Szél László: Arany Oroszlán Gyógyszertár-Szentlélek Gyógyszertár-Török Gyógyszertár Rt.-Szentlélek Gyógyszertár Rt.; 1786-1950; Török József Rt. – Török-Labor Gyógyszernagykereskedés és Vegyészeti Gyár Rt.; (1860)-1918-1932-1948

A reformkortól az államosításig tartó időszakban az ország gyógyáru-nagykereskedelmét megalapozó, egyik meghatározó, ikonikus személyével TörökJózsef gyógyszerésszel és az általa alapított céggel illetve a kiindulás, működés helyszínéül szolgáló a „Szentlélek” gyógyszertár történetével és annak építőjéről, Gömöry Károlyról szóló megemlékezéssel zárul a Szerző négy részből álló összeállítása (eddig megjelent honlapunkon a Thallmayer és Seitz Rt., a Kochmeister Utódai és a Neruda cég ismertetése) az 1786-1949 közötti időszakról.

Amennyiben a korszerű magyar gyógyáru-nagykereskedelem kialakulásának története valahol feldolgozásra került, az Török József gyógyszerésszel kezdődött és az általa alapított céggel zárult. Ezt a szerepét és a „Szentlélek” gyógyszertár ma már múzeumban őrzött emlékeit kívánja bemutatni ez az összeállítás azzal, hogy leírja az e-témában az eddig megjelent tanulmányokból nem ismert vagy eddig kevésbé publikált adatokat, eseményeket, azokat kora helytörténetének környezetébe illesztve.

A kötet letölthető az E-könyv menüpontban, vagy ITT

Új könyv honlapunkon

Szél László: „Arany Méhkashoz” drogéria és gyógyáru-nagykereskedés (id. Neruda Nándor drogista; ifj.Neruda Nándor drogista; dr. Neruda Nándor gyógyszerész)1872-1937; valamint a JOGUTÓD „Molnár és Moser” Bartha István gyógyszerész nagydrogéria és Illatszergyár, gyógyáru-nagykereskedés (Bartha István gyógyszerész; dr. Bartha Kovács Lajos orvos drogista) 1889-1949 története Magyarországon a XIX. század közepetájától több kisebb vállalkozás mellett négy nagy ikonikus gyógyáru nagykereskedő cég jött létre: a Török Labor, a Thallmayer és Seitz Rt., a Kochmeister Frigyes Utódai és Neruda Nándor cége.

A Szerző legújabb könyvében a Neruda család, majd a jogutód Molnár és Moser cég történetét ismerteti csodálatos várostörténeti vonatkozásokkal és a tulajdonosok szakmai tekékenységének, történelmi érdemeinek átfogó bemutatásával, gazdag képanyaggal. Honlapunkon elérhető Szél László korábbi két monográfiája a Kochmester Frigyes Utódai cég (lásd „a” pont) és a Thallmayer és Seitz Rt történetéről (lásd „b” pont):

  1. Az 1842-1949 között működött „ Kék Egyszarvú” Materialwarenhandlung jogutódja, Kochmeister Frigyes Utódai Gyógyárúkereskedés reformkortól 1949-ig tartó működésének peremadataiból rövid képi összeállítás (letölthető linkre kattintva vagy az E-könyv menüpontban)
  2. Budapest, V. ker. Zrínyi utca 3. sz. XIX. századi műemlék jellegű épület rövid bemutatása (letölthető a linkre kattintva vagy a Cikktár menüpontban)

A Neruda család vállalkozásáról, valamint a Molnár és Moser cégről szóló új kötet letölthető az E-könyv menüpontban vagy ITT.

Új könyv honlapunkon

Müller Vilmos 1932-ben második kiadásban megjelent Modern Vénygyűjtemény című nagyszabású kézikönyve, amely egy átmeneti korszak időkapszulája. Ebben az új, modern szintetikus hatóanyagok és gyári készítmények számos magisztrális vényben is szerepeltek összetevőként, így a Szerző az ABC-be rendezett hatóanyagok/terméknevek alatt ezeket is megadja.

A kötet letölthető az E-könyv menüpontban vagy ITT

Új könyv honlapunkon

Szél László: Az 1842-1949 között működötta „ Kék Egyszarvú” Materialwarenhandlung jogutódja, Kochmeister Frigyes Utódai Gyógyárúkereskedés reformkortól 1949-ig tartó működésének peremadataiból rövid képi összeállítás

