Szima Viktória: Magyar kirányné vize

A Magyar Királyné Vize (Aqua reginae Hungariae, Queen’s of Hungary’s Water, Hungary Water, Eau de la reine de Hongrie) elnevezés nem ismeretlen a parfümök kedvelői számára. A szer a középkori és kora újkori Európa egyik leghíresebb panaceája, avagy csodaszere volt: használták illatszerként, kozmetikumként és orvosságként (eredetileg köszvényre).

A Szerző ennek a középkori eredetű szernek a történetét ismerteti szakszerű és olvasmányos formában.

Magyar Királyné Vize | Magyar Nemzeti Levéltár

Veress László: Materia Medica Nuper Obsoleta – A közelmúltban elavult gyógyászati anyagok
Megtiszteltetés, hogy a Szerző, kiválóü erdélyi gyógyszerésztörténész Kollégánk legújabb kötetet
megjelent honlapunkon.

Az elmúlt évek, évtizedek, évszázadok során számos gyógyszer, gyógyszerhatású anyag forgalmazását
függesztették fel, vagy visszavonását rendelték el a gyógyszerhatóságok országos, uniós, vagy
világszinten; használatuk ideiglenesen vagy véglegesen háttérbe szorult.

A Szerző Segesváron létrehozott gyógyszertári gyűjteményében számos olyan gyógyszeres folyadék –
és szilárd – hatóanyagtároló edény van, amelyek egykori tartalmát szüleink, nagyszüleink idején a
korabeli orvosok és gyógyszerészek alkalmazták a gyógyászatban, azokkal igyekeztek segíteni
embertársainkon. Természetesen a betegek érdekei a legfontosabbak; ahogyan azt a régiek mondták:
„nil norere” – nem ártani.

A kötetben felsorolt gyógyszereket ma már nem alkalmazzák, de a maguk idején komoly segítségezt
jelentettek a gyógyításban és ezek némelyikére ma még sokan emlékeznek azok közül, akiknek
elősegítették kezelésük sikerét.

A kötet letölthető ITT, az vagy E-könyv menüpontban

Szabó László Gyula: Szeretetcsomag és Macskaköröm – cicákról, növényekről, példaképekről, barátokról (válogatott írások, másodközlések); magánkiadás, Pécs, 2026.

A Szerző pályája kissé rendhagyó, hiszen gyógyszerészi oklevéllel inkább biológusként szolgált az agrárkutatásban, ezáltal sokféle szakemberrel ismerkedett meg. Jelen kötetében olyan ügyekről és személyekről írt tudománytörténeti jelentőséggel, amelyek és akik a jövőt is szolgálják. Becsületes, kivételesen elhivatott és hiteles emberek hivatásáról és meghatározó ügyekről, eseményekről, közérdekű témákról olvashat az érdeklődő. Jelképnek a macskákat választotta, akik elvárják, de sokszorosan visszaadják a szeretetet. Kedves, sokszor körömmel is kifejezett ragaszkodásukkal hozzánk tartoznak, róluk is szó esik növénynevek kapcsán.

A kötet letölthető ITT, illetve az E-könyv menüpontban.

Borbély Margit: A gyógyszertári asszisztens képzés legendás fellegvára – Sopron

A Szerző ebben a rendkívül értékes, máshol nem publikált adatokat, visszaemlékezéseket tartalmazó írásában bemutatja a soproni gyógyszertári asszisztensképző iskola történetét. Gyakorló gyógyszerészi, gyógyszertárvezetői munkája során sokat hallott az iskoláról. Vezetőként meg is tapasztalta, hogy az 1970-2007 között ott képzett asszisztensek és szakasszisztensek milyen minőségi oktatásban részesültek és ezáltal kiváló szakemberek lettek. Azonban eljött az az idő is, amikor állandó kihívást jelentett számára a munkaerőhiány, a képzett asszisztensek, szakasszisztensek hiánya, ezért felmerült Benne a kérdés: milyen volt az a legendás soproni iskola?

Szél László: dr. Nagy Károly (Rév-Komárom 1797 – Párizs 1868)

gyógyszerész-kémikus-csillagász-matematikus-közgazdász-publicista

Magyar Tudományos Akadémia r. tagja és az Amerikai Filozófiai Társaság tagja

Tartalom:

I./ Magyarországon is praktizált német és osztrák gyógyszerészek XVI.-XVII. századi dunai utazása Komáromon keresztül Budára és Konstantinápolyba.

II./ XVIII. században Komáromban született dr. Nagy Károly a reneszánsz ember XIX. századi élete, munkássága.

III./ XVIII.-XXI. század Komárom az „Arany Nap”-„Megváltó” gyógyszertár majd a „Salvator” lekarna.

Az összeállítás az érintett témák, rövid, érintőleges áttekintése.

