Hornok Éva 1952. január 30-án született Békésen, és élete hamarosan az egészségügyi szektor irányába fordult. Gyermekkorától kezdve a tanulás és a fejlődés iránti vágy hajtotta. 1970-ben megszerezte gimnáziumi érettségijét, majd 1973-ban elvégezte a gyógyszertári asszisztens képzést Békéscsabán. Ezt követően, 1986-ban Sopronban gyógyszerkiadó szakasszisztensként is képesítést szerzett. Éva szakmai pályafutása során számos területen hagyott nyomot. 1990-től az Országos Gyógyszertári Asszisztens Továbbképző Előadói Vándorserleg Versenyek sikeres szereplője (két első helyezéssel), majd szervezője volt. Szakmai vizsgabizottsági tagként tevékenykedett az Egészségügyi Szakdolgozók Központi Továbbképző Intézetében, Sopronban. Emellett 1988-tól 1996-ig a Gyógyszertári Asszisztens Szakcsoport Békés megyei elnöke és országos vezetőségi tagja volt. Ezek az évek megalapozták szakmai tekintélyét és elismertségét.

Az oktatás és a felvilágosítás iránti szenvedélye is fontos szerepet játszott életében. 1996 és 2000 között középiskolásoknak tartott egészségügyi felvilágosítói tanórákat és rádióműsor-sorozatot vezetett és szerkesztett a Torony Rádióban, amely az egészségügyi és szexuális felvilágosítás fontosságát hangsúlyozta.

A szakmai elhivatottságát 2000-ben a Humán Akadémia Kft megalapításával folytatta, ami az elmúlt 25 évben több ezer szakmai képzésnek adott teret országszerte. A képzések során a szakterületükön kiemelkedőt alkotó orvosokat hívott meg, a magasrangú szakmai hátteret előteremtve. Emellett 2000 és 2004 között a Pharma Grad című szakmai lap főszerkesztőjeként tevékenykedett, és 2001-től 2007-ig egészségügyi témájú könyveket szerkesztett a Dictum Kiadó-nál. Honlapunkon is van három történeti témájú kötet, melyet Ő szerkesztett: Neves magya gyógyszerészek kegyeleti adattára (2003); Kósa László: Napló (2003); Magyar gyógyszerészek, magyar sorsok (2004).

Éva elismertségét számos díj is igazolja. 1990-ben, 1996-ban és 1994-ben az Országos Gyógyszertári Asszisztens Továbbképző Előadói Vándorserleg Versenyen ért el kiemelkedő eredményeket. 2009-ben pedig az Egészségügyi Minisztériumtól kapott emlékdíjat az egészségügyi szakdolgozók továbbképzéséért. Éva élete egy példa arra, hogy a kitartás, a szakmai elkötelezettség és a folyamatos fejlődés milyen nagyszerű eredményekhez vezethet, mindezt példaértékű anyaként, három gyermekét állította sikeres szakmai pályára.

Évát 2025. március 5-én 14.30 órakor, a Farkasréti Temető ravatalozójából kísérjük utolsó útjára.

Dobson Szabolcs

Szél László: Műszaki kulturánk gyógyszerész vonatkozásai a múltból – III. rész: Klösz György (1844-1913)

Klösz György 1844-ben született Darmstadtban, evangélikus vagyonos polgári családban. Eredeti neve Johann Justus Georg Kloess. Negyven éves fényképész pályája, tevékenysége igen szerteágazó és sok területét érinti a művészetnek, tudománynak, városfejlesztésnek, közlekedésnek, műszaki létesítményeknek (földalatti-vasút, posta, villamosközlekedés stb.) és az iparnak. Teljes hitelességgel mutatja be a századfordulós Budapestet. Nyomda alapító a magyar litográfia egyik legjelentősebb alakja. Jelen öösszeállítás nem fényképészettörténeti írás, hanem Klösz György gyógyszerész, nyomdász sikeres üzletember életéről, munkájáról egy rövid áttekintés.

A kötet letölthető az E-könyvek menüpontból vagy ITT.

