Uršula Ambrušová: Healing in the Changes of Time – Aqua Reginae Hungariae (Gyógyítás a változó időkben – Aqua Reginae Hungariae (a Magyar Királynő Vize))

A Szerző, a kassai Kelet-Szlovák Múzeum munkatársa, angol nyelvű sorozatának harmadik közleményében bemutatja a középkoran széles körben ismert Aqua Reginae Hungariae-t, amelyet a hagyományok szerint Nagy Lajos király édesanyja, Erzsébet királyné párolt visegrádi kertje virágaiból. A Szerző megadja a készítmény eredeti, középkori receptjét is. A közlemény letölthető a Cikktárból, vagy ITT

Uršula Ambrušová: Healing in the Changes of Time – Bezoar (Gyógyítás a változó időkben – a bezoár)

A Szerző, a kassai Kelet-Szlovák Múzeum munkatársa, újabb angol nyelvű közleményében ismerteti bezoár nevű állati drog eredetét. A bezoár a kérődző állatok növényekkel és állati szőrökkel való etetése révén a bélben képződő álkő. Epesavakat és kalcium-foszfátot tartalmazott. A régiek csodás gyógyító erőt tulajdonítottak neki, ezért nagy becsben tartották, különösen a kecskebezoárt. A cikk teljes szövege letölthető a cikktárból vagy  ITT.

Újabb cikk honlapunkon

Uršula Ambrušová: Healing in the Changes of Time – Species Tychonis Brahe (Gyógyítás a változó időkben – Species Tychonis Brahe)

A Szerző, a kassai Kelet-Szlovák Múzeum munkatársa, angol nyelvű közleményében ismerteti a hires dán származású csillagász, Tycho Brahe (1546-1601) egy nagyon kevéssé ismert alkotását, a Róla elnevezett és a nevéhez fűződő teakeveréket, a Species Tychonis Brahe-t, amely ezen a néven évszázadokon át forgalomban volt egyes észak-európai országok gyógyszertáraiban. A cikk teljes szövege letölthető a cikktárból vagy  ITT.

Új cikk honlapunkon: Volt egyszer egy Vadászpatika

Izsákné Simon Adrienn kiváló közleményben ismerteti a Rákoskeresztúron (a későbbi budapesti XVII. kerületben) egykor működő „Vadászpatika”, hivatalos nevén Őrangyal gyógyszertár történetét. A patikát a rendkívül sokoldalú és aktív Wirker János (1871-1952) gyógyszerész vezette, aki vadászoknak, állattenyésztőknek (különösen ebtenyésztőknek) állított elő számos különleges terméket. Saját maga is lelkes kutyatenyésztő volt és részt vett a korabeli kynológiai közéletben is. Minden társadalmi mozgalom lelkes pártolójavolt. Ilyen például az 1924 és 1949 közt működő Rákoskeresztúri Vadásztársaság, melynek induláskori elnöke Wirker János volt. De a Rákoskeresztúri Munkapártnak is alapítója, illetve alelnöke volt, mellette tagsága volt a rákoskeresztúri iskolagondnokságban, illetve aktív volt családjával együtt a rákoskeresztúri evangélikus gyülekezetben is.

A teljes cikk elérhető itt.

Bozó Tamás: Örvendek, hogy gyógyszerész lettem – Interjú Péter H. Máriával, 85. születésnapja alkalmából

Péter H. Mária 1936-ban született Te­mesváron. Iskoláit Nagyváradon vé­gezte, majd a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet Gyógyszerészeti Karán 1958-ban szerzett gyógyszerészi oklevelet. Egy évig kórházi gyógysze­részként dolgozott Nagyszalontán, majd 1959-től alma mater-e Farmakognóziai Tanszékén előbb gyakornok, tanársegéd, majd 1985-től adjunktus. 1988–1993-ig, nyugdíjazásáig, ugyanitt kutatói állásban dolgozott. 1994–2009-ig a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának Nyárádszeredába kihelyezett Kertészmérnöki távoktatási tagozatán a gyógynövényismeret és -termesztés ok­tatója. Rácz Gábor professzor témavezeté­sével 1973-ban doktorált. Gyógynövények morfológiai, fitokémiai és antibiotikus ha­tásuk vizsgálatának témájában írt, hazai és nemzetközi lapokban in extenso megjelent dolgozatainak száma 39. Több magyar és román nyelvű egyetemi jegyzet társzerző­je. Több mint 90 orvos- és gyógyszerészet­történeti szakcikk, és 13 tanulmánykötet társszerzője, illetve társszerkesztője, emel­lett számos előadást tartott román és ma­gyar tudományos konferenciákon. Három önállóan megjelent kötet szerzője, és egy­nek társszerzője férjével, Péter Mihály Hein­rich-kel. Főműve, „Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai” megkerülhetetlen gyógyszerészettörténeti alapmű. A gyógyszerésztörténetünk legnagyobb mai személyiségével készült interjú teljes szövegét lásd honlapunk Cikktár menüpontjában, illetve ITT.

Csurgay Kálmán élete és munkássága

Dr. Szmodits László gyógyszerésztörténész új közleményében Csurgay Kálmánnak (1858-1892) állít emléket. Csurgay Kálmán mindössze csak harmincnégy évet élt, mégis maradandót alkotott cikkeivel, Gyakornoki Tankönyvével és a Gyógyszerészi Közlöny folyóirat alapító főszerkesztőjeként. A Szerző összegyűjtötte Csurgay Kálmán közleményeit is.

A cikk letölthető honlapunk Cikktár menüpontjából vagy ITT.