Most, az emberiség jövőjét megváltoztató IV. ipari forradalom küszöbén érdekes felidézni azokat az épületeket, ingatlanokat, eszközöket, technológiát ahonnan a hazai gyógyszer-nagykereskedelem és az azt kiszolgáló már iparszerűen működő galenusi laboratóriumok kialakulása elindult, a XIX századi kezdetektől, a következőben a Kochmeister Frigyes Utódai gyógyárúkereskedés születésétől. Ez az idő az I.- II. Ipari forradalom idejére esett. ASzerző E-könyvek menüpontban elérhető „Gyógyszertári Vállalat- Fővárosi Tanács Gyógyszertári Központja 1950-1957-1990” összeállításában (II. kötet 3 sz. melléklet) bemutatott Fővárosi Gyógyszertári Központ Galenusi Labor és Központi Raktár telephelyének (1987) és a most bemutatásra kerülő Kochmeister pesti gyógyárúkereskedése (1842) megnyitása között 145 esztendő, az óbudai gyógyszergyártó telephelyének (1884) üzembe helyezésének időpontja között 100 esztendő telt el. A 2023 évben szintén az MGYTT honlap cikk tárában az 1930 évben készült képi úton bemutatott V. Zrínyi u 3. Thallmayer-Seitz Rt. gyógyszerraktár és galenusi labor berendezése, technológiája (lásd: https://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2023/11/Szel-Laszlo-Zriny-u-3-tortenete-2023.pdf) már a III. Ipari forradalom kezdeti időszakára esik.

A Szerző megközelítően 40 esztendőt kitevő, a gyógyszerészek szakmai munkájának feltételét biztosító ingatlan (gyógyszertár) építésében, berendezésében és szakmai eszközök beszerzésében, műszaki, mérnöki munkája során, gyógyszerészi kötöttségek nélkül az érdeklődését felkeltő, szakmát érintő múltbéli történetekről, eseményekről, talán legendáriumokról leírtak feltétlenül érdeklődésre tarthatnak számot; szakmai kultúránk szerves része. Hálás köszönetünket és nagyrabecsülésünket fejezzük ki Szél László úrnak azért, hogy ismét emléket állított szakmatörténetünk kiemelkedő személyiségeinek, folyamatainak, eredményeinek.

A kötet letölthető ITT, illetve az E-könyvek menüpontban

Szél László: Budapest, V. ker. Zrínyi utca 3. sz. XIX. századi műemlék jellegű épület rövid bemutatása

A Szerző elbűvölő és rendkívül preciz helytörténeti ismertetés keretében, gazdag képanyaggal illusztrálva mutatja be annak a gyógyszerészetben ikonikus budapesti Zrínyi utcai épületnek a történetét, amely 1812-1971 között állt. Építtetője Seiler János volt.

1897 – 1949 között a Thallmayer – Seitz Rt. Gyógyárúnagykereskedés, 1949 II. – 1953 I. között a Gyógyárúértékesítő Nemzeti Vállalat, 1953 I. – 1957 I. között a Budapesti Gyógyszertári Vállalat, majd 1957 I. – 1971 között a Fővárosi Tanács Gyógyszertári Központ telephelye kapott otthont benne. Ezt az épületet az 1971/72 évben bontották el, majd a jelenleg (még) álló irodaházat építették fel helyette, amelyben a Fővárosi Gyógyszertári Központ és az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) majd jogutódai működtek egészen 2022-ig.

A tanulmány olvasható a Cikktár menüpontban, illetve letölthető ITT.

Újabb E-könyvek honlapunkon:

  1. Dobson Szabolcs: Gyógyszerek, gyógyszerészek, gyógyszertárak – három évszázad érdekességei (Budapest, 2023)

Ez a kis kötet, melyet a kezében tart, lassan állt össze; körülbelül öt-hat évnyi gyűjtő- és kutatómunka eredménye, illetve járulékos terméke. Sok olyan konkrét érdekesség van, melyek tárgyalására átfogóbb, nagyobb lélegzetű tanulmányokban nincs lehetőség kitérni, holott tanulságosak lehetnek.  Az ilyen tanulmányok a konkrét tényanyagot szintetizálják, összegyúrják, feldolgozzák, általánosítják.

Jelen kötettel azonban az volt a célom, hogy bemutassam a gyógyszerészet múltjának olvasmányos, rövid, könnyen érthető mozaikdarabkáit. Minden mozaikdarabka egy-egy külön Világ, külön történet, eseményekkel, munkákkal, reményekkel, törekvésekkel, tragédiákkal, emberi sorsokkal, amikből összeáll a Múlt.

A kötetben a XVIII. század elejétől (sőt, néhány esetben a középkortól) napjainkig nyúlóan találhatók ilyen történetek, abc sorrendben. Ez egyfajta lexikonszerű megközelítés, amelynek alternatívája lett volna a korok szerinti csoportosítás, de talán az olvasás érdekességét szolgálhatja a váratlanság élménye, legalább is reményeim szerint. Ezt a könyvet bárhol ki lehet nyitni, akár öt percre, akár több órára.

A szöveges anyag túlnyomó része eddig még gyógyszerészettörténeti szakirodalmunkban publikálatlan mélységű információkat tartalmaz, korabeli forrásokból, ami pedig a szöveggel szerves kapcsolatban álló gazdag képanyagot illeti, erre ugyanez jellemző. Nagyobb részük magángyűjteményekből, illetve nyolcvan-kilencven-százegynehány éves újságokból vagy könyvekből származik.

