Dr. Szmodits László, Dr. Dobson Szabolcs: Gyógyszerészeti megemlékezési segédlet – nevek, dátumok, születési helyek, események (Budapest, 2024)

Ez a kis hiánypótló kötet azt a célt szolgálja, hogy segítséget nyújtson neves elődeink és a hazai gyógyszerészet kiemelkedő eseményei emlékezetének megőrzéséhez és ápolásához. Ennek érdekében gyors tájékozódást biztosítunk nevek, születési és halálozási dátumok, születési helyek vonatkozásában. A kötet végén egy gyógyszerészeti kronológiai összeállítás is olvasható a XVIII. századtól 2023-ig.

Abban a reményben nyújtjuk át ezt a kötetet, hogy segítségével is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy ápoljuk emlékeinket, gyógyszerészetünk országos, regionális vagy helyi szinten megemlékezzen múltunk kiemelkedő személyiségeiről és eseményeiről.

A felsorolt személyek életrajzi adatai (legelsősorban, de messze nem kizárólagosan) a Híres

magyar gyógyszerészek menüponban és az események részletes történetei fellelhetők a Magyar

Gyógyszerészettörténeti Társaság www.gyogyszeresztortenet.hu honlapján.

Letölthető az E-könyv menüpontból vagy ITT.

Újabb E-könyvek honlapunkon:

dr. Kiss Árpád: A grófné csodálatos fái (SawaSawa Kiadó,Budapest, 2023)

A kinin története a modern gyógyszerészet és a gyógyszeripar tömör történetének tekinthető. A 17. század elején Dél-Amerikából eljutott Európába a kinakéreg, amely a 19. századra kigyógyította az öreg kontinens lakóit a maláriából. 1700-ban egy olasz orvos a puskaporéhoz hasonlította a kinakéreg jelentőségét. Drágább kincs került Európába, mint a kirabolt Újvilág ezüstje! Európa eleinte gyanakodva fogadta az idegen, nem csillogó kincset. Nehezen adta érte a több mint másfél évezredes, a reneszánsz alatt felélesztett hippokratészi-galenusi orvosi világképet. Változó földrészünk idegenkedett, pápista összeesküvéstől tartott. Kezdetben a jezsuiták terjesztették a kinakéreg porát, új nevén jezsuitaport. Aztán a 19. század közepén felismerték, hogy a malária megelőzhető kininnel. Nélkülözhetetlen lett a trópusok gyarmatosításában a jezsuitaporból kivont kinin. A század második felében a gyarmatokon létrehozott kinafa- ültetvényekkel, továbbá a kiningyárak létesítésével a 20. század fordulójára kialakult a globális kininpiac.

Az első kontinentális méretű gyógyszerkampány gondolata – amely Indiában a 19. század végén fogalmazódott meg – a kininhez kapcsolódik. Ekkor definiálják a modern járványtani fogalmakat, így felismerik, hogy a malária kórokozója a plazmódium, és a betegség terjesztője (a vektor) az Anopheles szúnyog. Alaposan átrendezték a kininpiacot a világháborúk, és a hadiállapot miatt beállt kininhiány felgyorsította a mesterséges vagy szintetikus kininanalóg-kutatást, valamint a maláriát terjesztő szúnyogvektor kiiktatására irányuló törekvéseket. Mindeközben – a maláriaellenes gyógyszerelés elterjedésével – kiszelektálódtak a gyógyszerre rezisztens plazmódiumok, így a versenyfutás a betegséggel ma is tart.

Rendkívül összetett a malária története, mozaikok egy-más mellé helyezése után áll össze. A bonyolult elágazások irányba terelése talán önkényesnek tűnik, azonban a kötet igyekszik szórakoztatóak maradni.

A grófné csodálatos fái című kötethez több illusztrációt találhat a kedves Olvasó a kiadó honlapján, amely itt érhető el:  https://www.sawasawa.hu/

Letölthető az E-könyv menüpontból vagy ITT.


Új cikk és E-könyv honlapunkon

Veress László: Száz éve, 1924-ben jelent meg Kolozsvárott Gajzágó Róbert „A kézi eladásban előforduló gyógyszereknek román népies elnevezései es társalgási szavak szótara latin es magyar jelentöségükkel” című könyve

A Szamosújvárról származó Gajzágó Róbert (1860-1928) kimagasló szakmai, írói és szakírói tevékenységének köszönhetően a 19. század végén és a 20. század elején neves és ismert erdélyi gyógyszerész volt. A Budapesten, 1887–1901 között megjelenő Gyógyszerészi Közlöny külső munkatársaként minden ötödik-hatodik héten küldött cikket közlésre, melyek főként gyakorlati vonatkozásúak voltak, de versekkel, rövid prózai írásokkal is jelentkezett.