Letölthető az E-könyvek menüpontban és ITT

A székesfehérvári (Szent) István Király Múzeum rendezett valaha is először Csontváry emlékkiállítást 1963-ban. A teljes életművet ekkor ismerhette meg a közönség és lett országosan ismert modern művész Csontváryból. A múzeum igazgatója, dr. Fitz Jenő, nyolc éve munkáló szívós figyelemmel kivárta a megfelelő időt, és élt azalkalommal, hogy e grandiózus életművet bemutassa Székesfehérvár közönségének. A kiállítás anyaga Brüsszelből érkezett Fehérvárra. A festményeket 1963. május 9-én (csütörtök) szállították Székesfehérvárra.  Az emlékkiállítást 1963. május 19-én (vasárnap) Bujdosó Imre, a Fejér megyei Tanács elnöke nyitotta meg és részt vett az eseményen dr. Mihályfi Ernő, az Elnöki Tanács tagja is. A tárlat sikerét jól mutatja, hogy pár nappal később a Kossuth Rádió már a képtárból jelentkezett be „A Székesfehérvári Csontváry-kiállításon” című műsorával 1963. május 24-én (péntek délután). A megyei hírlap1963. június 5-én méltatta a tárlatot, amelynek sorsát egy külföldi látogató érkezése pecsételte meg. 1963. augusztusában Magyarországra látogatott Hruscsov felesége, Nyina Hruscsova és lányai, akik Kádár Jánosné társaságában megtekintették a festményeket. Annyira megtetszett nekik a tárlat, hogy másnap már Aczél György elkezdte telefonon intézni a kiállítás fővárosba való felvitelének ügyét. Október 27-ig ki tudták húzni a kiállítás Fehérváron maradását. Ekkor még azt hitték, hogy a budapesti bemutató után visszakerül a kiállítás Székesfehérvárra. Nem így történt. A Csontváry-kiállítás Pécsre került. Egyetlen kép maradt Székesfehérváron, a Baalbek, méretei miatt. Amikor csak lehetett, látható volt, de állandóan nem tudták ezt biztosítani, mert a múzeum életét folytatni kellett. A kép később követte a többit Pécsre.

A cikket lásd ITT, illetve a Cikktár menüpontban.

Szél László hiánypótló monográfia sorozatának legújabb részeként ez az összeállítás Zipernowszky Károly gyógyszerész, mérnök életét, pályáját mutatja be röviden. Rendkívül sokoldalú feltaláló volt, a magyar erősáramú ipar megteremtője. A kutatás, a tervezői készség gazdasági érzékkel, az üzleti lehetőségek és piaci igények felismerésével egyesült benne. Munkássága kezdetben az egyenáramú gépek és az elektromos világítás tökéletesítésére, hazai bemutatására, népszerűsítésére terjedt ki. Majd az elektrotechnika nagyjai közül elsőként ismeri fel a váltóáram és a többfázisú áramrendszerek előnyét. A társaival feltalált transzformátor alapján kialakított párhuzamos (sönt) kapcsolásos rendszerük az energia átvitelre alkalmas a nagyfeszültséget alacsonyabb „szolgáltatási” szintű feszültségre átalakította, ez a találmány koronázta meg kutatói tevékenységét. Ez alapján készült transzformátoros váltakozó-áramú a Zipernowszky-Bláthy-Déri-féle rendszer megoldotta az elektromos energiának nagy távolságokra való gazdaságos átvitelét és hasznos elosztását, bármilyen távolságra elvihették a „fényt”. Az öt kontinens számtalan fővárosában, világvárosában először a Ganz-gyár Elektrotechnikai Osztály Zipernowszkyékféle villanytelepe gyújtott fényt, adta az életet adó villamos energiát. Ő 1894-től a Műegyetem újonnan megalakított Elektrotechnikai tanszék első tanára.

A kötet letölthető az e-könyv menüpontban vagy itt.

Tisztelt Tagtársaim!

A 1023 Budapest, Török utca 23 szám alatti székházunkban, 2025. 05. 19-én 6 fő részvételével lezajlott idei első – tisztújító – közgyűlésük, melynek napirend pontjai az alábbiak voltak.

A közgyűlés napirendi pontjai:

1. ügyrendi kérdések: levezető elnök, jegyzőkönyv hitelesítők (2 fő), jegyzőkönyvvezető, szavazatszámláló bizottsági tagok (2 fő) megválasztása
2. a 2025. évi tagdíj megállapítása,
3. a 2024 évi mérleg áttekintése elfogadása (lásd mellékletek),
4. a vezető tisztségviselők (Elnökség, benne az elnök, alelnök, titkár) megválasztása,

Alapszabályunk értelmében a közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

Ennek a kötelezettségemnek eleget téve, a közgyűlés a napirendi pontok sorrendjében az alábbi határozatokat hozta:

• 2025. 05. 19./1.1 sorszámú határozat: a közgyűlés levezető elnöknek és jegyzőkönyv vezetőnek megválasztotta dr. Dobson Szabolcsot.
• 2025. 05. 19./1.2 sorszámú határozat: a közgyűlés jegyzőkönyv hitelesítőnek megválasztotta dr. Molnár Zsuzsát és dr. Mihu Lászlót.
• 2025. 05. 19./1.3 sorszámú határozat: a közgyűlés szavazatszámláló bizottsági tagnak megválasztotta Szima Viktóriát és dr. Molnár Zsuzsát.
• 2025. 05. 19./2.1 határozat: a 2025. évi tagdíj 2000 Ft. marad.
• 2025. 05. 19./3.1 határozat: a közgyűlés a 2024. évi mérleget (korábban e-mailben kiküldve a Tagtársakna) elfogadta, így könyvelőnk a Törvényszék felé benyújthatja.
• 2025. 05. 19./4.1 határozat: Elnök: dr. Dobson Szabolcs
• 2025. 05. 19./4.2 határozat: Alelnök: dr. Szabó Attila
• 2025. 05. 19./4.3 határozat: Titkár: Szima Viktória

A jegyzőkönyv hitelesítők általi áttekintése folyamatban van.

Az új Elnökség tagjainak mandátuma 4 évre szól; ezúton is jó munkát kívánok!

Tisztelettel kérem a megállapított Tagdíj átutalását, aki még nem tette meg, az alábbi bankszámlaszámra:

Magyar Gyógyszerésztörténeti Társaság

OTP Bank: 11702036-20690672

Megjegyzés: 2025. évi tagdíj.

Tisztelettel és köszönettel:
Dobson Szabolcs
elnök, MGYTT

A pécsi egyetemi oktatóhelyein a kémiai és biológiai tudományterületek kibontakozása lehetővé tette, hogy az orvosképzés mellett képbe kerüljön a gyógyszerészképzés lehetősége. Célként fogalmazódott meg, hogy a budapesti, szegedi és debreceni mellett a Dunántúlon is létesüljön szakképzés.Szolcsányi János, Széchenyi-díjas akadémikus az alapelgondolást megvalósíthatónak vélte, s a már meglévő egyetemi gyógyszertárra alapozva, államilag akkreditáltatta a gyógyszerész szakot (szak 2000; akkreditálás 2006; önálló kar 2016). 2016. január 1-től a pécsi gyógyszerészképzés kari keretek között folytatódik. Új oktatási egységek jöttek létre. 2016-tól dékán Perjési Pál, 2019-től Botz Lajos, 2024-től Fittler András. A Kar fontos szakképzéssel bővült, a gyógyszerészi biotechnológia külön intézet formájában csatlakozott a Karhoz. A szakintézetek (Gyógyszerészeti, Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai, Farmakognóziai, Gyógyszerészi Kémiai, Gyógyszerészi Biotechnológiai) és a Gyógyszerhatástani, Gyógyszerészi Biológiai Tanszékek a Rókus u. 2-ben működnek. A Karhoz csatolták a Szerves és Gyógyszerkémiai Intézetet. Az Egyetemi Gyógyszertár a Klinikai Központhoz tartozik és a Honvéd u.-ban található

A Szerző áttekinti a Pécshez köthető gyógyszerészek munkásságát és a pécsi gyógyszerészképzés történetét a jelenkorig.

A cikk letölthető a Cikktár menüpontban vagy ITT.

Tisztelt Tagtársaim!

Ezúton összehívom a Magyar Gyógyszerésztörténeti Társaság (MGYTT) tisztújító közgyűlését az alábbiak szerint:

A közgyűlés időpontja: 2025. május 16 (péntek), 14:30-16:30

Határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlés időpontja: 2025. május 19 (hétfő), 14:30-16:30

A közgyűlés és a megismételt közgyűlés helyszíne egyaránt az MGYTT székhelye: 1023 Budapest, Török utca 12.

A megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

A közgyűlés javasolt napirendi pontjai:

• ügyrendi kérdések: levezető elnök, jegyzőkönyv hitelesítők (2 fő), jegyzőkönyvvezető, szavazatszámláló bizottsági tagok (2 fő) megválasztása
• a 2025. évi tagdíj megállapítása,
• a 2024 évi mérleg áttekintése elfogadása (lásd mellékletek),
• a vezető tisztségviselők (Elnökség, benne az elnök, alelnök, titkár) megválasztása,

Jelöltállítás módja:

Az MGYTT tagjainak jogában áll bárkit – beleértve önmagát – a helyszínen vezető tiszségviselői pozíciókba jelölni, akit alkalmasnak  tartanak, és aki megfelel az Alapszabály követelményeinek (az Alapszabály elérhető: https://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2013/08/MGYTT-Alapszab%C3%A1ly.pdf)

A fenteik alapján vezető tiszségviselői pozíciókba javasolt jelöltek listájára kerülő tagok megválasztásáról a taggyűlés résztvevői titkos szavazás útján döntenek.

Budapest, 2025. április 06.

Tisztelettel:
dr. Dobson Szabolcs
ügyvivő elnök