Vakcinációs hírek

Az acetilszalicilsav szedése esetén általában mindig a vérzési kockázatra gondolunk, ha intramuscularis (izomba adott) injecióról van szó. De vajon hogyan hat az immunválaszra? Ilyen adat jelenleg csak influenza oltás kapcsán áll rendelkezésünkre. A nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-k) ugyanis gátolhatják a periferiás mononukleáris vérsejtekben az antitestképződést, amelynek következtében a NSAID szedők körében a vakcináció eredényessége csökenhet. Egy randomizált vizsgálat azt mutatta, hogy gyermekekben a vakcinákra adott imunválasz csökkenhet olyanoknál, akiknél az oltást követően paracetamolt alkalmaztak.

Mivel kb. 35-55% -a a 65 évnél idösebb betegeknek szed koszorúér-betegség elsődleges vagy másodlagos megelőzésére alacsony dózisú ASA-t, a szerzők arra kerestek választ, hogy van-e különbség a vakcinációra adott immunválaszban az alacsony dózisú ASA-t szedők, illetve nem szedők esetében. A vizsgálat során a szérum antitest koncentrációját mérték és hasonlították össze monovalens A(H1N1) pandémiás influenza elleni vakcina beadását követően ASA-t tartósan szedő, illetve nem szedő idős betegekben. Ez a tanulmány a „National Insitutes of Healths Vaccine Trentment and Evaluation Unit” (Nemzeti Közegészségügyi Oltóanyag Kezelő és Értékelő Központ) által végzett négy Fázis 2 influenza vakcina klinikai vizsgálat független résztvevő adatainak meta-analízise volt. A vizsgálatban az 50 év feletti populáció adatait értékelték, olyan személyekét, akiknél rendelkezésre álltak a hemagglutináció-gátlás (HI) mérési eredménnyel a vakcinációt követő 21. napon.

Az eredmények szerint az alacsony dózisú ASA-t szedőknél a hemagglutináció-gátlás titer geometriai átlaga nem volt szignifikánsan alacsonyabb, mint azoké, akik nem szedtek ASA-t. Ilymódon ez a vizsgálat megerősítette azt, hogy az alacsony dózisú ASA nem csökkenti az infleunza vakcináció hatásosságát. Az eredményeket torzíthatta, hogy a gyógyszerszedésre és egyéb betegségekre vonatkozó információk a vizsgálatba bevont alanyok önbevallásán alapultak, továbbá a tanulmány többféle monovalens A(H1N1) pdm influenza vírus elleni vakcinát alkalmazott, így megállapításai esetlegesen nem általánosíthatók egyéb influenza elleni oltásokra. A vizsgálat előnye volt a vizsgálatba bevont alanyok nagy száma (n=1600) (összeállította: Bene Katalin).

Forrás:

Jackson ML, Bellamy A, Wolff M, Hill H, Jackson LA. Low-dose aspirin use does not diminish the immune response to monovalent H1N1 influenza vaccine in older adults. Epidemiol Infect. 2016 Mar;144(4):768-71. doi: 10.1017/S0950268815002058. Epub 2015 Sep 2. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4737981/pdf/nihms726884.pdf
A szerzők az eddig a COVID-19 betegség kórokozójáról, a SARS-COV 2-ről megszerzett tudományos tények alapján felvázolnak néhány szempontot, melyek befolyásolhatják a fejlesztés alatt álló vakcinák hatékonyságát, biztonságosságát és az általuk nyújtott immunitást.

Az első fontos kérdés, hogy a vírus melyik antigénje a legalkalmasabb a megfelelő immunválasz kiváltásában. A jelenleg fejlesztés alatt álló vakcinák legnagyobb részénél ez az S (spike avagy tüske) fehérje receptorkötő egysége (doménje).

A másik fontos szempont az, hogy a szervezet által termelt IgG és IgM antitestek mennyisége idővel csökken, amit megfigyeltek már a egyéb koronavírus (SARS és MERS)-fertőzésen átesett betegeknél is korábban. Ennek a ténynek az immunitás tartóssága tekintetében lehet szerepe.

Nem csak az antitestek fontosak az immunválaszban, hanem bizonyos T sejtek is, mégpedig a vírusspecifikus CD4+ T sejtek és CD8+ T sejtek. Egyes vizsgálatokból arra lehet következtetni, hogy ezek fontosabb szerepet játszhatnak a tartós immunitásban mint az antitestek.