A budapesti Gyógyszerészi Közlöny által kiadott és előfizetőinek ajándékképpen 1889-ben szétküldött román és magyar nyelvű népies elnevezéseket tartalmazó Szótára alapját képezte a 35 évvel később, éppen száz éve, 1924 júniusában Kolozsváron megjelent, hármas tagoltságú könyvének, „A kézi eladásban előforduló gyógyszereknek román népies elnevezései es társalgási szavak szótara latin es magyar jelentöségükkel”című főművének.

Gajzágó Róbert 1928-ban hunyt el, Szamosújváron van eltemetve. Kétségtelen, hogy Gajzágó Róbert sok éves munkájával, 1924-ben létrejött könyve a ma élő gyógyszerészek, egészségügyi szakemberek, történészek számára is figyelemre méltó. Közkinccsé tétele mindannyiunknak hasznos lehet.

Veress László kiváló erdélyi gyógyszerésztörténész kutatónk egyrészt egy közleményben ismerteti a honlapunkon most megjelenő 1924-es művet és állít emléket Szerzőjének, Gajzágó Róbertnek, másrészt Ő bocsátotta rendelkezésünkre a mű digitalizált formáját.

A közlemény letölthető cikktár menüpontunkból, illetve ITT.

A kötet letölthető E-könyv menüpontunkból, illetve ITT.

Új cikk honlapunkon

Dr. Jakabovics Katalin: Pécs gyógyszerellátásának három évtizede (1950-1980), az Arany Sas gyógyszertár szerepe

A Szerző rövid történelmi bevezető után áttekinti Pécs gyógyszerellátásának részletes történetét az 1950-es államosítástól 1980-ig. A közlemény eddig publikálatlan részleteket és dokumentumokat tartalmaz a témakörben. Általában véve a szocialista időszak a II. Világháború előtti korszakhoz képest információs sivatag a gyógyszerészet története szempontjából. Az elérhető információmennyiség töredéke a korábbinak, így rendkívül értékes minden olyan kutatás és publikáció, amely az 1950 utáni gyógyszerészet történetével kapcsolatos ismereteinket bővíti tovább és mélyíti el.

Jakabovics Katalin: Pécs gyógyszerellátásának három évtizede (1950-1980), az Arany Sas gyógyszertár szerepe
Jakabovics Katalin: Pécs gyógyszerellátásának három évtizede – 1. Melléklet
Jakabovics Katalin: Pécs gyógyszerellátásának három évtizede – 2. Melléklet
Jakabovics Katalin: Pécs gyógyszerellátásának három évtizede – 3. Melléklet
Jakabovics Katalin: Pécs gyógyszerellátásának három évtizede – 4. Melléklet
Jakabovics Katalin: Pécs gyógyszerellátásának három évtizede – 5. Melléklet
Jakabovics Katalin: Pécs gyógyszerellátásának három évtizede – 6. Melléklet
Jakabovics Katalin: Pécs gyógyszerellátásának három évtizede – 7. Melléklet
Jakabovics Katalin: Pécs gyógyszerellátásának három évtizede – 8. Melléklet

PD Dr. med. Robert Offner: A kolozsvári Gyógyszertár-Múzeum újranyitása a Mauksch-Hintz-házban

A kolozsvári Mauksch-Hintz-házban 2024. január 15-én 17 órakor megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt a teljesen felújított „Gyógyszertári Múzeum” (Muzeul Farmaciei).

2018 őszén a Kolozsvár főtérének (Piaţa Unirii) északkeleti sarkán álló műemlék Mauksch-Hintz-házban 1954 óta működő „Gyógyszertártörténeti Gyűjteménynek” (Colecţia de Istorie a Farmaciei) be kellett zárnia kapuit.

Ennek oka az volt, hogy a ház tulajdonosa, Dr. med. Georg Hintz (Frankfurt am Main) átfogó felújítási munkálatokat tervezett a 16. századból származó épületen­.­ 2008-ban az állam visszaadta a családnak a történelmi épületet­, amely a kommunista kormány által végrehajtott 1949-es kisajátítás (államosítás)­ előtt­ nemcsak a Hintz család otthonának adott helyet, hanem – két évszázadon át – őseik gyógyszertárának is. Miután családjától átvette az ingatlant, gondoskodott az egész épület szakszerű­ felújításáról. Magánkezdeményezése nemcsak nagyon költséges saját finanszírozású beruházást igé­nyel­t, hanem energia- és időigényes (2018-2024) is volt, továbbá szakszerűen irányított és kitartóan megvalósított projektmenedzsmentre volt szükség.

