Honlapunkon Győry István receptgyűjteménye, azaz Manuálisa 1880-ból

Révész Miklósnak köszönhetően gyűjteményéből Honlapunkra, az E-könyv menüpontba került Győry István (alias Stephanus Győry) receptgyűjteménye, azaz Liber Manuálisa 1880-ból. Ki volt Ő? 1954-ben bekövetkezett halálakor 93 éves volt (1861-1954); elhagyatva, elfelejtve, budapesti lakásából a személyi kultusz éveiben kitelepítve, mostoha körülmények között tengette éveken át az életét. Haláláról nem emlékezett meg a gyógyszerészi kar, amelynek pedig életében oly nagy szolgálatokat tett. Kérdés, hogy 19 éves korában miért írt valaki Manuálist? Nos, mert akkor még gyakornok volt, szülővárosában, Debrecenben, a Kígyó gyógyszertárban. Amúgy nem Ő az egyetlen név szerint ismert ifjú Manuálisíró, mert Czollner Vince (1848-1908) Kollégánk Manuálisa 16 éves korából (!), 1864-ből honlapunkon már letölthető és olvasható. Győry Manuálisa rendkívül értékes és tanulságos lenyomata a XIX. század vége magyar magisztrális gyógyszerészetnek. A Szerző halála után sokkal nagyobb elismerésekben részesült: 1977-ben szobrot kapott, amely a Budai Arborétumban található, emlékérmen is megörökítették, valamint cikkekben méltatták Őt (amelyek honlapunk Cikktárában is megtalálhatók). Sírja Alsógödön található. Győry István Manuálisa letölthető az E-könyvek menüpontban, illetve ITT

 

A pécsváradi bencés apátság gyógynövénykertjétől a Nékám-patikáig – ezeréves gyógyszerészet nyomai és a jövő reménye

Legújabb írásában Szabó László Gyula professzor úr (Pécs) ismerteti Pécsvárad gyógyszerészettörténetét az egykori bencés apátság gyógynövénykertjétől a Nékám patikáig. A Szerző javaslatot tesz az egykori Nékám gyógyszertár épületének helytörténeti múzeumként történő működtetésére, beleértve a régi gyógyszertár emlékezetét is. Ehhez elsőként rendbe kellene hozni az épületet, de amint cél ismert, már az eszköz megtalálása is lehetségessé válik. Maximálisan támogatjuk Professzor úr példaértékű, nemes kezdeményezését abban, hogy a pécsváradi emberek minél teljesebb mértékben váljanak múltjuk birtokosává. A lokálpatriotizmust erősítő fejlemények a helyi közösségek anyagi, szellemi, társadalmi gyarapodását szolgálják.

Budapest VI. kerületének gyógyszerésztörténete

Megjelent honlapunkon Szmodits László Budapest gyógyszerésztörténetét feldolgozó tanulmánysorozatának nyolcadik részeként a VI. kerület gyógyszerésztörténetét bemutató írás. A Cikktárban elérhető már az I., a II., a III, a IV., az V, a IX. és a XIV. kerületet feldolgozó fejezet is.

Az új tanulmány letölthető a Cikktárból, illetve ITT

 

Orvosi vényolvasási vizsgálat közforgalomban dolgozó magyar gyógyszerészek körében, 2018-ban

A Magyar Gyógyszerésztörténeti Társaság kezdeményezésére és szervezésében 2018 elején felmértük a kézzel írott orvosi vények olvashatóságát hazai közforgalmú gyógyszertárak munkatársainak körében. Ez az első ilyen hazai vizsgálat, amelynek célja a kézzel írott orvosi vények olvashatósági problémáiból származó egészségügyi kockázat felmérése volt. A fejlődés a kézzel írott vények fokozatos eltűnése felé mutat. Ez a vizsgálat azonban némi fényt vet arra is, hogy a jelenkor mellett a múltban milyen kockázatot jelenthetett a kézírásos vények nehéz olvashatósága, és milyen kulcsfontosságú szerepet töltöttek be a gyógyszerészek annak érdekében is, hogy gyógyszertévesztés csak kivételes esetekben történjen.
A cikk letölthető a cikktárból, illetve ITT
A cikk 1. Melléklete letölthető a cikktárból, illetve ITT
A cikk 2. Melléklete letölthető a cikktárból, illetve ITT

A vazelin, mint magyar felfedezés

Ha megnézzük az angolszász szak- és laikus irodalmat, akkor azt olvashatjuk, hogy ezt az anyagot egy Robert Augustus Chesebrough, (1837 –1933) nevű amerikai vegyész fedezte fel, nevezte el a német wasser (víz) és a görög elainon (olivaolaj) szavak kombinációjával, majd szabadalmaztatta 1872-ben (U.S. Patent 127,568).

