A rendezvényre 2024. október 25-én 14 órai kezdettel, a Szentlőrinci Városház (Templom tér 8.) dísztermében került sor a „Szentlőrinci Brantner-Koncz Műemlékház Múzeumi Működését Támogató Alapítvány” és a „Pécsi Egyetemi Gyógyszerészképzésért Alapítvány” közreműködésével.

A pécsi Gyógyszerésztudományi Kar alapítása szempontjából jelentős hatást gyakorolt a gyógyszerészi kémiai szemlélet kialakulására a budapesti Semmelweis Egyetem neves oktatója, a múzeumalapító Brantner Antal (1929-2006), aki igazi baranyaiként kezdettől fogva nagy örömmel támogatta a pécsi gyógyszerészképzés tervét. Az általa Szentlőrincen létesített Brantner-Koncz Műemlékház ma is igen értékes gyógyszerész- és helytörténeti értékeket tár elénk, mint alapítványi múzeum, könyvtár és kutatóhely. További részletek elérhetők a Cikktárban, illetve ITT.

Pintér Erika; Botz Lajos: Szolcsányi János – A pécsi farmakológiai iskola kiemelkedő egyénisége és az egyetemi gyógyszerészképzés szakalapítója (ISBN: 978-963-626-058-3. Pécs, 2023)

A könyvből megismerhetjük Szolcsányi János akadémikus gyógyszerkutatói-neurobiológiai munkásságát, gazdag életútját. Szemlélete, széleskörű tudása, zseniális meglátásai kincset jelentenek utódainak, tanítványainak. Ő alapította meg a pécsi egyetemi gyógyszerészképzést is. Kiemelkedő kutatói, iskolateremtői munkásságának méltatását a jelenlegi vezető oktatók rövid emlékezése indítja, majd megismerhetjük a kapszaicinnel kapcsolatos farmakológiai kutatások legizgalmasabb eredményeit. A dokumentumként szereplő másodközlések szerzői szellemi követői, tanítványai, tisztelői. A paprika hatóanyaga, a kapszaicin világra szóló karriert indított el, aminek bizonyítéka a 2022. évi Nobel-díj is. Ennek aktív részese a Szolcsányi János vezette pécsi kutatócsoport.

A kötet letölthető ITT, vagy az E-könyv menüpontban.

Szabó László Gy. (szerk).: „Hazámat szolgálom” – Lárencz László pécsi  honvéd gyógyszerész gyógyszerésztörténeti munkássága. (ISBN: 978-963-626-173-3. Pécs, 2023)

Lárencz László (1940-2014) teljes lénye a honvédő katona, a gyógyszerészi szolgálat jelképévé vált kivételes optimizmust sugárzó egyéniségével. Édesapja, nagyapja, dédapja is Lárencz László volt. A Lárencz-gyógyszerészdinasztia Magyarország egyik leghíresebbike. Helytörténeti munkásságára jellemző a hiteles dokumentációk, írásbeli, fénykép- és hangfelvételek archiválása. A Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerészeti Intézetben tárolt gyűjteménye alkalmas a további kutatáshoz. Kiemelkedő műve a lexikonszerző híres gyógyszerész, Kazay Endre életének és munkásságának feldolgozása doktori disszertáció formájában. Lelkes közéleti gyógyszerészként szenátora volt a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaságnak, továbbá elismert kutatótagja a Magyar Gyógyszerésztörténeti Társaságnak. A pécsi egyetemi gyógyszerészképzés sikeres megindítása elképzelhetetlen lett volna Pécsre és a Dél-Dunántúlra vonatkozó gyógyszerésztörténeti kutatómunkája nélkül. A kötet letölthető ITT, vagy az E-könyv menüpontban

