszerészek XVI.-XVII. századi dunai utazása Komáromon keresztül Budára és Konstantinápolyba.

II./ XVIII. században Komáromban született dr. Nagy Károly a reneszánsz ember XIX. századi élete, munkássága.

III./ XVIII.-XXI. század Komárom az „Arany Nap”-„Megváltó” gyógyszertár majd a „Salvator” lekarna.

Az összeállítás az érintett témák, rövid, érintőleges áttekintése.

Letölthető az E-könyvek menüpontban és ITT