Tisztelt Tagtársaim, kedves Kollégák, Barátaim!
Az előre meghirdetett időpontban, 2016. 12. 01-én (csütörtökön) lezajlott Társaságunk tisztújító közgyűlése.
Megválasztott tisztségviselők 2020. december 01-ig:
Elnök: Dobson Szabolcs
Alelnök: Kapronczay Károly
Titkár: Molnár Zsuzsa
Mind Károlynak, mind Zsuzsinak ezúton is szívből gratulálok.
Új Alapszabályunkat a Budapesti Törvényszék 2016. 11. 12-én jogerőre emelte.
Ugyancsak gratulálok a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság ma újraválasztott elnökének, Szökő Évának, új főtitkárának, Horváth Lászlónak és tudományos alelnökének, Révész Piroskának.
Őszintén remélem, hogy az elmúlt négy év közös akarattal elért, áttörő eredményeit tovább bővíthetjük és mélyíthetjük nemcsak a Magyar Gyógyszerészet – mert ez önmagában még üres szófordulat – hanem minden magyar gyógyszerész (mint a valódi tartalom) szolgálatában.
Sőt, hozzá kell vennünk ehhez az egész magyar társadalmat, mert meglátásom szerint hivatásunk annál magasabbra emelkedik, minél mélyebben és elmélyültebben szolgálja hazánk teljes lakosságának egészségügyi kultúráját.
Éppen erről fogunk beszélgeti a szegedi Gyógyszerésztudományi Kar Eötvös utca 6. szám alatti épületének I. emeleti termében december 10-én, 10–17 óra között. Külön megtiszteltetést jelent Erős István és Kata Mihály professzor urak, valamint Samu Antal ottléte. Erős professzor úr előadást is tart nekünk.
Aki tud, jöjjön el, szeretettel várjuk!
Ami Társaságunkat, az MGYTT-t illeti, vonalvezetésünk változatlan: a magyar és a nemzetközi gyógyszerésztörténeti tudomány, a gyógyszerészek és a magyar lakosság következetes, tényleges munkán alapuló szolgálata a mi területünkön, a gyógyszerésztörténetben.
Honlapunk (www.gyogyszeresztortenet.hu) immáron szofisztikált kutatói igényeitől az egyetemi oktatáson és a muzeológián át a laikusok családfakutatással és egyébbel kapcsolatos kérdéseit is képes megválaszolni, de természetesen további ötleteink, terveink is vannak.
Én patológiásan utálom az üresfejű hiearchiát, a tekintélyelvet, a bokázós, feudalisztikus viszonyokat. Fiatalkoromtól kezdve hiszem, hogy csak a kemény, áldozatos, eredményes munka számít, csak ennek és megvalósítójának lehet becsülete és őszinte kollegialitásnak kell jellemeznie a közösséget. Az MGYTT-t ilyennek szeretném tudni és látni.
Ha ez nincs, attól még lehet élni, de akkor életünk egy frusztrált, fejlődésképtelen mocsárban fog telni, tehetetlen sárdobálásokkal. És én nem akarok ilyen életet sem magunknak, sem gyermekeinkek.
Minden kedves Kollégámtól tisztelettel és örömmel várok továbbra is bármilyen kezdeményezést, hozzájárulást, vitát, kritikát.
Tisztelettel és köszönettel:
Dobson Szabolcs
