Szerző: mgyt1

Az E-könyv menüpont tetején, piros háttérben található egy link, amelyen keresztül megtekinthető a honlapról letölthető E-könyvek tematikus csoportosítása. (Jelenleg 184 E-könyv található az E-könyv menüpontban).

Gyógyszertári Vállalat – Fővárosi Tanács Gyógyszertári Központja 1950 – 1957 – 1990  

Fotómelléklet a fővárosi gyógyszertárakról és az FTGYK irodaépületéről 1990-ig

Pusztuló örökség, múló emlékek, maradó értékek nyomában

Szél László; Budapest, 2021

Harminc év krónikája, a gyógyszerészi szociális mozgalmak története, 1906-1936

Bányai Károly; Budapest, 1941

A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711-1847

Blázy Árpád; Zalaegerszeg, 1974

A kórház, a szakorvosi rendelőintézet és a gyógyszertárak története Dorogon, 1922-2012

Zsembery Dezső; Dorog, 2012

Dicsőség könyve

Szolnok megyei Gyógyszertár Vállalat, Szocialista Egészségügyi Mozgalom, 1955

Pécs, Múzeumpatikák

Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára 408; Budapest, 1991

A magyar gazdaság szovjetizálása a gyógyszerészet területén is jelentős változásokat hozott. A termelés volumenének központi meghatározása által a gyógyszeripar és -kereskedelem bekapcsolása a tervgazdaságba viszonylag magától értetődő volt. Nagyobb kihívást jelentett azonban ugyanez a feladat a hagyományos patikai munka, a gyógyszerek manuális előállítása, vagyis a magisztrális gyógyszerkészítés esetén. Ehhez olyan munkafeltételeket kellett teremteni, melyek biztosítják a gyógyszerészek munkájának mérhetőségét, ezáltal a normakijelölést. Mindezt fokozott specializációval, a munkafolyamatok feldarabolásával és az iparszerű gyógyszer-előállítás feltételeinek kialakításával kívánták elérni. Ezt a célt szolgálta a szovjet típusú mintagyógyszertárak létrehozása országszerte. A kézműves gyógyszerkészítés háttérbe szorítását és a tayloriánus munkaszervezés előtérbe kerülését az egyéni autonóm munkavégzés korlátozásaként is értelmezhetjük. A teljes cikk letölthető a cikktárból vagy ITT.

A Szerző, a kassai Kelet-Szlovák Múzeum munkatársa, angol nyelvű sorozatának ötödik közleményében bemutatja a kora újkortól széles körben ismert Opodeldoc nevű, ízületi és izombántalmak ellen használt készítményt, amelyet szinténParacelsus alkotott meg. A közlemény letölthető a Cikktárból, vagy ITT

A Szerző, a kassai Kelet-Szlovák Múzeum munkatársa, angol nyelvű sorozatának negyedik közleményében bemutatja a kora újkortól széles körben ismert Laudanum nevű ópiumtartalmú készítményt, amelyet Paracelsus alkotott meg. A közlemény letölthető a Cikktárból, vagy ITT

A Szerző, a kassai Kelet-Szlovák Múzeum munkatársa, angol nyelvű sorozatának negyedik közleményében bemutatja a középkoran széles körben ismert Aurum potabile-t, az örök élet aranytartalmú italát. A közlemény letölthető a Cikktárból, vagy ITT

A Szerző, a kassai Kelet-Szlovák Múzeum munkatársa, angol nyelvű sorozatának harmadik közleményében bemutatja a középkoran széles körben ismert Aqua Reginae Hungariae-t, amelyet a hagyományok szerint Nagy Lajos király édesanyja, Erzsébet királyné párolt visegrádi kertje virágaiból. A Szerző megadja a készítmény eredeti, középkori receptjét is. A közlemény letölthető a Cikktárból, vagy ITT

A Szerző, a kassai Kelet-Szlovák Múzeum munkatársa, újabb angol nyelvű közleményében ismerteti bezoár nevű állati drog eredetét. A bezoár a kérődző állatok növényekkel és állati szőrökkel való etetése révén a bélben képződő álkő. Epesavakat és kalcium-foszfátot tartalmazott. A régiek csodás gyógyító erőt tulajdonítottak neki, ezért nagy becsben tartották, különösen a kecskebezoárt. A cikk teljes szövege letölthető a cikktárból vagy  ITT.

Uršula Ambrušová: Healing in the Changes of Time – Species Tychonis Brahe (Gyógyítás a változó időkben – Species Tychonis Brahe)

A Szerző, a kassai Kelet-Szlovák Múzeum munkatársa, angol nyelvű közleményében ismerteti a hires dán származású csillagász, Tycho Brahe (1546-1601) egy nagyon kevéssé ismert alkotását, a Róla elnevezett és a nevéhez fűződő teakeveréket, a Species Tychonis Brahe-t, amely ezen a néven évszázadokon át forgalomban volt egyes észak-európai országok gyógyszertáraiban. A cikk teljes szövege letölthető a cikktárból vagy  ITT.

Izsákné Simon Adrienn kiváló közleményben ismerteti a Rákoskeresztúron (a későbbi budapesti XVII. kerületben) egykor működő „Vadászpatika”, hivatalos nevén Őrangyal gyógyszertár történetét. A patikát a rendkívül sokoldalú és aktív Wirker János (1871-1952) gyógyszerész vezette, aki vadászoknak, állattenyésztőknek (különösen ebtenyésztőknek) állított elő számos különleges terméket. Saját maga is lelkes kutyatenyésztő volt és részt vett a korabeli kynológiai közéletben is. Minden társadalmi mozgalom lelkes pártolójavolt. Ilyen például az 1924 és 1949 közt működő Rákoskeresztúri Vadásztársaság, melynek induláskori elnöke Wirker János volt. De a Rákoskeresztúri Munkapártnak is alapítója, illetve alelnöke volt, mellette tagsága volt a rákoskeresztúri iskolagondnokságban, illetve aktív volt családjával együtt a rákoskeresztúri evangélikus gyülekezetben is.

A teljes cikk elérhető itt.