A Szerző elbűvölő és rendkívül preciz helytörténeti ismertetés keretében, gazdag képanyaggal illusztrálva mutatja be annak a gyógyszerészetben ikonikus budapesti Zrínyi utcai épületnek a történetét, amely 1812-1971 között állt. Építtetője Seiler János volt.

1897 – 1949 között a Thallmayer – Seitz Rt. Gyógyárúnagykereskedés, 1949 II. – 1953 I. között a Gyógyárúértékesítő Nemzeti Vállalat, 1953 I. – 1957 I. között a Budapesti Gyógyszertári Vállalat, majd 1957 I. – 1971 között a Fővárosi Tanács Gyógyszertári Központ telephelye kapott otthont benne. Ezt az épületet az 1971/72 évben bontották el, majd a jelenleg (még) álló irodaházat építették fel helyette, amelyben a Fővárosi Gyógyszertári Központ és az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) majd jogutódai működtek egészen 2022-ig.

A tanulmány olvasható a Cikktár menüpontban, illetve letölthető ITT.

1. Dobson Szabolcs: Gyógyszerek, gyógyszerészek, gyógyszertárak – három évszázad érdekességei (Budapest, 2023)

Ez a kis kötet, melyet a kezében tart, lassan állt össze; körülbelül öt-hat évnyi gyűjtő- és kutatómunka eredménye, illetve járulékos terméke. Sok olyan konkrét érdekesség van, melyek tárgyalására átfogóbb, nagyobb lélegzetű tanulmányokban nincs lehetőség kitérni, holott tanulságosak lehetnek.  Az ilyen tanulmányok a konkrét tényanyagot szintetizálják, összegyúrják, feldolgozzák, általánosítják.

Jelen kötettel azonban az volt a célom, hogy bemutassam a gyógyszerészet múltjának olvasmányos, rövid, könnyen érthető mozaikdarabkáit. Minden mozaikdarabka egy-egy külön Világ, külön történet, eseményekkel, munkákkal, reményekkel, törekvésekkel, tragédiákkal, emberi sorsokkal, amikből összeáll a Múlt.

A kötetben a XVIII. század elejétől (sőt, néhány esetben a középkortól) napjainkig nyúlóan találhatók ilyen történetek, abc sorrendben. Ez egyfajta lexikonszerű megközelítés, amelynek alternatívája lett volna a korok szerinti csoportosítás, de talán az olvasás érdekességét szolgálhatja a váratlanság élménye, legalább is reményeim szerint. Ezt a könyvet bárhol ki lehet nyitni, akár öt percre, akár több órára.

A szöveges anyag túlnyomó része eddig még gyógyszerészettörténeti szakirodalmunkban publikálatlan mélységű információkat tartalmaz, korabeli forrásokból, ami pedig a szöveggel szerves kapcsolatban álló gazdag képanyagot illeti, erre ugyanez jellemző. Nagyobb részük magángyűjteményekből, illetve nyolcvan-kilencven-százegynehány éves újságokból vagy könyvekből származik.

Hálás köszönetemet szeretném kifejezni a fényképekért a Béres Zrt-nek, a kecskeméti Katona József Múzeum Orvos- és Gyógyszerészet-történeti Kiállításának, a szegedi Móra Ferenc Múzeumnak, Emile Panaitescu-nak, Nagy Zsoltnak, Orosz Tamásnak, Raskó Balázsnak, Révész Miklósnak, Szél Lászlónak, Veress Lászlónak és Veress Zsombornak.

Letölthető az E-könyv menüpontból vagy ITT.

2. Weirtheimer Ernő: A modern kozmetika recept könyve és gyógyszertana (Budapest, 1935)

Ez a rövid kis kötet gyakorlati útmutatást kívánt adni a kozmetikában használatos készítmények készitési módjairól, azok előírásairól és az előállításukhoz szükséges anyagok fizikai és kémiai tulajdonságaikról 1935 szakmai olvasóközönségének.

Letölthető az E-könyv menüpontból vagy ITT.

3. Ilia Savkov: A vajdaság gyógyszerészetének története (szerb nyelvű kötet, eredeti címe:  ИСТОРИЈА АПОТЕКАРСТВА НА ТЛУ ДАНАШЊЕ ВОЈВОДИНЕ; Novi Sad, 2014)

Hiánypótló kötet, amely ismerteti a vajdasági gyógyszerészet és gyógyszertárak történetét települések szerint, számos magyar vonatkozású értékes adattal.

Letölthető az E-könyv menüpontból vagy ITT.