Vannak továbbá arra vonatkozó adatok, hogy az eddig is jelenlévő, és enyhe légúti fertőzést okozó négy koronavírustörzsre specifikus CD4+ T és CD8+ T sejtek reaktivitást mutatnak a SARS-COV 2-re. Az emberek 2-3 évente átesnek valamely koronavírus okozta fertőzésen, és ez talán magyarázza, hogy egyeseknél miért teljesen tünetmentes a fertőzés. Ez talán hatással lehet a vakcina hatékonyságra, tehát érdemes vizsgálni ezt a közeljövőben.

A dengue-láznál már ismert egy olyan jelenség, ami egyelőre nem kizárható a SARS-COV 2 esetében sem, és hatással lehet a vakcina biztonságosságra. Ez a betegség antitest-függő erősödése (antibody-dependent enhancement /ADE/ of disease). A folyamat lényege az, hogy a vírust neutralizálni képes antitestek túl alacsony mennyisége a makrofágok abnormális működését okozhatja, ami súlyosbítja a betegséget. A jelenség már előfordult állatkísérletekben és nagy odafigyelést igényel a fejlesztés során.

Összegezve, világszerte közel 160 vakcina jutott el, vagy fog eljutni a klinikai vizsgálatokig a közeljövőben. Mivel ma még nem lehet tudni, hogy elérhető-e az oltással hosszabb távú védettség, és ha igen akkor melyik típussal, ezért fontos hogy több platformon párhuzamosan történjen a fejlesztés (az összefoglalót írta: Császár Bence).

Forrás:

Jeyanathan M, Afkhami S, Smaill F, et al. Immunological considerations for COVID-19 vaccine strategies. Nat Rev Immunol. 2020 Oct;20(10):615-632. doi: 10.1038/s41577-020-00434-6. https://www.nature.com/articles/s41577-020-00434-6
2020. március. 16-án a Moderna (mRNA-1273) és a CanSio (Ad5-nCoV) vakcinájával megkezdődtek a fázis 1 klinikai vizsgálatok. Ezeket azótamár több is követte, vagy a közeljövőben követni fogja.Továbbra is kulcskérdés, hogy felmerülnek-e a vakcinációt követően olyan immunpatológiai folyamatok, amelyek akár az életet is veszélyeztethetik? A múltban már voltak szomorú példák arra, hogy vakcinák veszélyes immunológiai folyamatokat indíthatnak el. Az egyik az RSV (Respiratory Syncytial Virus) elleni oltóanyag klinikai vizsgálata során merült fel. Az RSV enyhébb esetben csak lázat és orrfolyást, súlyosabb esetben köhögést, asztmatikus légzést és tüdőgyulladást okoz. 2-3 éves korára minden gyermek átesik a fertőzésen, viszont a mai napig sokan szorulnak közülük hospitalizációra. 1965-ben klinikai vizsgálatba kezdtek egy RSV elleni oltóanyaggal.

Ez egy formalinnal inaktivált (FI-RSV) vakcina volt. A 20 beoltott gyermek közül 16 szorult kórházi kezelésre, kettő sajnálatos módon elhunyt. A jelenség hátterét kutatva kiderült, hogy a formalinnal inaktivált vírus olyan strukturális változást hozott létre egy felszíni glikoproteinnél, melynek hatására Th2 sejtek által modulált úton indult meg az immunválasz. Ennek jellegzetessége, hogy a CD4+ T sejtek és az eosinophil makrofágok nagymértékű proliferaciója indul meg, IL-5 és IL-13 valamint gyulladási faktorok termelődése fokozódik, viszont a CD8+ T sejtek és a természetes ölősejtek (NK sejtek) nem aktiválódnak. A következmény egy olyan súlyos tüdőgyulladás, ami végzetes lehet. Ez rávilágított arra, hogy az eltérő szerkezetű felszíni glikoproteinek eltérő immunválaszt indukálhatnak. A történtek után több mint ötven évet kellett várni egy hatékony és biztonságos védőoltásra.

