Tisztelt Tagtársaim!

Ezúton összehívom a Magyar Gyógyszerésztörténeti Társaság (MGYTT) tisztújító közgyűlését az alábbiak szerint:

A közgyűlés időpontja: 2025. május 16 (péntek), 14:30-16:30

Határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlés időpontja: 2025. május 19 (hétfő), 14:30-16:30

A közgyűlés és a megismételt közgyűlés helyszíne egyaránt az MGYTT székhelye: 1023 Budapest, Török utca 12.

A megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

A közgyűlés javasolt napirendi pontjai:

• ügyrendi kérdések: levezető elnök, jegyzőkönyv hitelesítők (2 fő), jegyzőkönyvvezető, szavazatszámláló bizottsági tagok (2 fő) megválasztása
• a 2025. évi tagdíj megállapítása,
• a 2024 évi mérleg áttekintése elfogadása (lásd mellékletek),
• a vezető tisztségviselők (Elnökség, benne az elnök, alelnök, titkár) megválasztása,

Jelöltállítás módja:

Az MGYTT tagjainak jogában áll bárkit – beleértve önmagát – a helyszínen vezető tiszségviselői pozíciókba jelölni, akit alkalmasnak  tartanak, és aki megfelel az Alapszabály követelményeinek (az Alapszabály elérhető: https://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2013/08/MGYTT-Alapszab%C3%A1ly.pdf)

A fenteik alapján vezető tiszségviselői pozíciókba javasolt jelöltek listájára kerülő tagok megválasztásáról a taggyűlés résztvevői titkos szavazás útján döntenek.

Budapest, 2025. április 06.

Tisztelettel:
dr. Dobson Szabolcs
ügyvivő elnök

A Tábla emléket állít mindazoknak, akik egykor meghatározó tényezői, mozgatói voltak Békés városi létének, polgárságának. A napjainkban orvosi ügyeletként szolgáló épületen emléktáblát helyeztek el az egykori tulajdonos, Goldberger Lajos gyógyszerész és Farkas Erzsébet emlékére. A holocaust vérzivatarában eltűnt meghatározó békési polgárok emlékét a Raoul Wallenberg Egyesület kezdeményezésére örökítették meg. A rendezvényen beszédet mondott Hódos Mária, Farkas Erzsébet unokája, az Emléktábla megalkotásának elhelyezésének kezdeményezője, és Kálmán Tibor, Békés város polgármestere.

Az 1897-ben Kunmadarason születtett és 1945-ben Dachauban elhunyt Goldberger Lajos, az egykori békési Arany Csillag patika gyógyszerésze gyermekotthont alapított, ahol 1938 és 1942 között szegénysorsú, zsidó gyermekeknek nyújtott menedéket, biztosította nevelésüket. A gyermekotthon történetéről fönnmaradt egy napló, amely Fiaim, hol vagytok? címen dokumentum kötetként jelent meg 2019-ben.

Hódos Mária beszéde a Cikktárból, illetve ITT tölthető le.

A gyógyszertárak 1950. 06. 28-i államosítását követően Baranya megyében, az akkor 28 éves Szabó
Pál szászvári bányászt nevezték ki a Gyógyszertárak Nemzeti Vállalata Baranya megyei Vállalat
igazgatójává. A Népjóléti Minisztériumtól kapott megbízása 1950. augusztus 1-jén kelt. Szabó Pál 30
éven keresztül, a nyugdíjba vonulásáig,1980. július 31-éig töltötte be az igazgató munkakört, annak
ellenére, hogy a kinevezése előtt nem akarta elvállalni. Szabó Pál „A gyógyszerellátás 30 éves
története Baranya megyében” című közel 200 oldalas írásában (lásd E-könyv menüpontunkban)
foglalta össze a gyógyszertárak államosításával, a Vállalat működésével és a megye
gyógyszerellátásával kapcsolatos történéseket, nyugdíjas korában 1985-ben.
A Szerző – és egyben pályafutását tekintve szemtanú – ebben a munkájában 2011-ig tekinti át az
szakmatörténeti eseményeket, hazánk többi megyéjével összehasonlítva példa nélküli részletességgel.
A tanulmány letölthető a Cikktár menüpontból vagy ITT.

Hornok Éva 1952. január 30-án született Békésen, és élete hamarosan az egészségügyi szektor irányába fordult. Gyermekkorától kezdve a tanulás és a fejlődés iránti vágy hajtotta. 1970-ben megszerezte gimnáziumi érettségijét, majd 1973-ban elvégezte a gyógyszertári asszisztens képzést Békéscsabán. Ezt követően, 1986-ban Sopronban gyógyszerkiadó szakasszisztensként is képesítést szerzett. Éva szakmai pályafutása során számos területen hagyott nyomot. 1990-től az Országos Gyógyszertári Asszisztens Továbbképző Előadói Vándorserleg Versenyek sikeres szereplője (két első helyezéssel), majd szervezője volt. Szakmai vizsgabizottsági tagként tevékenykedett az Egészségügyi Szakdolgozók Központi Továbbképző Intézetében, Sopronban. Emellett 1988-tól 1996-ig a Gyógyszertári Asszisztens Szakcsoport Békés megyei elnöke és országos vezetőségi tagja volt. Ezek az évek megalapozták szakmai tekintélyét és elismertségét.