Ez igaz is, csakhogy, a Chesebrough által vazelinnek nevezett anyagot elsőként mégsem Ő, hanem a magyar Rácz György vegyész fedezte fel 1865-ben, a német „August Korff” vegyipari cégnél, amin az egy régi német lexikon lábjegyzetében olvasható (Engler – Höfer: Das Erdölt, 1 Auflage, Band 1. Seite 395. Kiadó: S Hirzel, Leipzig, 1913): X: Vazelin. Általános adatok. A szilárd ásványi zsiradékok, amelyekhez nagy általánosságban a vazelin is sorolható, már a múlt évszázad hatvanas évei óta ismertek, amikor is a brémai August Korff cég már ilyet előállított és forgalmazott. Ott ezt elsőként egy magyar vegyész, névszerint Rácz György (Georg Rácz) állította elő (X. Das Vaselin. Allgemeines. Konsistente Mineralfette, zu denen man das Vaselin ganz allgemein zählen kann, sind schon seit etwa Mitte der sechziger Jahre des letzten Jahrhunderts bekannt, zu welcher Zeit die Firma August Korff in Bremen solches darstellte und in Umsatz brachte. Ein ungarischer Chemiker Namens Georg Rácz soll es dort zuerst bereitet haben.).

A probléma nyilván az volt, hogy nem szabadalmaztatták a terméket. Chesebrough egyébként elsősorban gyógyszerként promocionálta a vazelint, amely azóta is használatos ilyen célokra.

Rácz György neve teljesen feledésbe merült, pedig még az első gépzsír előállítása is a nevéhez köthető. Kalandos élete volt. Mellékelek egy visszaemlékezést, amelyet személyes ismerőse, Kraus Ármin tett közzé 1911-ben (egyébként Tőle származik a fenti német lexikon értesülése is).

Krausz Ármin visszaemlékezése Rácz Györgyre letölthető ITT
Chesebrough szabadalma a vezelinről (U.S. Patent 127,568) letölthető ITT

Tichlowitzi Tichler János, avagy kutyabőr és papír

Egy Budán megtelepedett nemes család sarja volt János, a papírgyáros, akit minden patikus ismert a két Világháború között, mert nagyon sokszor adott fel hirdetéseket gyógyszerészi szaklapokban és a dobozain szerepelt a neve is, amint a mellékelt fotón, a Statisztika gyógyszertár dobozán is látható. Egy Ferdinánd nevű őse 1742-ben, mint osztrák kapitány vérzett el a linzi csatában, majd hasonnevű fia is katonáskodott és 1774-ben osztrák nemességet kapott. Címerüket mellékelem. Amúgy a család férfitagjainak polgári foglalkozása a molnár volt, de János inkább a papírformát hozta, 1897-ben igen szerény körülmények között egy papíráru üzletet nyitott és innen küzdötte fel magát kemény munkával komoly vállalkozóvá. Első gyermeke, az 1902-ben született János könyvtáros lett, míg ikerfiai, Viktor és Lajos 1902-ben születtek és 1920-ban léptek be édesapjuk cégébe, ami egyébként a Budapesti Ó utca 37 szám alatt működött. Tichler János 1945 február 23-án hunyt el Budapesten.

Meghívó a Magyar Orvostörténelmi Társaság 2018. április 19-i tudományos ülésére

M A G Y A R   O R V O S T Ö R T É  N E L M I   T  Á R S A S Á G

SOCIETAS HUNGARICA HISTORIAE ARTIS MEDICINAE

 

Hungaria

 

MEGHÍVÓ

 

a Magyar Orvostörténelmi Társaság és

a Magyar Tudományos Akadémia Orvostörténeti Munkabizottsága

tudományos ülésére

 

Az ülés helye: a Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár díszterme (1023 Bp., Török u. 12.)

Az ülés időpontja: 2018. április 19. (csütörtök) 15 óra

 

PROGRAM

 

  1. SZABÓ Attila: id. gidófalvi Jancsó Miklós emlékezete
  2. TATÁR György: Sztankay Aba gyógyszerész, egyetemi magántanár, az utolsó polihisztorok egyike

 

Programunkra minden érdeklődőt tisztelettel várunk.

Az ülés idején a könyvtári olvasószolgálat szünetel.

 

dr. Kapronczay Károly                                                                     dr. Réthelyi Miklós

    főtitkár                                                                                                 elnök