Az ingatlan sokat szenvedett a II. Világháború háború utáni időszakban. A felújítási munkálatokat Planwerk német-román együttműködési ­­iroda tervezte meg. A csapat gyakran szembesült nagy kihívásokkal­, akárcsak a Weberbau építőipari cég, amely több, mint 70 embert foglalkoztatott a projekten. Végül az ismert belsőépítészek, Furu Xénia és Véer Klára teljesen felújították a régi gyógyszertár helyiségeit­ és a több helységes tágas pinceboltozatot.

Az újonnan megnyílt Kolozsvári Gyógyszerészeti Múzeum (https://muzeulfarmaciei.mnit.ro/) a ma már természetes többnyelvűség szellemével és állománykínálatának magas minőségével ebben a tekintetben is méltó és kiemelt helyet foglal el a többi hasonló ­erdélyi, nagyszebeni, ­brassói, nagyváradi és segesvári patikamúzeumok társaságában. A Mauksch-Hintz-ház, Kolozsvár belvárosának egyik ékszere tehát egy csapásra a „kincses város” egyik legvonzóbb látnivalójává vált.    

A kolozsvári Mauksch-Hintz-ház és a Múzeum múltjáról, jelenéről, valamint vezetőinek jövőbeli terveiről szóló cikk letölthető a Cikktárból, illetve ITT.

Szél László: Arany Oroszlán Gyógyszertár-Szentlélek Gyógyszertár-Török Gyógyszertár Rt.-Szentlélek Gyógyszertár Rt.; 1786-1950; Török József Rt. – Török-Labor Gyógyszernagykereskedés és Vegyészeti Gyár Rt.; (1860)-1918-1932-1948

A reformkortól az államosításig tartó időszakban az ország gyógyáru-nagykereskedelmét megalapozó, egyik meghatározó, ikonikus személyével TörökJózsef gyógyszerésszel és az általa alapított céggel illetve a kiindulás, működés helyszínéül szolgáló a „Szentlélek” gyógyszertár történetével és annak építőjéről, Gömöry Károlyról szóló megemlékezéssel zárul a Szerző négy részből álló összeállítása (eddig megjelent honlapunkon a Thallmayer és Seitz Rt., a Kochmeister Utódai és a Neruda cég ismertetése) az 1786-1949 közötti időszakról.

Amennyiben a korszerű magyar gyógyáru-nagykereskedelem kialakulásának története valahol feldolgozásra került, az Török József gyógyszerésszel kezdődött és az általa alapított céggel zárult. Ezt a szerepét és a „Szentlélek” gyógyszertár ma már múzeumban őrzött emlékeit kívánja bemutatni ez az összeállítás azzal, hogy leírja az e-témában az eddig megjelent tanulmányokból nem ismert vagy eddig kevésbé publikált adatokat, eseményeket, azokat kora helytörténetének környezetébe illesztve.

A kötet letölthető az E-könyv menüpontban, vagy ITT

Új könyv honlapunkon

Szél László: „Arany Méhkashoz” drogéria és gyógyáru-nagykereskedés (id. Neruda Nándor drogista; ifj.Neruda Nándor drogista; dr. Neruda Nándor gyógyszerész)1872-1937; valamint a JOGUTÓD „Molnár és Moser” Bartha István gyógyszerész nagydrogéria és Illatszergyár, gyógyáru-nagykereskedés (Bartha István gyógyszerész; dr. Bartha Kovács Lajos orvos drogista) 1889-1949 története Magyarországon a XIX. század közepetájától több kisebb vállalkozás mellett négy nagy ikonikus gyógyáru nagykereskedő cég jött létre: a Török Labor, a Thallmayer és Seitz Rt., a Kochmeister Frigyes Utódai és Neruda Nándor cége.

A Szerző legújabb könyvében a Neruda család, majd a jogutód Molnár és Moser cég történetét ismerteti csodálatos várostörténeti vonatkozásokkal és a tulajdonosok szakmai tekékenységének, történelmi érdemeinek átfogó bemutatásával, gazdag képanyaggal. Honlapunkon elérhető Szél László korábbi két monográfiája a Kochmester Frigyes Utódai cég (lásd „a” pont) és a Thallmayer és Seitz Rt történetéről (lásd „b” pont):

  1. Az 1842-1949 között működött „ Kék Egyszarvú” Materialwarenhandlung jogutódja, Kochmeister Frigyes Utódai Gyógyárúkereskedés reformkortól 1949-ig tartó működésének peremadataiból rövid képi összeállítás (letölthető linkre kattintva vagy az E-könyv menüpontban)
  2. Budapest, V. ker. Zrínyi utca 3. sz. XIX. századi műemlék jellegű épület rövid bemutatása (letölthető a linkre kattintva vagy a Cikktár menüpontban)

A Neruda család vállalkozásáról, valamint a Molnár és Moser cégről szóló új kötet letölthető az E-könyv menüpontban vagy ITT.