A videofilmben az FTGYK 1985-től (az utolsó tervciklusában) végzett rekonstrukciós és fejlesztési
tevékenységének eredménye kerül bemutatásra, a teljes programmal érintett gyógyszertárak közül
kiemelt öt egységnél. Az utolsó ciklusban a hálózatfejlesztés célja az egyedi arculatú magas
színvonalú patikabelső enteriőrök kialakítása, az országban elsőként a gyógyszertári számítástechnikai rendszerek telepítése és a laboratóriumi berendezések korszerűsítése volt. Ez utóbbi keretében a videón láthatóan korszakos váltás történt az elektronikus mérlegek rendszerbe állításával. Az FTGYK tevékenységének diverzifikálása eredményeként az üzletközpontokba elsőként tervezett gyógyszertárakat nyitni, lásd videón ARZENÁL. Megtekinthető lentebb, vagy az alábbi linken.

Szmodits László: A Brenner és a Decsy család gyógyszerészei

A Szerző bemutatja Kosztolányi Dezső költő rokonságának gyógyszerész tagjait, illetve az orvos Csáth Gézát. A gyógyszerészet és az irodalom kapcsolata hosszú múltra tekint vissza. Neves írók sokat írtak gyógyszerészekről regényeket, novellákat és verseket. A családi kapcsolat is szerepet játszott Kosztolányi Dezső gyógyszerészi témájú verseinek megszületésében.

A tanulmány letölthető a Cikktár menüpontban, valamint ITT.

Mintegy ötven esztendeje, 1973. december 18-án távozott el az élők sorából a méltatlanul elfelejtett Stadler Aurél délvidéki gyógyszerész, költő (fényképét lásd lentebb). Szmodits László, kiváló életrajzkutató gyógyszerésztörténészünk Róla emlékszik meg legújabb közleményében, amely elérhető a Cikktár menüpontban vagy ITT

Pintér Erika; Botz Lajos: Szolcsányi János – A pécsi farmakológiai iskola kiemelkedő egyénisége és az egyetemi gyógyszerészképzés szakalapítója (ISBN: 978-963-626-058-3. Pécs, 2023)

A könyvből megismerhetjük Szolcsányi János akadémikus gyógyszerkutatói-neurobiológiai munkásságát, gazdag életútját. Szemlélete, széleskörű tudása, zseniális meglátásai kincset jelentenek utódainak, tanítványainak. Ő alapította meg a pécsi egyetemi gyógyszerészképzést is. Kiemelkedő kutatói, iskolateremtői munkásságának méltatását a jelenlegi vezető oktatók rövid emlékezése indítja, majd megismerhetjük a kapszaicinnel kapcsolatos farmakológiai kutatások legizgalmasabb eredményeit. A dokumentumként szereplő másodközlések szerzői szellemi követői, tanítványai, tisztelői. A paprika hatóanyaga, a kapszaicin világra szóló karriert indított el, aminek bizonyítéka a 2022. évi Nobel-díj is. Ennek aktív részese a Szolcsányi János vezette pécsi kutatócsoport. A könyvet Egyetemünk Pécsre kerülésének 100 éves évfordulójára ajánlják a szerzők.

Megrendeléshez e-mailcím: dekani.hivatal@gytk.pte.hu

Réthelyi József: A gyógyszerészet jogszabályainak kompendiuma; Budapest, 1926

A Szerző előszavából: „Munkám nem törvény gyújtemény, hanem kizárólagosan a tanítás, illetőleg tanulás céljait kívánja szolgálni, ami eleve kizárja azt, hogy a gyógyszerészetre vonatkozó törvényeket és rendeleteket teljes szövegükben és időbeli sorrendben, avagy más, a gyakorlati életben kívánatos elrendezéssel tárgyalja. Kitűzött célom nem az volt, hogy a gyógyszerészetre vonatkozó, a vagy azt érintő törvényeknek és rendeleteknek sokszor rendszertelenül következő szakaszait egymásra halmozzam, hanem inkább az, hogy ezt a meglehetősen száraz s tanulásra kevésbbé alkalmas anyagot úgy csoportosítsam, hogy lehetőleg összefüggő egészet alkosson és éppen ezen összefüggés révén a megértésre, a törvény szellepiének megismerésére alkalmassá legyen. Az anyag csoportosítását, elrendezését természetesen nem ötletszerűen végeztem, hanem ragaszkodtam ahhoz a vezérfonálhoz, amely előadásaimat irányítja, amely tehát pedagógiai elvek szerint és tapasztalati alapokon alakult ki.” A kötet letölthető az E-könyv menüpontban, vagy ITT

(1941. február 28 – 2023. március 1.)

Életének 83. évében, március 1-jén elhunyt Prof. Dr. Kapronczay Károly történész, orvostörténész, levéltáros, múzeum- és könyvtárigazgató, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.