A Dengue-láz kórokozója elleni vakcina kutatás már az 1920-as években elkezdődött. Ez a próbálkozás nem hozott sikert, de a vírussal tovább folytatódtak a kutatások. A vírusnak 4 szerotípusát azonosították (DENV1-DENV4). Az adott szerotípus elleni specifikus neutralizáló antitestek (NAB) keresztreaktivitást mutatnak a többi szerotípus antigénjével, viszont inaktiválni azokat nem képesek. Az így kialakult immunkomplex az Fc receptorhoz kapcsolódik, majd bejut a sejtbe és kóros gyulladásos folyamatokat indukál. Fc receptorok többek között monocyták, makrofágok és dendritikus sejtek felszínén találhatóak meg. A folyamat a fertőzés súlyosbodását okozza, ennek angol rövidítése ADE ( antitestfüggő súlyosbodás). Majdnem száz évvel az első próbálkozás után, 2018-ban az FDA engedélyezte a tetravalens dengue vakcinát.

Habár a SARS-COV 2 nem támadja az Fc receptort tartalmazó sejteket, neutralizáló antitestek túl alacsony mennyisége elvileg okozhat úgynevezettVADE-t (vakcinávalösszefüggőbetegség súlyosbodás). A VADE előfordulhat olyan vírusoknál, melyek Fc receptort tartalmazó sejteket támadnak (DENV, Ebola vírus), vagy okozhatja súlyos gyulladásos folyamat mint RSV esetében. A SARS és MERS elleni védőoltások fejlesztésénél ezekre különös figyelmet fordítottak. Az állatkísérletek során egereknél például előfordult, hogy a Th2 sejtes immunválasz volt a domináns. Összességében a kutatók arra jutottak, hogy a VADE összefügg az antitestek mennyiségével. A fenti példákból tanulva ajánlatos különböző állatokkal is végezni vizsgálatokat, mivel pontosan egyik sem tudja modellezni az emberi szervezetet. Az így nyert adatokkal csökkenteni lehet annak az esélyét, hogy addig ismeretlen kóros folyamat forduljon elő a klinikai vizsgálati fázisok során.Lényeges, hogy ugyanazon állatfajok esetében eltérő korú egyedeket is használjanak, mivel azt már tudjuk, hogy a COVID-19 az idősebbeknél súlyosabb lefolyású lehet. Fontos továbbá a kereszt reaktivitás vizsgálata heterogén vírustörzsek esetében.

De milyen paraméter az, ami megfelelő indikátora lehet a hatékonyságnak és a biztonságosságnak? Az egyik a Nab titer (neutralizáló antitestek mennyisége). Jelenleg a kiindulási alapot az FDA ajánlás jelenti, ami 1:160 a passzív immunizáláshoz használt vérplazmánál. A VADE szempontjából fontos, hogy a tüdőbe infiltrálódó sejtek kevesebb mint 5%-a legyen eosinophil sejt. Egyes kutatások arra engednek következtetni, hogy az antigén specifikus B memóriasejtek és T helper sejtek előfordulása megfelelő paraméter lehet a hosszú távú immunitás tekintetében. A vakcinák biztonságossága kulcskérdés a COVID-19 elleni küzdelemben. Ha minden embert beoltanának a világon és „csak” 1%-ban fordulna elő súlyos mellékhatás, az több mint hetven millió embert érintene. Ez elfogadhatatlanul magas számlenne, és komoly kihívás elé állította a kutatókat, gyógyszergyártókat és az engedélyező hatóságokat.

Forrás:

Su, S., Du, L., Jiang, S. Learning from the past: development of safe and effective COVID-19 vaccines. Nat Rev Microbiol (2020).

https://doi.org/10.1038/s41579-020-00462-y

https://www.nature.com/articles/s41579-020-00462-y
Sokáig úgy gondolták, hogy a korábbi influenza járványok megfelelő mintaként fognak szolgálni a COVID 19 járvány modellezéséhez, lévén, hogy mindkettő egy felső légúti vírusmegbetegedés, és a terjedésük is hasonló módon zajlik. Azonban kevés a két betegséget közvetlenül összehasonlító adat. Ezért elvégeztek egy országos retrospektiv kohorsz vizsgálatot a francia nemzeti adminisztratív adatbázis alapján, amely tartalmazza az összes franciaországi kórházi zárójelentést. Minden olyan beteget beválogattak a vizsgálatba, aki COVID-19 miatt került kórházba 2020. március 1. és április 30. között, illetve aki influenza diagnózissal került kórházi felvételre 2018. december és 2019. február 28. között. A COVID-19 és az influenza kockázati tényezőit, klinikai jellemzőit és a különböző kimeneteleket korcsoportonkénti bontásban vetették össze egymással.