Az oktatás és a felvilágosítás iránti szenvedélye is fontos szerepet játszott életében. 1996 és 2000 között középiskolásoknak tartott egészségügyi felvilágosítói tanórákat és rádióműsor-sorozatot vezetett és szerkesztett a Torony Rádióban, amely az egészségügyi és szexuális felvilágosítás fontosságát hangsúlyozta.

A szakmai elhivatottságát 2000-ben a Humán Akadémia Kft megalapításával folytatta, ami az elmúlt 25 évben több ezer szakmai képzésnek adott teret országszerte. A képzések során a szakterületükön kiemelkedőt alkotó orvosokat hívott meg, a magasrangú szakmai hátteret előteremtve. Emellett 2000 és 2004 között a Pharma Grad című szakmai lap főszerkesztőjeként tevékenykedett, és 2001-től 2007-ig egészségügyi témájú könyveket szerkesztett a Dictum Kiadó-nál. Honlapunkon is van három történeti témájú kötet, melyet Ő szerkesztett: Neves magya gyógyszerészek kegyeleti adattára (2003); Kósa László: Napló (2003); Magyar gyógyszerészek, magyar sorsok (2004).

Éva elismertségét számos díj is igazolja. 1990-ben, 1996-ban és 1994-ben az Országos Gyógyszertári Asszisztens Továbbképző Előadói Vándorserleg Versenyen ért el kiemelkedő eredményeket. 2009-ben pedig az Egészségügyi Minisztériumtól kapott emlékdíjat az egészségügyi szakdolgozók továbbképzéséért. Éva élete egy példa arra, hogy a kitartás, a szakmai elkötelezettség és a folyamatos fejlődés milyen nagyszerű eredményekhez vezethet, mindezt példaértékű anyaként, három gyermekét állította sikeres szakmai pályára.

Évát 2025. március 5-én 14.30 órakor, a Farkasréti Temető ravatalozójából kísérjük utolsó útjára.

Dobson Szabolcs

Szél László: Műszaki kulturánk gyógyszerész vonatkozásai a múltból – III. rész: Klösz György (1844-1913)

Klösz György 1844-ben született Darmstadtban, evangélikus vagyonos polgári családban. Eredeti neve Johann Justus Georg Kloess. Negyven éves fényképész pályája, tevékenysége igen szerteágazó és sok területét érinti a művészetnek, tudománynak, városfejlesztésnek, közlekedésnek, műszaki létesítményeknek (földalatti-vasút, posta, villamosközlekedés stb.) és az iparnak. Teljes hitelességgel mutatja be a századfordulós Budapestet. Nyomda alapító a magyar litográfia egyik legjelentősebb alakja. Jelen öösszeállítás nem fényképészettörténeti írás, hanem Klösz György gyógyszerész, nyomdász sikeres üzletember életéről, munkájáról egy rövid áttekintés.

A kötet letölthető az E-könyvek menüpontból vagy ITT.

Dobson Szabolcs: A szintetikus gyógyszerek dominanciájának kialakulása a modern klinikai vizsgálatok korszaka előtt

A szintetikus hatóanyagok dominanciájának kialakulása a XX. század első évtizedeiben nem csupán tisztán tudományos értéküknek köszönhető, ahogyan azt általában gondolják, hanem számos olyan társadalmi tényező is elősegítette ezt a folyamatot, amelyet általában figyelmen kívül hagynak. Ezek közé tartozik a szabadalmi rendszer, a demográfia, a háborúk, a társadalombiztosítás és a tömeges egészségügyi ellátás finanszírozása az orvosi rendelők és gyógyszertárak széles körű működésével, az iparilag előállított gyógyszer késztermékek elterjedése, a gyógyszeripari marketing és a gyógyszerengedélyezési rendszer. A főként szintetikus gyógyszerekre alapuló terápiák alakították át paradigmaváltásként a gyógyszerészetet a magisztrális, helyileg, a gyógyszertárban előállított készítményekre alapuló hivatásból a jelenlegi, legfőképpen gyári késztermékeket expediáló hivatássá. A tanulmány ennek folyamatát és a fenti tényezők ebben játszott szerepét elemzi.A tanulmány letölthető a Cikktár menüpontból (ezen belül: Gyógyszerkincs, gyógyszerkönyvek almenüpont), vagy ITT.