Dr. Szmodits László évtizedek óta a magyar gyógyszerészi életrajzkutatás legkiemelkedőbb művelője. Legújabb közleménye Hűvös László gyógyszerész-szobrász életét és munkásságát ismerteti.  Hűvös László a Budapesti Tudományegyetemen 1906. VI. 19-én szerzett gyógyszerészi oklevelet. Gyógyszertári jogosítványt 1912-ben nyert a budapesti Garay téren. A Garay gyógyszertár tulajdonosa volt 1948-ig. Előbb Budapesten a szintén gyógyszerész Karlovszky Geysa bátyjánál, Karlovszky Bertalannál és Ferenczy Károlynál festészeti tanulmányokat folytatott. Párizsban Auguste Rodinnél szobrásznak tanult. Az ott készült Szent Kristóf szobrával nagy feltűnést keltett és elismerő oklevelet kapott. Hazatérve a magyar fővárosba, portrészobrászként működött. Beethoven és Puccini portréja a budapesti Operaház előcsarnokába került. Számos arcmást is mintázott (pl. Bárczi István, Latham aviatikus). A Wodianer-emlék a budapesti János Kórház kertjében, a Medvetáncoltató szobra a Magyar Nemzeti Galériában található. A budai Vérhalom téren pedig az Anyai szeretet szobra áll. Bernáth Auréllal közös tárlatot rendeztek 1932-ben a Fränkel szalonban. Az Ernst Múzeumban 1934-ben volt az önálló kiállítása. 1948-ban elhagyta az országot és Svédországon keresztül Amerikába menekült. New Yorkban telepedett le, ahol főként portrékat mintázott.

Szél László: Műszaki kulturánk gyógyszerész vonatkozásai a múltból – I. rész

• Fényben és árnyékban: Prodam Guido (1882-1948) gyógyszerész – aviatikus – pilóta; a zárható ruhafogastól a repülőgép tervezéséig.
• apósa, az elfelejtett feltaláló Mayering Károly (1856-?) gyógyszerész – optikus – fényképész; a másolótól az optikai folyadéklencséig.

Jelen összeállítás Prodam Guido repülős – kora egyuk legvakmerőbb pilótája – életéről és a Vele összefüggő  gyógyszerészeti vonatkozásokról egységes szerkezetben leírva az első munka.  De hiánypótoló  ez az összeállítás azért is, mert szinte mindegyik jelentős aviatikai úttörőről jelent már meg könyv, csak Prodam Guidoról nem.

Prodam Guido apósát, Mayering Károly egykori zichyfalvi gyógyszerészt, a folyadéklencse feltalálóját a nagy csend övezi, így indokolt  Róla is egy összeállítás. A XXI. században a képrögzítés, optikai rendszerek (pl. mobil telefonok, mikroszkópok, endoszkópok, vonalkód olvasók, felismerő rendszerek stb. stb.) új koncepciói megkerülhetetlené teszik a folyadéklencsék felhasználását, fejlesztését. Mayering Károly gyógyszerész, mint a folyadéklencsék feltalálójának zsenijét –mivel neve sajnos a tudományos világban teljesen elfelejtődött- napjainkban nem vitatja senki, bár vitatnák.

A kötet letölthető az E-könyvek menüpontban, valamint ITT.

A Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának gyógyszerésztörténeti könyvsorozatát a Karhoz tartozó ’Lárencz László’ Gyógyszerésztörténeti Csoport munkatársai gondozzák. Eddig megjelent monográfiák:

• Kóczián Zoltán Gergely (2022): A Kóczián- és Sperlágh-gyógyszerészdinasztia története;
• Pintér Erika, Botz Lajos (2023): Szolcsányi János – A pécsi farmakológiai iskola kiemelkedő egyénisége és a pécsi egyetemi gyógyszerészképzés szakalapítója;
• Szabó László Gy. (2023): „Hazámat szolgálom” – Lárencz László pécsi honvéd gyógyszerész gyógyszerésztörténeti munkássága.

A megjelentetés költségeit a ’Pécsi Egyetemi Gyógyszerészképzésért Alapítvány’ (PEGYA) viseli.

A most megjelent, művészi kivitelezésű monográfia szerkesztését Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke végezte. A művészi kivitelezés a szekszárdi Séd Nyomda érdeme (ISBN 978-963-626-265-5, felelős szerkesztő Szabó László Gy. PEGYA, kiadás: Pécs, 2024).

A borító hátlapján olvasható: „A pécsi Gyógyszerésztudományi Kar alapítása szempontjából jelentős hatást gyakorolt a gyógyszerészi kémiai szemlélet kialakulására a budapesti Semmelweis Egyetem neves oktatója, a múzeumalapító Brantner Antal (1929-2006), aki igazi baranyaiként kezdettől fogva nagy örömmel támogatta a pécsi gyógyszerészképzés tervét. Az általa Szentlőrincen létesített Brantner-Koncz Műemlékház ma is igen értékes gyógyszerész- és helytörténeti értékeket tár elénk, mint alapítványi múzeum, könyvtár és kutatóhely.