Dobson Szabolcs: A szintetikus gyógyszerek dominanciájának kialakulása a modern klinikai vizsgálatok korszaka előtt

A szintetikus hatóanyagok dominanciájának kialakulása a XX. század első évtizedeiben nem csupán tisztán tudományos értéküknek köszönhető, ahogyan azt általában gondolják, hanem számos olyan társadalmi tényező is elősegítette ezt a folyamatot, amelyet általában figyelmen kívül hagynak. Ezek közé tartozik a szabadalmi rendszer, a demográfia, a háborúk, a társadalombiztosítás és a tömeges egészségügyi ellátás finanszírozása az orvosi rendelők és gyógyszertárak széles körű működésével, az iparilag előállított gyógyszer késztermékek elterjedése, a gyógyszeripari marketing és a gyógyszerengedélyezési rendszer. A főként szintetikus gyógyszerekre alapuló terápiák alakították át paradigmaváltásként a gyógyszerészetet a magisztrális, helyileg, a gyógyszertárban előállított készítményekre alapuló hivatásból a jelenlegi, legfőképpen gyári késztermékeket expediáló hivatássá. A tanulmány ennek folyamatát és a fenti tényezők ebben játszott szerepét elemzi.A tanulmány letölthető a Cikktár menüpontból (ezen belül: Gyógyszerkincs, gyógyszerkönyvek almenüpont), vagy ITT.

Szél László: Műszaki kulturánk gyógyszerész vonatkozásai a múltból – II. rész

• KRAMOLIN ALAJOS (1810-1892) gyógyszerész-fényképész, aki új vegyészeti módszerek feltalálásával járult hozzá a fotográfia fejlődéséhez.
• ROHRBACH ANTAL (1825-1889) gyógyszerész-fényképész, aki a kora műszaki csúcsteljesítményének számító európai vasúti hídépítkezések krónikása.
• id. DIVALD KÁROLY (1830-1897) gyógyszerész – fényképész – nyomdász, aki a nyomdai-, sokszorosítási ipar egyik első hazai megteremtője, és akinek az első fénynyomó (nyomda) üzem felszerelése köthető a nevéhez. A dualizmuskori kapitalizálódó, átalakuló, fejlődő Magyarország tájainak, városainak különböző történelmi eseményeknek általa történt képi rögzítése, felbecsülhetetlen, forrásértékű dokumentumai a 19. századnak.
  
  A kötet elérhető az E-könyv menüpontból, vagy ITT.

A rendezvényre 2024. október 25-én 14 órai kezdettel, a Szentlőrinci Városház (Templom tér 8.) dísztermében került sor a „Szentlőrinci Brantner-Koncz Műemlékház Múzeumi Működését Támogató Alapítvány” és a „Pécsi Egyetemi Gyógyszerészképzésért Alapítvány” közreműködésével.

A pécsi Gyógyszerésztudományi Kar alapítása szempontjából jelentős hatást gyakorolt a gyógyszerészi kémiai szemlélet kialakulására a budapesti Semmelweis Egyetem neves oktatója, a múzeumalapító Brantner Antal (1929-2006), aki igazi baranyaiként kezdettől fogva nagy örömmel támogatta a pécsi gyógyszerészképzés tervét. Az általa Szentlőrincen létesített Brantner-Koncz Műemlékház ma is igen értékes gyógyszerész- és helytörténeti értékeket tár elénk, mint alapítványi múzeum, könyvtár és kutatóhely. További részletek elérhetők a Cikktárban, illetve ITT.

Pintér Erika; Botz Lajos: Szolcsányi János – A pécsi farmakológiai iskola kiemelkedő egyénisége és az egyetemi gyógyszerészképzés szakalapítója (ISBN: 978-963-626-058-3. Pécs, 2023)

A könyvből megismerhetjük Szolcsányi János akadémikus gyógyszerkutatói-neurobiológiai munkásságát, gazdag életútját. Szemlélete, széleskörű tudása, zseniális meglátásai kincset jelentenek utódainak, tanítványainak. Ő alapította meg a pécsi egyetemi gyógyszerészképzést is. Kiemelkedő kutatói, iskolateremtői munkásságának méltatását a jelenlegi vezető oktatók rövid emlékezése indítja, majd megismerhetjük a kapszaicinnel kapcsolatos farmakológiai kutatások legizgalmasabb eredményeit. A dokumentumként szereplő másodközlések szerzői szellemi követői, tanítványai, tisztelői. A paprika hatóanyaga, a kapszaicin világra szóló karriert indított el, aminek bizonyítéka a 2022. évi Nobel-díj is. Ennek aktív részese a Szolcsányi János vezette pécsi kutatócsoport.

