A vazelin, mint magyar felfedezés

Ha megnézzük az angolszász szak- és laikus irodalmat, akkor azt olvashatjuk, hogy ezt az anyagot egy Robert Augustus Chesebrough, (1837 –1933) nevű amerikai vegyész fedezte fel, nevezte el a német wasser (víz) és a görög elainon (olivaolaj) szavak kombinációjával, majd szabadalmaztatta 1872-ben (U.S. Patent 127,568).

Ez igaz is, csakhogy, a Chesebrough által vazelinnek nevezett anyagot elsőként mégsem Ő, hanem a magyar Rácz György vegyész fedezte fel 1865-ben, a német „August Korff” vegyipari cégnél, amin az egy régi német lexikon lábjegyzetében olvasható (Engler – Höfer: Das Erdölt, 1 Auflage, Band 1. Seite 395. Kiadó: S Hirzel, Leipzig, 1913): X: Vazelin. Általános adatok. A szilárd ásványi zsiradékok, amelyekhez nagy általánosságban a vazelin is sorolható, már a múlt évszázad hatvanas évei óta ismertek, amikor is a brémai August Korff cég már ilyet előállított és forgalmazott. Ott ezt elsőként egy magyar vegyész, névszerint Rácz György (Georg Rácz) állította elő (X. Das Vaselin. Allgemeines. Konsistente Mineralfette, zu denen man das Vaselin ganz allgemein zählen kann, sind schon seit etwa Mitte der sechziger Jahre des letzten Jahrhunderts bekannt, zu welcher Zeit die Firma August Korff in Bremen solches darstellte und in Umsatz brachte. Ein ungarischer Chemiker Namens Georg Rácz soll es dort zuerst bereitet haben.).

A probléma nyilván az volt, hogy nem szabadalmaztatták a terméket. Chesebrough egyébként elsősorban gyógyszerként promocionálta a vazelint, amely azóta is használatos ilyen célokra.

Rácz György neve teljesen feledésbe merült, pedig még az első gépzsír előállítása is a nevéhez köthető. Kalandos élete volt. Mellékelek egy visszaemlékezést, amelyet személyes ismerőse, Kraus Ármin tett közzé 1911-ben (egyébként Tőle származik a fenti német lexikon értesülése is).

Krausz Ármin visszaemlékezése Rácz Györgyre letölthető ITT
Chesebrough szabadalma a vezelinről (U.S. Patent 127,568) letölthető ITT