Új könyv honlapunkon

Müller Vilmos 1932-ben második kiadásban megjelent Modern Vénygyűjtemény című nagyszabású kézikönyve, amely egy átmeneti korszak időkapszulája. Ebben az új, modern szintetikus hatóanyagok és gyári készítmények számos magisztrális vényben is szerepeltek összetevőként, így a Szerző az ABC-be rendezett hatóanyagok/terméknevek alatt ezeket is megadja.

A kötet letölthető az E-könyv menüpontban vagy ITT

Új könyv honlapunkon

Szél László: Az 1842-1949 között működötta „ Kék Egyszarvú” Materialwarenhandlung jogutódja, Kochmeister Frigyes Utódai Gyógyárúkereskedés reformkortól 1949-ig tartó működésének peremadataiból rövid képi összeállítás

Most, az emberiség jövőjét megváltoztató IV. ipari forradalom küszöbén érdekes felidézni azokat az épületeket, ingatlanokat, eszközöket, technológiát ahonnan a hazai gyógyszer-nagykereskedelem és az azt kiszolgáló már iparszerűen működő galenusi laboratóriumok kialakulása elindult, a XIX századi kezdetektől, a következőben a Kochmeister Frigyes Utódai gyógyárúkereskedés születésétől. Ez az idő az I.- II. Ipari forradalom idejére esett. ASzerző E-könyvek menüpontban elérhető „Gyógyszertári Vállalat- Fővárosi Tanács Gyógyszertári Központja 1950-1957-1990” összeállításában (II. kötet 3 sz. melléklet) bemutatott Fővárosi Gyógyszertári Központ Galenusi Labor és Központi Raktár telephelyének (1987) és a most bemutatásra kerülő Kochmeister pesti gyógyárúkereskedése (1842) megnyitása között 145 esztendő, az óbudai gyógyszergyártó telephelyének (1884) üzembe helyezésének időpontja között 100 esztendő telt el. A 2023 évben szintén az MGYTT honlap cikk tárában az 1930 évben készült képi úton bemutatott V. Zrínyi u 3. Thallmayer-Seitz Rt. gyógyszerraktár és galenusi labor berendezése, technológiája (lásd: https://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2023/11/Szel-Laszlo-Zriny-u-3-tortenete-2023.pdf) már a III. Ipari forradalom kezdeti időszakára esik.

A Szerző megközelítően 40 esztendőt kitevő, a gyógyszerészek szakmai munkájának feltételét biztosító ingatlan (gyógyszertár) építésében, berendezésében és szakmai eszközök beszerzésében, műszaki, mérnöki munkája során, gyógyszerészi kötöttségek nélkül az érdeklődését felkeltő, szakmát érintő múltbéli történetekről, eseményekről, talán legendáriumokról leírtak feltétlenül érdeklődésre tarthatnak számot; szakmai kultúránk szerves része. Hálás köszönetünket és nagyrabecsülésünket fejezzük ki Szél László úrnak azért, hogy ismét emléket állított szakmatörténetünk kiemelkedő személyiségeinek, folyamatainak, eredményeinek.

A kötet letölthető ITT, illetve az E-könyvek menüpontban

Szél László: Budapest, V. ker. Zrínyi utca 3. sz. XIX. századi műemlék jellegű épület rövid bemutatása

A Szerző elbűvölő és rendkívül preciz helytörténeti ismertetés keretében, gazdag képanyaggal illusztrálva mutatja be annak a gyógyszerészetben ikonikus budapesti Zrínyi utcai épületnek a történetét, amely 1812-1971 között állt. Építtetője Seiler János volt.

1897 – 1949 között a Thallmayer – Seitz Rt. Gyógyárúnagykereskedés, 1949 II. – 1953 I. között a Gyógyárúértékesítő Nemzeti Vállalat, 1953 I. – 1957 I. között a Budapesti Gyógyszertári Vállalat, majd 1957 I. – 1971 között a Fővárosi Tanács Gyógyszertári Központ telephelye kapott otthont benne. Ezt az épületet az 1971/72 évben bontották el, majd a jelenleg (még) álló irodaházat építették fel helyette, amelyben a Fővárosi Gyógyszertári Központ és az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) majd jogutódai működtek egészen 2022-ig.

A tanulmány olvasható a Cikktár menüpontban, illetve letölthető ITT.