A kötet letölthető ITT, vagy az E-könyv menüpontban.

Szabó László Gy. (szerk).: „Hazámat szolgálom” – Lárencz László pécsi  honvéd gyógyszerész gyógyszerésztörténeti munkássága. (ISBN: 978-963-626-173-3. Pécs, 2023)

Lárencz László (1940-2014) teljes lénye a honvédő katona, a gyógyszerészi szolgálat jelképévé vált kivételes optimizmust sugárzó egyéniségével. Édesapja, nagyapja, dédapja is Lárencz László volt. A Lárencz-gyógyszerészdinasztia Magyarország egyik leghíresebbike. Helytörténeti munkásságára jellemző a hiteles dokumentációk, írásbeli, fénykép- és hangfelvételek archiválása. A Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerészeti Intézetben tárolt gyűjteménye alkalmas a további kutatáshoz. Kiemelkedő műve a lexikonszerző híres gyógyszerész, Kazay Endre életének és munkásságának feldolgozása doktori disszertáció formájában. Lelkes közéleti gyógyszerészként szenátora volt a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaságnak, továbbá elismert kutatótagja a Magyar Gyógyszerésztörténeti Társaságnak. A pécsi egyetemi gyógyszerészképzés sikeres megindítása elképzelhetetlen lett volna Pécsre és a Dél-Dunántúlra vonatkozó gyógyszerésztörténeti kutatómunkája nélkül. A kötet letölthető ITT, vagy az E-könyv menüpontban

Dr. Szmodits László évtizedek óta a magyar gyógyszerészi életrajzkutatás legkiemelkedőbb művelője. Legújabb közleménye Hűvös László gyógyszerész-szobrász életét és munkásságát ismerteti.  Hűvös László a Budapesti Tudományegyetemen 1906. VI. 19-én szerzett gyógyszerészi oklevelet. Gyógyszertári jogosítványt 1912-ben nyert a budapesti Garay téren. A Garay gyógyszertár tulajdonosa volt 1948-ig. Előbb Budapesten a szintén gyógyszerész Karlovszky Geysa bátyjánál, Karlovszky Bertalannál és Ferenczy Károlynál festészeti tanulmányokat folytatott. Párizsban Auguste Rodinnél szobrásznak tanult. Az ott készült Szent Kristóf szobrával nagy feltűnést keltett és elismerő oklevelet kapott. Hazatérve a magyar fővárosba, portrészobrászként működött. Beethoven és Puccini portréja a budapesti Operaház előcsarnokába került. Számos arcmást is mintázott (pl. Bárczi István, Latham aviatikus). A Wodianer-emlék a budapesti János Kórház kertjében, a Medvetáncoltató szobra a Magyar Nemzeti Galériában található. A budai Vérhalom téren pedig az Anyai szeretet szobra áll. Bernáth Auréllal közös tárlatot rendeztek 1932-ben a Fränkel szalonban. Az Ernst Múzeumban 1934-ben volt az önálló kiállítása. 1948-ban elhagyta az országot és Svédországon keresztül Amerikába menekült. New Yorkban telepedett le, ahol főként portrékat mintázott.

Szél László: Műszaki kulturánk gyógyszerész vonatkozásai a múltból – I. rész

• Fényben és árnyékban: Prodam Guido (1882-1948) gyógyszerész – aviatikus – pilóta; a zárható ruhafogastól a repülőgép tervezéséig.
• apósa, az elfelejtett feltaláló Mayering Károly (1856-?) gyógyszerész – optikus – fényképész; a másolótól az optikai folyadéklencséig.