Hálás köszönetemet szeretném kifejezni a fényképekért a Béres Zrt-nek, a kecskeméti Katona József Múzeum Orvos- és Gyógyszerészet-történeti Kiállításának, a szegedi Móra Ferenc Múzeumnak, Emile Panaitescu-nak, Nagy Zsoltnak, Orosz Tamásnak, Raskó Balázsnak, Révész Miklósnak, Szél Lászlónak, Veress Lászlónak és Veress Zsombornak.

Letölthető az E-könyv menüpontból vagy ITT.

2. Weirtheimer Ernő: A modern kozmetika recept könyve és gyógyszertana (Budapest, 1935)

Ez a rövid kis kötet gyakorlati útmutatást kívánt adni a kozmetikában használatos készítmények készitési módjairól, azok előírásairól és az előállításukhoz szükséges anyagok fizikai és kémiai tulajdonságaikról 1935 szakmai olvasóközönségének.

Letölthető az E-könyv menüpontból vagy ITT.

3. Ilia Savkov: A vajdaság gyógyszerészetének története (szerb nyelvű kötet, eredeti címe:  ИСТОРИЈА АПОТЕКАРСТВА НА ТЛУ ДАНАШЊЕ ВОЈВОДИНЕ; Novi Sad, 2014)

Hiánypótló kötet, amely ismerteti a vajdasági gyógyszerészet és gyógyszertárak történetét települések szerint, számos magyar vonatkozású értékes adattal.

Letölthető az E-könyv menüpontból vagy ITT.

Szél László: videofilm a fővárosi gyógyszertárak rekonstrukciós munkáiról az Fővárosi Gyógyszertári Központ (FTGYK) utolsó öt esztendejéből

A videofilmben az FTGYK 1985-től (az utolsó tervciklusában) végzett rekonstrukciós és fejlesztési
tevékenységének eredménye kerül bemutatásra, a teljes programmal érintett gyógyszertárak közül
kiemelt öt egységnél. Az utolsó ciklusban a hálózatfejlesztés célja az egyedi arculatú magas
színvonalú patikabelső enteriőrök kialakítása, az országban elsőként a gyógyszertári számítástechnikai rendszerek telepítése és a laboratóriumi berendezések korszerűsítése volt. Ez utóbbi keretében a videón láthatóan korszakos váltás történt az elektronikus mérlegek rendszerbe állításával. Az FTGYK tevékenységének diverzifikálása eredményeként az üzletközpontokba elsőként tervezett gyógyszertárakat nyitni, lásd videón ARZENÁL. Megtekinthető lentebb, vagy az alábbi linken.

Új tanulmány honlapunkon

Szmodits László: A Brenner és a Decsy család gyógyszerészei

A Szerző bemutatja Kosztolányi Dezső költő rokonságának gyógyszerész tagjait, illetve az orvos Csáth Gézát. A gyógyszerészet és az irodalom kapcsolata hosszú múltra tekint vissza. Neves írók sokat írtak gyógyszerészekről regényeket, novellákat és verseket. A családi kapcsolat is szerepet játszott Kosztolányi Dezső gyógyszerészi témájú verseinek megszületésében.

A tanulmány letölthető a Cikktár menüpontban, valamint ITT.

Újabb kutatói életrajzi kötet a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának gondozásában:

Pintér Erika; Botz Lajos: Szolcsányi János – A pécsi farmakológiai iskola kiemelkedő egyénisége és az egyetemi gyógyszerészképzés szakalapítója (ISBN: 978-963-626-058-3. Pécs, 2023)

A könyvből megismerhetjük Szolcsányi János akadémikus gyógyszerkutatói-neurobiológiai munkásságát, gazdag életútját. Szemlélete, széleskörű tudása, zseniális meglátásai kincset jelentenek utódainak, tanítványainak. Ő alapította meg a pécsi egyetemi gyógyszerészképzést is. Kiemelkedő kutatói, iskolateremtői munkásságának méltatását a jelenlegi vezető oktatók rövid emlékezése indítja, majd megismerhetjük a kapszaicinnel kapcsolatos farmakológiai kutatások legizgalmasabb eredményeit. A dokumentumként szereplő másodközlések szerzői szellemi követői, tanítványai, tisztelői. A paprika hatóanyaga, a kapszaicin világra szóló karriert indított el, aminek bizonyítéka a 2022. évi Nobel-díj is. Ennek aktív részese a Szolcsányi János vezette pécsi kutatócsoport. A könyvet Egyetemünk Pécsre kerülésének 100 éves évfordulójára ajánlják a szerzők.

Megrendeléshez e-mailcím: dekani.hivatal@gytk.pte.hu