Szél László: Műszaki kulturánk gyógyszerész vonatkozásai a múltból – II. rész

• KRAMOLIN ALAJOS (1810-1892) gyógyszerész-fényképész, aki új vegyészeti módszerek feltalálásával járult hozzá a fotográfia fejlődéséhez.
• ROHRBACH ANTAL (1825-1889) gyógyszerész-fényképész, aki a kora műszaki csúcsteljesítményének számító európai vasúti hídépítkezések krónikása.
• id. DIVALD KÁROLY (1830-1897) gyógyszerész – fényképész – nyomdász, aki a nyomdai-, sokszorosítási ipar egyik első hazai megteremtője, és akinek az első fénynyomó (nyomda) üzem felszerelése köthető a nevéhez. A dualizmuskori kapitalizálódó, átalakuló, fejlődő Magyarország tájainak, városainak különböző történelmi eseményeknek általa történt képi rögzítése, felbecsülhetetlen, forrásértékű dokumentumai a 19. századnak.
  
  A kötet elérhető az E-könyv menüpontból, vagy ITT.

A rendezvényre 2024. október 25-én 14 órai kezdettel, a Szentlőrinci Városház (Templom tér 8.) dísztermében került sor a „Szentlőrinci Brantner-Koncz Műemlékház Múzeumi Működését Támogató Alapítvány” és a „Pécsi Egyetemi Gyógyszerészképzésért Alapítvány” közreműködésével.

A pécsi Gyógyszerésztudományi Kar alapítása szempontjából jelentős hatást gyakorolt a gyógyszerészi kémiai szemlélet kialakulására a budapesti Semmelweis Egyetem neves oktatója, a múzeumalapító Brantner Antal (1929-2006), aki igazi baranyaiként kezdettől fogva nagy örömmel támogatta a pécsi gyógyszerészképzés tervét. Az általa Szentlőrincen létesített Brantner-Koncz Műemlékház ma is igen értékes gyógyszerész- és helytörténeti értékeket tár elénk, mint alapítványi múzeum, könyvtár és kutatóhely. További részletek elérhetők a Cikktárban, illetve ITT.

Pintér Erika; Botz Lajos: Szolcsányi János – A pécsi farmakológiai iskola kiemelkedő egyénisége és az egyetemi gyógyszerészképzés szakalapítója (ISBN: 978-963-626-058-3. Pécs, 2023)

A könyvből megismerhetjük Szolcsányi János akadémikus gyógyszerkutatói-neurobiológiai munkásságát, gazdag életútját. Szemlélete, széleskörű tudása, zseniális meglátásai kincset jelentenek utódainak, tanítványainak. Ő alapította meg a pécsi egyetemi gyógyszerészképzést is. Kiemelkedő kutatói, iskolateremtői munkásságának méltatását a jelenlegi vezető oktatók rövid emlékezése indítja, majd megismerhetjük a kapszaicinnel kapcsolatos farmakológiai kutatások legizgalmasabb eredményeit. A dokumentumként szereplő másodközlések szerzői szellemi követői, tanítványai, tisztelői. A paprika hatóanyaga, a kapszaicin világra szóló karriert indított el, aminek bizonyítéka a 2022. évi Nobel-díj is. Ennek aktív részese a Szolcsányi János vezette pécsi kutatócsoport.

A kötet letölthető ITT, vagy az E-könyv menüpontban.

Szabó László Gy. (szerk).: „Hazámat szolgálom” – Lárencz László pécsi  honvéd gyógyszerész gyógyszerésztörténeti munkássága. (ISBN: 978-963-626-173-3. Pécs, 2023)

Lárencz László (1940-2014) teljes lénye a honvédő katona, a gyógyszerészi szolgálat jelképévé vált kivételes optimizmust sugárzó egyéniségével. Édesapja, nagyapja, dédapja is Lárencz László volt. A Lárencz-gyógyszerészdinasztia Magyarország egyik leghíresebbike. Helytörténeti munkásságára jellemző a hiteles dokumentációk, írásbeli, fénykép- és hangfelvételek archiválása. A Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerészeti Intézetben tárolt gyűjteménye alkalmas a további kutatáshoz. Kiemelkedő műve a lexikonszerző híres gyógyszerész, Kazay Endre életének és munkásságának feldolgozása doktori disszertáció formájában. Lelkes közéleti gyógyszerészként szenátora volt a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaságnak, továbbá elismert kutatótagja a Magyar Gyógyszerésztörténeti Társaságnak. A pécsi egyetemi gyógyszerészképzés sikeres megindítása elképzelhetetlen lett volna Pécsre és a Dél-Dunántúlra vonatkozó gyógyszerésztörténeti kutatómunkája nélkül. A kötet letölthető ITT, vagy az E-könyv menüpontban