
Szerző: mgyt1
Uršula Ambrušová: Healing in the Changes of Time – Aurum potabile (Gyógyítás a változó időkben – Aurum potabile (iható arany))
A Szerző, a kassai Kelet-Szlovák Múzeum munkatársa, angol nyelvű sorozatának negyedik közleményében bemutatja a középkoran széles körben ismert Aurum potabile-t, az örök élet aranytartalmú italát. A közlemény letölthető a Cikktárból, vagy ITT
Uršula Ambrušová: Healing in the Changes of Time – Aqua Reginae Hungariae (Gyógyítás a változó időkben – Aqua Reginae Hungariae (a Magyar Királynő Vize))
A Szerző, a kassai Kelet-Szlovák Múzeum munkatársa, angol nyelvű sorozatának harmadik közleményében bemutatja a középkoran széles körben ismert Aqua Reginae Hungariae-t, amelyet a hagyományok szerint Nagy Lajos király édesanyja, Erzsébet királyné párolt visegrádi kertje virágaiból. A Szerző megadja a készítmény eredeti, középkori receptjét is. A közlemény letölthető a Cikktárból, vagy ITT
Uršula Ambrušová: Healing in the Changes of Time – Bezoar (Gyógyítás a változó időkben – a bezoár)
A Szerző, a kassai Kelet-Szlovák Múzeum munkatársa, újabb angol nyelvű közleményében ismerteti bezoár nevű állati drog eredetét. A bezoár a kérődző állatok növényekkel és állati szőrökkel való etetése révén a bélben képződő álkő. Epesavakat és kalcium-foszfátot tartalmazott. A régiek csodás gyógyító erőt tulajdonítottak neki, ezért nagy becsben tartották, különösen a kecskebezoárt. A cikk teljes szövege letölthető a cikktárból vagy ITT.
Újabb cikk honlapunkon
Uršula Ambrušová: Healing in the Changes of Time – Species Tychonis Brahe (Gyógyítás a változó időkben – Species Tychonis Brahe)
A Szerző, a kassai Kelet-Szlovák Múzeum munkatársa, angol nyelvű közleményében ismerteti a hires dán származású csillagász, Tycho Brahe (1546-1601) egy nagyon kevéssé ismert alkotását, a Róla elnevezett és a nevéhez fűződő teakeveréket, a Species Tychonis Brahe-t, amely ezen a néven évszázadokon át forgalomban volt egyes észak-európai országok gyógyszertáraiban. A cikk teljes szövege letölthető a cikktárból vagy ITT.
Új cikk honlapunkon: Volt egyszer egy Vadászpatika
Izsákné Simon Adrienn kiváló közleményben ismerteti a Rákoskeresztúron (a későbbi budapesti XVII. kerületben) egykor működő „Vadászpatika”, hivatalos nevén Őrangyal gyógyszertár történetét. A patikát a rendkívül sokoldalú és aktív Wirker János (1871-1952) gyógyszerész vezette, aki vadászoknak, állattenyésztőknek (különösen ebtenyésztőknek) állított elő számos különleges terméket. Saját maga is lelkes kutyatenyésztő volt és részt vett a korabeli kynológiai közéletben is. Minden társadalmi mozgalom lelkes pártolójavolt. Ilyen például az 1924 és 1949 közt működő Rákoskeresztúri Vadásztársaság, melynek induláskori elnöke Wirker János volt. De a Rákoskeresztúri Munkapártnak is alapítója, illetve alelnöke volt, mellette tagsága volt a rákoskeresztúri iskolagondnokságban, illetve aktív volt családjával együtt a rákoskeresztúri evangélikus gyülekezetben is.
A teljes cikk elérhető itt.
Bozó Tamás: Örvendek, hogy gyógyszerész lettem – Interjú Péter H. Máriával, 85. születésnapja alkalmából
Péter H. Mária 1936-ban született Temesváron. Iskoláit Nagyváradon végezte, majd a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet Gyógyszerészeti Karán 1958-ban szerzett gyógyszerészi oklevelet. Egy évig kórházi gyógyszerészként dolgozott Nagyszalontán, majd 1959-től alma mater-e Farmakognóziai Tanszékén előbb gyakornok, tanársegéd, majd 1985-től adjunktus. 1988–1993-ig, nyugdíjazásáig, ugyanitt kutatói állásban dolgozott. 1994–2009-ig a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának Nyárádszeredába kihelyezett Kertészmérnöki távoktatási tagozatán a gyógynövényismeret és -termesztés oktatója. Rácz Gábor professzor témavezetésével 1973-ban doktorált. Gyógynövények morfológiai, fitokémiai és antibiotikus hatásuk vizsgálatának témájában írt, hazai és nemzetközi lapokban in extenso megjelent dolgozatainak száma 39. Több magyar és román nyelvű egyetemi jegyzet társzerzője. Több mint 90 orvos- és gyógyszerészettörténeti szakcikk, és 13 tanulmánykötet társszerzője, illetve társszerkesztője, emellett számos előadást tartott román és magyar tudományos konferenciákon. Három önállóan megjelent kötet szerzője, és egynek társszerzője férjével, Péter Mihály Heinrich-kel. Főműve, „Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai” megkerülhetetlen gyógyszerészettörténeti alapmű. A gyógyszerésztörténetünk legnagyobb mai személyiségével készült interjú teljes szövegét lásd honlapunk Cikktár menüpontjában, illetve ITT.