Jelen összeállítás Prodam Guido repülős – kora egyuk legvakmerőbb pilótája – életéről és a Vele összefüggő  gyógyszerészeti vonatkozásokról egységes szerkezetben leírva az első munka.  De hiánypótoló  ez az összeállítás azért is, mert szinte mindegyik jelentős aviatikai úttörőről jelent már meg könyv, csak Prodam Guidoról nem.

Prodam Guido apósát, Mayering Károly egykori zichyfalvi gyógyszerészt, a folyadéklencse feltalálóját a nagy csend övezi, így indokolt  Róla is egy összeállítás. A XXI. században a képrögzítés, optikai rendszerek (pl. mobil telefonok, mikroszkópok, endoszkópok, vonalkód olvasók, felismerő rendszerek stb. stb.) új koncepciói megkerülhetetlené teszik a folyadéklencsék felhasználását, fejlesztését. Mayering Károly gyógyszerész, mint a folyadéklencsék feltalálójának zsenijét –mivel neve sajnos a tudományos világban teljesen elfelejtődött- napjainkban nem vitatja senki, bár vitatnák.

A kötet letölthető az E-könyvek menüpontban, valamint ITT.

A Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának gyógyszerésztörténeti könyvsorozatát a Karhoz tartozó ’Lárencz László’ Gyógyszerésztörténeti Csoport munkatársai gondozzák. Eddig megjelent monográfiák:

• Kóczián Zoltán Gergely (2022): A Kóczián- és Sperlágh-gyógyszerészdinasztia története;
• Pintér Erika, Botz Lajos (2023): Szolcsányi János – A pécsi farmakológiai iskola kiemelkedő egyénisége és a pécsi egyetemi gyógyszerészképzés szakalapítója;
• Szabó László Gy. (2023): „Hazámat szolgálom” – Lárencz László pécsi honvéd gyógyszerész gyógyszerésztörténeti munkássága.

A megjelentetés költségeit a ’Pécsi Egyetemi Gyógyszerészképzésért Alapítvány’ (PEGYA) viseli.

A most megjelent, művészi kivitelezésű monográfia szerkesztését Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke végezte. A művészi kivitelezés a szekszárdi Séd Nyomda érdeme (ISBN 978-963-626-265-5, felelős szerkesztő Szabó László Gy. PEGYA, kiadás: Pécs, 2024).

A borító hátlapján olvasható: „A pécsi Gyógyszerésztudományi Kar alapítása szempontjából jelentős hatást gyakorolt a gyógyszerészi kémiai szemlélet kialakulására a budapesti Semmelweis Egyetem neves oktatója, a múzeumalapító Brantner Antal (1929-2006), aki igazi baranyaiként kezdettől fogva nagy örömmel támogatta a pécsi gyógyszerészképzés tervét. Az általa Szentlőrincen létesített Brantner-Koncz Műemlékház ma is igen értékes gyógyszerész- és helytörténeti értékeket tár elénk, mint alapítványi múzeum, könyvtár és kutatóhely.

A könyvben munkásságát volt munkatársai, Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke és Takácsné prof. Novák Krisztina méltatják.

A szentlőrinci Alapítvány tevékenységét Győrvári Márk, volt szentlőrinci polgármester, kuratóriumi elnök mutatja be.”  

Az egyes fejezetek szerzői:

• Győrvári Márk, Nyersné Gödöny Zsuzsanna: A múzeumalapító – A szentlőrinci helytörténeti alapítvány létrehozása és működése;
• Grunda Miklós: Dr. Brantner Antal gyógyszerészeti gyűjteménye;
• Takácsné Novák Krisztina: Dr. Brantner Antal a gyógyszerészi kémia tanára és kutatója;
• Mayer Klára: Emlékezés-töredékek dr. Brantner Antal szentlőrinci gyógyszerészre;
• Gál Károly: Tóni;
• Hankó Zoltán: Dr. Brantner Antal szerkesztő – a mentorom.

Sok korabeli fénykép, érdekes dokumentum teszi érdekes olvasmánnyá a most megjelent könyvet.

A Kar által kiadott történeti kiadványokat, köztük ezt is oktatási célra (a Gyógyszerésztörténet szabadon választható, időszakos tantárgy) és ajándékozásra szánjuk.