A retrospektiv vizsgálathoz felhasznált adatok 89.530 COVID-19 és 45.819 influenzás betegtől származtak. A medián életkor COVID-19 esetén 68 év, influenza esetén 71 év volt. Az influenzás betegekhez viszonyítva a COVID-19 betegeknél gyakrabban fordult elő elhízás vagy túlsúly, cukorbetegség, magas vérnyomás, zsíranyagcsere probléma, míg az influenzás betegeknél gyakrabban lehetett szívelégtelenséget, krónikus légzőszervi megbetegedést, cirrózist, valamint vészegénységet észlelni. A kórházi felvételt követően az influenzás betegekhez viszonyítva a COVID-19 betegeknél gyakrabban alakult ki akut légzési elégtelenség, tüdőembólia, szeptikus sokk, haemorrhagiás stroke, és ritkábban fordult elő myocardialis infarktus vagy pitvari fibrilláció. A kórházi mortalitás (halálozási arány) a COVID-19 betegeknél 16,9% volt (15.104/89.530), míg influenzás betegeknél 5,8% (2640/45.819). A halálozás relatív kockázata 2,9 (95% CI 2,8-3,0), és az életkor szerinti standardizált halálozási arányszám 2,82. A kórházi kezelésre szoruló betegek körében a 18 éven aluliak aránya a COVID-19 pozitív betegek esetén 1,4% (n=1227), az influenzás betegek esetén 19,5% (n=8942) volt, de az 5 évnél fiatalabb betegek körében nagyobb volt azon COVID-19 betegek aránya (2,3%), akik intenzív terápiára szorultak, mint azoké, akik influenzásak voltak (0,9%). Tinédzserek is vizsgáltak (11-17 éves korig), és azt találták, hogy a kórházi mortalitás COVID-19 pozitív betegek esetén tízszer nagyobb volt az influenzás betegekhez viszonyítva (1,1% vs. 0,1%), továbbá gyakoribb volt körükben az elhízás és a túlsúly is.

Ez a vizsgálat rávilágított arra, hogy szignifikáns különbség van a kórházi kezelésre szoruló COVID-19 és influenzás betegek között. Úgy tűnik, hogy a SARS-CoV-2 vírus - összevetve az influenza vírussal - nagyobb valószínűséggel okoz légzőszervi megbetegedést, ami nagyobb számú légúti szövődményeket képes eredményezni, és a mortalitás is megnő. Bár gyermekek esetén úgy tűnik, hogy a kórházi kezelésre szoruló COVID-19 betegek aránya kisebb az influenzásokénál, a kórházi mortalitás viszont nagyobb a COVID-19 esetén, de itt az alacsony esetszám korlátozza a levonható következtetést (összeállította: Balogh Balázs).

Forrás:

Piroth L, Cottenet J, Mariet AS, et al. Comparison of the characteristics, morbidity, and mortality of COVID-19 and seasonal influenza: a nationwide, population-based retrospective cohort study. Lancet Respir Med. 2020 Dec 17:S2213-2600(20)30527-0. doi: 10.1016/S2213-2600(20)30527-0.

https://www.thelancet.com/journals/lanres/article/PIIS2213-2600(20)30527-0/fulltext
Az angol gyógyszerhatóság (MHRA) mai döntése utat nyitott az Oxford-AstraZeneca COVID-19 elleni vakcinájának alkalmazásának. Ez NEM mRNS alapú vakcina, mint a Pfizer-BiNTech terméke, hanem az orosz Gam-KOVID-Vak-hoz hasonlóan egy rekombináns, szaporodásra képtelen, de nem emberi, hanem csimpánz adenovírus (ChAdOx1 nevű) vektor. Ez kódolja a SARS-CoV-2 koronavírus tüskefehérjéjét (S fehérje). Egyébként ilyen technológiát használnak pl. az Ebola nevű betegség elleni oltásban is. Izomba történő beadását követően helyileg serkenti a neutralizáló antitestképződést és a sejtes immunválaszt.A Lancet című szaklap december 8-án közölte négy klinikai vizsgálat eredményeit (https://www.thelancet.com/action/showPdf?pii=S0140-6736%2820%2932661-1).