A könyvben munkásságát volt munkatársai, Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke és Takácsné prof. Novák Krisztina méltatják.

A szentlőrinci Alapítvány tevékenységét Győrvári Márk, volt szentlőrinci polgármester, kuratóriumi elnök mutatja be.”  

Az egyes fejezetek szerzői:

• Győrvári Márk, Nyersné Gödöny Zsuzsanna: A múzeumalapító – A szentlőrinci helytörténeti alapítvány létrehozása és működése;
• Grunda Miklós: Dr. Brantner Antal gyógyszerészeti gyűjteménye;
• Takácsné Novák Krisztina: Dr. Brantner Antal a gyógyszerészi kémia tanára és kutatója;
• Mayer Klára: Emlékezés-töredékek dr. Brantner Antal szentlőrinci gyógyszerészre;
• Gál Károly: Tóni;
• Hankó Zoltán: Dr. Brantner Antal szerkesztő – a mentorom.

Sok korabeli fénykép, érdekes dokumentum teszi érdekes olvasmánnyá a most megjelent könyvet.

A Kar által kiadott történeti kiadványokat, köztük ezt is oktatási célra (a Gyógyszerésztörténet szabadon választható, időszakos tantárgy) és ajándékozásra szánjuk.

Ez a kis hiánypótló kötet azt a célt szolgálja, hogy segítséget nyújtson neves elődeink és a hazai gyógyszerészet kiemelkedő eseményei emlékezetének megőrzéséhez és ápolásához. Ennek érdekében gyors tájékozódást biztosítunk nevek, születési és halálozási dátumok, születési helyek vonatkozásában. A kötet végén egy gyógyszerészeti kronológiai összeállítás is olvasható a XVIII. századtól 2023-ig.

Abban a reményben nyújtjuk át ezt a kötetet, hogy segítségével is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy ápoljuk emlékeinket, gyógyszerészetünk országos, regionális vagy helyi szinten megemlékezzen múltunk kiemelkedő személyiségeiről és eseményeiről.

A felsorolt személyek életrajzi adatai (legelsősorban, de messze nem kizárólagosan) a Híres

magyar gyógyszerészek menüponban és az események részletes történetei fellelhetők a Magyar

Gyógyszerészettörténeti Társaság www.gyogyszeresztortenet.hu honlapján.

Letölthető az E-könyv menüpontból vagy ITT.

dr. Kiss Árpád: A grófné csodálatos fái (SawaSawa Kiadó,Budapest, 2023)

A kinin története a modern gyógyszerészet és a gyógyszeripar tömör történetének tekinthető. A 17. század elején Dél-Amerikából eljutott Európába a kinakéreg, amely a 19. századra kigyógyította az öreg kontinens lakóit a maláriából. 1700-ban egy olasz orvos a puskaporéhoz hasonlította a kinakéreg jelentőségét. Drágább kincs került Európába, mint a kirabolt Újvilág ezüstje! Európa eleinte gyanakodva fogadta az idegen, nem csillogó kincset. Nehezen adta érte a több mint másfél évezredes, a reneszánsz alatt felélesztett hippokratészi-galenusi orvosi világképet. Változó földrészünk idegenkedett, pápista összeesküvéstől tartott. Kezdetben a jezsuiták terjesztették a kinakéreg porát, új nevén jezsuitaport. Aztán a 19. század közepén felismerték, hogy a malária megelőzhető kininnel. Nélkülözhetetlen lett a trópusok gyarmatosításában a jezsuitaporból kivont kinin. A század második felében a gyarmatokon létrehozott kinafa- ültetvényekkel, továbbá a kiningyárak létesítésével a 20. század fordulójára kialakult a globális kininpiac.

Az első kontinentális méretű gyógyszerkampány gondolata – amely Indiában a 19. század végén fogalmazódott meg – a kininhez kapcsolódik. Ekkor definiálják a modern járványtani fogalmakat, így felismerik, hogy a malária kórokozója a plazmódium, és a betegség terjesztője (a vektor) az Anopheles szúnyog. Alaposan átrendezték a kininpiacot a világháborúk, és a hadiállapot miatt beállt kininhiány felgyorsította a mesterséges vagy szintetikus kininanalóg-kutatást, valamint a maláriát terjesztő szúnyogvektor kiiktatására irányuló törekvéseket. Mindeközben – a maláriaellenes gyógyszerelés elterjedésével – kiszelektálódtak a gyógyszerre rezisztens plazmódiumok, így a versenyfutás a betegséggel ma is tart.