Csurgay Kálmán élete és munkássága
Dr. Szmodits László gyógyszerésztörténész új közleményében Csurgay Kálmánnak (1858-1892) állít emléket. Csurgay Kálmán mindössze csak harmincnégy évet élt, mégis maradandót alkotott cikkeivel, Gyakornoki Tankönyvével és a Gyógyszerészi Közlöny folyóirat alapító főszerkesztőjeként. A Szerző összegyűjtötte Csurgay Kálmán közleményeit is.
A cikk letölthető honlapunk Cikktár menüpontjából vagy ITT.
Veress László: Materia medica – A segesvári patikamúzeum edényeinek hatóanyag-tartalma a XVIII. – XIX. századból
Romániában viszonylag kevés patikamúzeum van. A gazdagabb gyűjteménnyel rendelkezők Erdélyben találhatók, a következő városokban: Szeben (Patikamúzeum és Brukenthal múzeum), Kolozsvár (Patikamúzeum és Erdélyi Történelmi Múzeum), Segesvár (a Történelmi Múzeum keretében), Brassó (a Történelmi Múzeumban), Oravicabánya (Knoblauch Múzeum).
A Kárpátokon kívüli területeken 11 állami és 11 magángyűjtemény van: Bukarest, Craiova, Kostanca, Galac, Brăila, Piteşti, Foksány, Ploieşti városokban (gyógyszerlerakatok, egyetem stb. tulajdonában). A segesvári patikamúzeum anyaga főleg az egykori Saspatikából származik. A segesvári múzeumban őrzött patikai edények egykori gyógyszertartalma (materia medica) tükrözi az átalakulásban levő gyógyszeres kezelést Európában, az erdélyi gyógyszerészek önállósodási törekvését a gyógyításban használt anyagokban és azok árszabásában is tetten érhetjük. Eredete szerint az itt található materia medica négy csoportra osztható: 1. Növényi eredetű 65%; 2. Ásványi-vegyi eredetű 21%; 3. Állati eredetű 9%; 4. Vegyes, az előbbiek keveréke 5%.
Mindazok a gyógyhatású anyagok (materia medica), amelyeket a múzeumban található edények felirata szerint Segesváron használtak, fellelhetők a nemzetközi – angol, spanyol, francia, német, osztrák, magyar – szakkönyvekben is. Ez azt igazolja, hogy abban az időben Erdélyben a gyógyítás és gyógyszeres kezelés európai színvonalú volt, és semmiben sem maradt le a nyugati államok tudományos szintjétől.
Ez a nagyszerű, forrásműnek tekintendő kötet csodálatos fényképeken mutatja be a segesvári múzeum XVIII.-XIX. századi gyógyszertári standedényeit magyar és román nyelven.
A könyv letölthető az E-könyv menüpontból, vagy ITT

Új cikk honlapunkon: Budapesti gyógyszertárak az 1949 -1956 közötti időszakban
Mihu László kollégánk kiváló és rendkívül fontos tanulmányban ismerteti a budapesti gyógyszertárak számának alakulását 1949-1956 között, különös tekintettel Budapest közigazgatási reformjára, újabb városrészek 1950-es Budapesthez csatolására, illetve a kerületi határok megváltoztatására. Kiemelkedő értéke a közleménynek a budapesti gyógyszertárak 1950-es államosítást követő első névváltozásának feltárása. Ekkor a régebbi, zömében II. Világháború előtti neveket felváltották a számkódok. A Szerző feltárta a számkódok adásának logikáját. Követhető az is, hogy az 1950-1953 közötti időszakban mely gyógyszertárakat szüntettek meg, illetve, hogy az 1945-1949-es időszakban melyeket neveztek át tulajdonosaik politikai megfontolásokból, vélhetően önvédelemből.
A cikk letölthető a Cikktár menüpontból, vagy ITT