Ez az újabb vakcina jelenleg 18 éves kortól adható (a Pfizer-BiNTech vakcinája 16 éves kortól). Angliai, angol nyelvű alkalmazási előírását mellékelem. Nagy előnye az újabb vakcinának az, hogy elegendő a 2-8 oC-on való tárolása, ami hatalmas logisztikai előrelépés a Pfizer-BiNTech vakcinához képest, túl azon is, hogy jóval olcsóbb.

Viszont most jönnnek az igazán érdekes dolgok, amikor is az állami közegészségügyi megközelítés eltér az egyéni elvárásoktól. Ugyanis az Oxford-AstraZeneca vakcinából is két adag kell a maximális hatáshoz, azonban a második adagot 4-12 hét múlva ajánlják beadni. Ezzel szemben eddig a Pfizer-BiNTech vakcina második adagjának ajánlott optimális beadási időpontja 21 nap volt az első után. Azonban most az angol Vakcinációs és Immunizálási Közös Bizottság (JCVI) úgy döntött, hogy mindkét vakcina beadható az első után 12 hétig, csak a Pfizer-BiNTech vakcina 3 héttel, az Oxford-AstraZeneca vakcina 4 héttel az első utántól.

Nyilván, mindkét oltás csak részleges védelmet nyújt, amelyik nem azonnal alakul ki. Az Oxford AstraZeneca vakcina első dózisának beadása után 22 nappal a klinikai vizsgálatokban 73%-os védelmet biztosított. De az angol állam úgy döntött, hogy a jelen helyzetben a legfontosabb az, hogy minél több embernek biztosítson legalább egyetlen adag vakcinát, mindegy, hogy melyikből, mert ezzel részleges védelmet nyújt nagy tömegeknek, szemben azzal, hogy a szakmailag megengedett legrövidebb időn belül ragaszkodik a második, teljesebb védelmet nyújtó adaghoz, ami viszont azzal járna, hogy jóval kevesebben kaphatnának oltást. Ezidáig egyik vakcina első adagjának beadása után sem volt halálos kimenetelű COVID-19 fertőzés, így, még az esetleges megbetegedés is enyhébb, remélhetően tehermentesítve a kórházakat.

Azonban, ha a fenti stratégia érvényesül, nyilván erősen kérdéses az utazási és egyéb kedvezmények adása az oltottaknak és bármilyen könnyítés az általános járványügyi helyzet függvénye lesz.

További információk:

https://www.gov.uk/government/news/oxford-universityastrazeneca-vaccine authorised-by-uk-medicines-regulator
(https://index.hu/belfold/2020/12/28/koronavirus_falus_ferenc_vedooltas/)

Falus doktor (ha pontosan idézték) ezt a maszkhordás és az egyéb járványügyi szabályok további változatlan betartására való felhívásként mondta. Kérdés, miként lehet érteni a fenti mondatot? Talán szerencsésebb lett volna úgy fogalmazni, hogy „A beoltottak is képesek lehetnek megfertőződni és továbbadni…”, aminek a kockázata valóban nem zárható ki. Már sokszor szóba került a Csoportban is, hogy a védőoltás hatásossága alacsonyabb lehet pl. csökkent immunműködésű emberek esetében. Ezen felül a „beoltottak” kifejezés vonatkozhat tévedésből a két oltás közül csak az elsőt megkapókra, amely már részleges (de csak részleges) védelmet nyújt. Ezen felül a fertőzés bekövetkezhet a a két oltás között vagy a második oltást követő 7 napon belül is. Ezt figyelembe vették a klinikai vizsgálatokban. Arra jelenleg nincs bizonyíték, hogy a második oltás után megfelelő ellenanyagszinttel rendelkezőknél fertőzés alakulna ki.

Olyanokban, akik már átestek természetes fertőzésen és klinikailag gyógyultak (tünetmentesek), ritkán még hetekig kimutatható a vírus RNS. Jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy ezek fertőzőképesek lennének, de nem is lehet abszolút bizonyossággal cáfolni. Ezen túlmenően leírtak nagyon ritkán olyan eseteket, amikor COVID-19 fertőzésen átesettek ismét megbetegedtek COVID-19-ben (fontos figyelni arra, hogy itt tudományosan dokumentált esetekről beszélünk, nem arról, hogy valakin COVID-19-re is jellemző tünetek alakulnak ki újra).

