A székesfehérvári (Szent) István Király Múzeum rendezett valaha is először Csontváry emlékkiállítást 1963-ban. A teljes életművet ekkor ismerhette meg a közönség és lett országosan ismert modern művész Csontváryból. A múzeum igazgatója, dr. Fitz Jenő, nyolc éve munkáló szívós figyelemmel kivárta a megfelelő időt, és élt azalkalommal, hogy e grandiózus életművet bemutassa Székesfehérvár közönségének. A kiállítás anyaga Brüsszelből érkezett Fehérvárra. A festményeket 1963. május 9-én (csütörtök) szállították Székesfehérvárra. Az emlékkiállítást 1963. május 19-én (vasárnap) Bujdosó Imre, a Fejér megyei Tanács elnöke nyitotta meg és részt vett az eseményen dr. Mihályfi Ernő, az Elnöki Tanács tagja is. A tárlat sikerét jól mutatja, hogy pár nappal később a Kossuth Rádió már a képtárból jelentkezett be „A Székesfehérvári Csontváry-kiállításon” című műsorával 1963. május 24-én (péntek délután). A megyei hírlap1963. június 5-én méltatta a tárlatot, amelynek sorsát egy külföldi látogató érkezése pecsételte meg. 1963. augusztusában Magyarországra látogatott Hruscsov felesége, Nyina Hruscsova és lányai, akik Kádár Jánosné társaságában megtekintették a festményeket. Annyira megtetszett nekik a tárlat, hogy másnap már Aczél György elkezdte telefonon intézni a kiállítás fővárosba való felvitelének ügyét. Október 27-ig ki tudták húzni a kiállítás Fehérváron maradását. Ekkor még azt hitték, hogy a budapesti bemutató után visszakerül a kiállítás Székesfehérvárra. Nem így történt. A Csontváry-kiállítás Pécsre került. Egyetlen kép maradt Székesfehérváron, a Baalbek, méretei miatt. Amikor csak lehetett, látható volt, de állandóan nem tudták ezt biztosítani, mert a múzeum életét folytatni kellett. A kép később követte a többit Pécsre.
A cikket lásd ITT, illetve a Cikktár menüpontban.