Rendkívül összetett a malária története, mozaikok egy-más mellé helyezése után áll össze. A bonyolult elágazások irányba terelése talán önkényesnek tűnik, azonban a kötet igyekszik szórakoztatóak maradni.

A grófné csodálatos fái című kötethez több illusztrációt találhat a kedves Olvasó a kiadó honlapján, amely itt érhető el:  https://www.sawasawa.hu/

Letölthető az E-könyv menüpontból vagy ITT.

Veress László: Száz éve, 1924-ben jelent meg Kolozsvárott Gajzágó Róbert „A kézi eladásban előforduló gyógyszereknek román népies elnevezései es társalgási szavak szótara latin es magyar jelentöségükkel” című könyve

A Szamosújvárról származó Gajzágó Róbert (1860-1928) kimagasló szakmai, írói és szakírói tevékenységének köszönhetően a 19. század végén és a 20. század elején neves és ismert erdélyi gyógyszerész volt. A Budapesten, 1887–1901 között megjelenő Gyógyszerészi Közlöny külső munkatársaként minden ötödik-hatodik héten küldött cikket közlésre, melyek főként gyakorlati vonatkozásúak voltak, de versekkel, rövid prózai írásokkal is jelentkezett.

A budapesti Gyógyszerészi Közlöny által kiadott és előfizetőinek ajándékképpen 1889-ben szétküldött román és magyar nyelvű népies elnevezéseket tartalmazó Szótára alapját képezte a 35 évvel később, éppen száz éve, 1924 júniusában Kolozsváron megjelent, hármas tagoltságú könyvének, „A kézi eladásban előforduló gyógyszereknek román népies elnevezései es társalgási szavak szótara latin es magyar jelentöségükkel”című főművének.

Gajzágó Róbert 1928-ban hunyt el, Szamosújváron van eltemetve. Kétségtelen, hogy Gajzágó Róbert sok éves munkájával, 1924-ben létrejött könyve a ma élő gyógyszerészek, egészségügyi szakemberek, történészek számára is figyelemre méltó. Közkinccsé tétele mindannyiunknak hasznos lehet.

Veress László kiváló erdélyi gyógyszerésztörténész kutatónk egyrészt egy közleményben ismerteti a honlapunkon most megjelenő 1924-es művet és állít emléket Szerzőjének, Gajzágó Róbertnek, másrészt Ő bocsátotta rendelkezésünkre a mű digitalizált formáját.

A közlemény letölthető cikktár menüpontunkból, illetve ITT.

A kötet letölthető E-könyv menüpontunkból, illetve ITT.

Dr. Jakabovics Katalin: Pécs gyógyszerellátásának három évtizede (1950-1980), az Arany Sas gyógyszertár szerepe

A Szerző rövid történelmi bevezető után áttekinti Pécs gyógyszerellátásának részletes történetét az 1950-es államosítástól 1980-ig. A közlemény eddig publikálatlan részleteket és dokumentumokat tartalmaz a témakörben. Általában véve a szocialista időszak a II. Világháború előtti korszakhoz képest információs sivatag a gyógyszerészet története szempontjából. Az elérhető információmennyiség töredéke a korábbinak, így rendkívül értékes minden olyan kutatás és publikáció, amely az 1950 utáni gyógyszerészet történetével kapcsolatos ismereteinket bővíti tovább és mélyíti el.

Jakabovics Katalin: Pécs gyógyszerellátásának három évtizede (1950-1980), az Arany Sas gyógyszertár szerepe
Jakabovics Katalin: Pécs gyógyszerellátásának három évtizede – 1. Melléklet
Jakabovics Katalin: Pécs gyógyszerellátásának három évtizede – 2. Melléklet
Jakabovics Katalin: Pécs gyógyszerellátásának három évtizede – 3. Melléklet
Jakabovics Katalin: Pécs gyógyszerellátásának három évtizede – 4. Melléklet
Jakabovics Katalin: Pécs gyógyszerellátásának három évtizede – 5. Melléklet
Jakabovics Katalin: Pécs gyógyszerellátásának három évtizede – 6. Melléklet
Jakabovics Katalin: Pécs gyógyszerellátásának három évtizede – 7. Melléklet
Jakabovics Katalin: Pécs gyógyszerellátásának három évtizede – 8. Melléklet