Végül, nem tudjuk, hogy a természetes fertőzésen való átesés, illetve a vakcina meddig nyújt védelmet egyáltalán. Jelenleg úgy tekintik, hogy a természetes fertőzés utáni 3 hónapban az illető nagy (de nem 100%- os) valósuzínűséggel nem fertőz.

Forrás:

https://www.cdc.gov/coronavirus/2019-ncov/faq.html
A SARS-CoV-2 fertőzésben elhunytak 95% a 60 évnél idősebb korosztályból kerül ki. Ennek oka(i) nagyrészt még ismeretlen(ek), de nagy valószínűséggel immunológiai ok is lehet a háttérben. Egyrészt az immunrendszer öregedése (immunosenesence) már eddig is ismert jelenség, ami a veleszületett és az adaptív immunválasz gyengülésével jár. Másrészt a SARS-CoV-2-re való fogékonysággal kapcsolatos megfigyelések arra engednek következtetni, hogy a humán koronavírusok (HCoVs), úgymint az OC43 és a HKU1 (béta koronavírusok), az NL63 és a 229E (alfa koronavírusok) hatására vírus-specifikus CD4+ és CD8+ T sejtek képződhetnek, melyek keresztreaktivitást mutatnak a SARS-CoV-2-vel is, bár csak korlátozott mértékben. A kutatók azt feltételezik, hogy az előzetesen meglévő keresztreaktív T sejtes immunitás összefüggést mutat a betegség lefolyásának súlyosságával.

Ennek igazolására perifériás vér mononukleáris sejteket (PBMC) tartalmazó mintákat használtak. Ezek egészséges felnőttektől származtak, még a COVID-19 járvány előttről. Két csoportot hoztak létre fiatal és idős felnőttekből. A fiatal felnőttek életkora 19-27 év, az időseké 61-70 év volt. A T sejtek aktivitását INF-gamma (gamma interferon) ELISpot módszerrel mérték. A mintákat vagy inaktivált HCoV-NL63, vagy inaktivált HCoV-OC43 vírussal stimulálták, illetve nem stimulálták.

Az INF-gamma mennyisége szignifikánsan magasabb volt a fiatal csoportban, továbbá az NL63 erősebb immunválaszt váltott ki, mint az OC43. A specifikus IgG antitesteket mennyiségét is megállapították, viszont itt nem találtak különbséget a két csoport között. Az NL63 vírus itt is erősebb immunválaszt váltott ki.

A következő lépésben az S (tüske) fehérje-specifikus T sejteket vizsgálták. Ehhez 5-5 olyan alanyt választottak ki mindkét csoportból, akik a a legerősebb INF-gamma választ mutatták. Külön-külön mérték a rekombináns S-fehérje valamint az S1 és S2 domén által kiváltott aktivitást. Összességében mind a három gyengébb volt, mint az inaktivált vírusra adott válasz. Az ACE-2 receptorhoz kötödésért felelő S2 váltotta ki ezek közül a legmarkánsabb hatást. Az NL63 itt is jobban stimulálta a T sejteket.

A harmadik lépésben már a keresztreaktivitás vizsgálata következett. Ehhez szintén a 10 legerősebb INF-gamma válasszal rendelkezőt (5 fiatal, 5 idős), valamit 9, választ nem mutató (4 fiatal, 5 idős) résztvevőt hasonlítottak össze. A stimuláláshoz a SARS-CoV-2 teljes S-fehérjét, rekombináns S-fehérjét, S1- és S2-peptidet külön-külön, valamint M- és N-fehérjét használtak. Az eredmények azt mutatták, hogy itt is az S2-peptid váltotta ki a legerősebb hatást, de az M- és N-proteinek esetében szintén kimutatható volt a kereszt-reaktivitás. Az időseknél itt is szignifikánsan gyengébb volt az immunválasz. A HCoV elleni immunválasszal nem rendelkező csoportnál értékelhető INF-gamma értéket nem mértek.

Ez a vizsgálat rámutat arra, hogy a humán koronavírusok kiváltotta T-sejtes immunválasz az idősebbekknél sokkal gyengébb, így - legalább is részben - az ezt követő SARS-CoV-2 fertőzés során a keresztreaktív T-sejt mediálta immunválasz gyengébb volta magyarázhatja a különbséget a betegség klinikai lefolyásában.

Mit jelent ez a vakcinafejlesztés szempontjából? A fejlesztés alatt álló vakcinák nagy részében az S-fehérje az antigén. Azt is tudjuk, hogy a T sejtes immunválasz sokkal kifejezettebb az S2-peptiddel szemben, mint az S1- vagy az egész S-fehérjével szemben. A vizsgált két humán koronavírus és a SARS-CoV-2 S2-peptidjének aminosav-szekvenciája részben megegyezik (NL63 31,8%, OC43 39,9%). A gyakorlati jelentőség abban állhat, hogy ezt a T-sejt mediálta keresztreaktivitást megfelelő tervezéssel ki lehet használni. Mivel tudjuk, hogy a SARS-CoV-2 viszonylag gyorsan képes mutálódni, ha egy olyan új mutáció jelenik is meg, mely az S-fehérjét érinti, a keresztreaktív T sejtek mediálta immunválasz csökkentheti a súlyos kimenetel esélyét (összeállította: Császár Bence).

Forrás:

Saletti G, Gerlach T, Jansen JM, et al. Older adults lack SARS CoV-2 cross-reactive T lymphocytes directed to human coronaviruses OC43 and NL63. Sci Rep. 2020 Dec 8;10(1):21447. doi: 10.1038/s41598-020-78506-9.

https://www.nature.com/articles/s41598-020-78506-9
Mind diagnosztikai, mind a vakcinák szempontjából fontos a SARS-CoV-2 fertőzést követően kialakuló immunmemória mély megismerése. A vírus ellen specifikus antitestek, B-memóriasejtek és CD4+ és CD8+ T sejtek képződnek. Bár a neutralizáló antitestek szerepe a legfontosabb a kórokozók eliminálásában, ezek hiányában is van immunitás. Például a hepatitis B vírus elleni védőoltást követően klinikai ellátást igénylő hepatitis nem alakul ki, annak ellenére, hogy nincsenek jelen a vérben keringő antitestek. Jelen vizsgálatban 188 személy (80 férfi, 108 nő) vett részt, akik tünetmentes, enyhe, mérsékelt, vagy súlyos tüneteket mutattak a SARS-CoV-2 fertőzést követően. Az életkoruk 18 és 81 év között volt. A legtöbben enyhe tünetekkel rendelkeztek a csoportban, 97%-uk nem szorult kórházi ellátásra. Továbbá, a fertőzöttek 97%-a rendelkezett tünetekkel. A legtöbb személynél egyszeri vérmintát használtak, amelyet a fertőzést követő 6-dik és 240-dik nap között vettek. 51 személy adott 2-4 mintát (mindösszesen 254 mintát). A vizsgálat során mérték a keringő antitestszintet. Ezek között volt az S-protein specifikus IgG, az RBD (receptorkötő domén) specifikus IgG, SARS-CoV-2 pseudovírus elleni IgG, és a nucleokapszid-specifikus IgG (ez utóbbi antigént mutatja ki több COVID-19 teszt). Emelett vizsgálták az S-protein specifikus, RBD specifikus és nucleokapszid-specifikus B memóriasejtek, a specifikus CD4+ T sejtek, valamint a CD8+ T sejtek mennyiségét. Összességében azt találták, hogy 5-8 hónappal a fertőzést követően is kimutathatóak volt a tüskefehérje (S-protein) elleni és az RBD elleni IgG antitestek. Jól megfigyelhető volt, hogy az antistest immunválasz mértéke nagy eltérést mutathat különböző személyeknél. Éppen ezért további kutatások szükségesek ahhoz, hogy pontosan definiálható legyen az antitestek kinetikája. A B-memóriasejteknek nem volt látszólagos felezési ideje 6-8 hónap között; más tanulmányban is kimutatták ugyanezt. Más fertőzéseknél, például a himlőnél több mint 60 évvel, az influenzánál több, mint 90 évvel a fertőzést követően is találtak specifikus B-memóriasejteket. A T-memóriasejtek felezési ideje is több mint fél év volt. Más kórokozóknál, például a sárgalázat okozó vírusnál a T-memóriasejtek felezési ideje 485 nap, a himlőnél 10 év. A SARS-COV esetében 17 évvel a fertőzés után is találtak T-memóriaejteket.

Bár az immunmemória az alapja a hosszútávú védettségnek, egyértelmű összefüggés nem vonható le a keringő antitestek, B-sejtek, CD4+ és CD8+ T-sejtek mennyiségéből. A neutralizáló antitestek képesek egyedül megakadályozni a vírus szaporodását, de az eddigi kutatások azt mutatják, hogy kulcsszerepe van a CD4+ és CD8+ T-memóriasejteknek, valamint a B-memóriasejteknek a tünetmentes és az enyhe lefolyású fertőzéseknél. A vakcinák esetében ez azt jelenti, hogy ha kialakulnak memóriasejtek, akkor ezek képesek a súlyos lefolyású tüdőgyulladással járó kimenetelt megakadályozni, annak ellenére is, ha az antitestek szintje nem elég magas.

Ezeknek a kutatási adatoknak megvannak a korlátai. Sokkal pontosabban meghatározható az antitestek és a memóriasejtek kinetikája, ha ugyanazon személytől legalább három mintát vesznek hosszú távon. Leírtak több olyan esetet már, amelyben újrafertőződésről számolnak be. Jelen kutatás is azt mutatja, hogy jelentős eltérések lehetnek az adaptív immunválaszban. Ennek megértéséhez további vizsgálatok szükségesek. Az eredmények alapján a kutatók szerint annyi jelenthető ki, hogy a fertőzést követően 8 hónappal mérhető mennyiségben vannak jelen az immunmemóriáért felelős tényezők.

Forrás:

Dan JM, Mateus J, Kato Y, et al. Immunological memory to SARS-CoV-2 assessed for up to 8 months after infection. Science. 2021 Jan 6:eabf4063. doi: 10.1126/science.abf4063.

https://science.sciencemag.org/content/early/2021/01/06/science.abf4063/tab-pdf
Az immunitas a régi rómaiaknál eredetileg jogi fogalom volt, valamilyen kötelezettség alóli mentességet, illetve privilégiumot jelentett olyasmikkel kapcsolatban, amely másokra vonatkozott (lényegében a communitas ellentéte volt). Orvosi értelemben, mint ártalommal szembeni védettség, i.e 60 körül bukkant fel egy Marcus Annaeus Lucanus nevű költő Pharsalia című művében, akkor is a kígyóméreg ellen egy észak afrikai törzs tagjainál.

Ha a mai értelemben vett immunológiai orvosi szakkifejezéseket nézzük, akkor ezek meglepően újak. A lenti ábrán A Google Ngram Viewer program segítségével vizsgálták 2004-ben e szavak előfordulását az összes szóhoz képest digitalizált könyvekben az adott évből.

Ha most, 17 év múltán ezt összehasonlítjuk az Arcanum Digitális Tudástárban (ADT) végzett kutatással (2021. 01. 10.), akkor magyar szövegkörnyezetben gyakorlatilag ugyanilyen eredményeket kapunk, kivéve az „immunrendszer” = „immune system” kifejezést, amely nálunk már 1942-ben megjelent. Persze, a valóságban lehetséges, sőt szinte biztos, hogy angol szövegekben is, csak itt nem. De nézzük sorjában a többit: immunválasz (immune response): nálunk 1952; immunhiány (immundeficiency): nálunk 1969; immunkomplex (immune complex): nálunk 1964; immunglobulin (immune globulin): nálunk 1927; immunológia (immonology): nálunk 1912. Az immunsejt pedig hazánkban 1920-ban jelent meg.

 

Forrás:

Igea J. From the Old Immunitas to the Modern Immunity: Do We Need a New Name for the Immune System? Current Immunology Reviews. 2015 Apr 17;11(1):55–65

  Forrás: Dan JM, Mateus J, Kato Y, et al. Immunological memory to SARS-CoV-2 assessed for up to 8 months after infection. Science. 2021 Jan 6:eabf4063. doi: 10.1126/science.abf4063.https://science.sciencemag.org/content/early/2021/01/06/science.abf4063/tab-pdf  
Az angliai oltási kampány elején, december első napjaiban két brit egészségügyi dolgozónál alakult ki súlyos (anafilaxiás) allergiás reakció a Pfizer/BioNTech vakcina beadása után. