A pécsi egyetemi oktatóhelyein a kémiai és biológiai tudományterületek kibontakozása lehetővé tette, hogy az orvosképzés mellett képbe kerüljön a gyógyszerészképzés lehetősége. Célként fogalmazódott meg, hogy a budapesti, szegedi és debreceni mellett a Dunántúlon is létesüljön szakképzés.Szolcsányi János, Széchenyi-díjas akadémikus az alapelgondolást megvalósíthatónak vélte, s a már meglévő egyetemi gyógyszertárra alapozva, államilag akkreditáltatta a gyógyszerész szakot (szak 2000; akkreditálás 2006; önálló kar 2016). 2016. január 1-től a pécsi gyógyszerészképzés kari keretek között folytatódik. Új oktatási egységek jöttek létre. 2016-tól dékán Perjési Pál, 2019-től Botz Lajos, 2024-től Fittler András. A Kar fontos szakképzéssel bővült, a gyógyszerészi biotechnológia külön intézet formájában csatlakozott a Karhoz. A szakintézetek (Gyógyszerészeti, Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai, Farmakognóziai, Gyógyszerészi Kémiai, Gyógyszerészi Biotechnológiai) és a Gyógyszerhatástani, Gyógyszerészi Biológiai Tanszékek a Rókus u. 2-ben működnek. A Karhoz csatolták a Szerves és Gyógyszerkémiai Intézetet. Az Egyetemi Gyógyszertár a Klinikai Központhoz tartozik és a Honvéd u.-ban található
A Szerző áttekinti a Pécshez köthető gyógyszerészek munkásságát és a pécsi gyógyszerészképzés történetét a jelenkorig.
A cikk letölthető a Cikktár menüpontban vagy ITT.