Kapronczay Károly Budapesten született. A Toldy Ferenc Gimnáziumban tett érettségi vizsgát 1959-ben, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett történelem–könyvtár szakos diplomát 1968-ban. 1969-től dolgozott a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum és Könyvtárban, amelynek 1985-től főigazgató-helyettese, 2000-től főigazgatója, 2008-tól pedig címzetes főigazgatója volt, ezzel egyidőben kinevezték a Semmelweis Egyetem címzetes egyetemi tanárává is.

Tudományos munkája során szakértőjévé vált többek között a 18–20. századi magyar orvos- és patikusegyéniségek életrajzának, a magyarországi közegészségügy történetének, a Semmelweis család történetének, valamint az első világháború orvostörténetének. Kutatta emellett a magyar-lengyel kapcsolatok múltját is: 1988-tól a Magyar Tudományos Akadémia Magyar–Lengyel Történészbizottságának tagja és titkára volt, tevékenységét a Lengyel Köztársaság 1999-ben a Lengyel Érdemrend lovagkeresztjével ismerte el. 1992-ben a Magyar Orvostörténelmi Társaság Weszprémi István Emlékérmével tüntették ki. 2014-ben elnyerte a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét.

1990 és 1994 között a Belügyminisztériumban dolgozott miniszteri főtanácsadóként, 1999-től a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kuratóriumának tagja, utóbb elnöke. Haláláig ellátta a Magyar Orvostörténelmi Társaság főtitkári és a Magyar Gyógyszerésztörténeti Társaság alelnöki feladatait, egyúttal főszerkesztője volt a társaság folyóiratának, az Orvostörténeti Közleményeknek. Magyar-lengyel orvosi kapcsolatok 1945-ig című akadémiai doktori disszertációjáért 2011-ben megkapta a Magyar Tudományos Akadémia doktori címét.

Négyszáznál is több tudományos és ismeretterjesztő munka elkészülésében vállalt szerepet önálló szerzőként vagy közreműködőként, kivette részét az egyetemi orvosképzésből is, továbbá mindezek mellett hosszú ideig szerkesztette a Valóság folyóiratot. Színes egyénisége, józansága és minden helyzetben felcsillanó humora határozta meg karakterét. Halálával a magyar orvostörténetírás egyik meghatározó alakja távozott.

Kapronczay Károlyt a Magyar Nemzeti Múzeum – Semmelweis Orvostörténeti Múzeuma, Könyvtára és Adattára, a Magyar Orvostörténelmi Társaság, a Magyar Gyógyszerésztörténeti Társaság és a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány saját halottjának tekinti.

Nyugodjék békében!

Articuli pharmacopolarum Tyrnaviensium (a nagyszombati gyógyszerészek artikulusai) 1748 – magyar nyelvű fordítás és az eredeti latin nyelvű szöveg

Az elmúlt évtizedek magyar gyógyszerészettel kapcsolatos talán legjelentősebb ősdokumentuma bukkant fel 2022-ben: az „Articuli Pharmacopolarum Tyrnaviensium” (Trnava avagy Nagyszombat, ma nyugat-szlovákiai, korábban a Magyar Királysághoz tartozó város gyógyszerészi szabályzata). Az Articuli Pharmacopolarum Tyrnaviensium latin nyelven jelent meg és Mária Terézia, a Habsburg Birodalom császárnője, a Magyar Királyság királynője 1748-ban írta alá. Magyarországon ez volt az első, helyi gyógyszerész közösség számára kiadott szabályzat, amely egyúttal rendkívül konkrét, plasztikus, életszerű képet fest Nagyszombat gyógyszerészeti életéről, a kor terápiás gyakorlatáról és elveiről. Ennek a szabályzatnak van egy nyomtatott változata 1852-ből, amelyet Linzbauer Ferenc adott ki eredeti latin változatban. Ebből Schwarz Ignác jelentetett meg magyar fordítást 1894-ben. Ez azonban hiányos; az eredeti szöveg körülbelül egyharmadát nem fordította le. Itt közöljük első alkalommal az „Articuli Pharmacopolarum Tyrnaviensium” teljes magyar fordítását. Ezt az új magyar fordítást dr. Tuza Csilla és dr. Kincses Katalin készítette el. A közlemény letölthető Cikktár menüpontunkban vagy ITT.

Már csak múlt időben beszélhetünk a Budapesten, a József körúton álló egykori Apostol gyógyszertárról, mely 128 év után, 2021-ben végleg bezárt. A gyógyszertár hőskorának és a benne dolgozó gyógyszerészek történetének elmesélése egyfajta mementó, tisztelgés is az intézmény előtt is, A Szerző rendkívüli részletességgel, irattári dokumentumok alapján tárja fel a tárgyalt időszak történéseit és azok mozgatórugóit.

A cikk letölthető a Cikktárból, vagy ITT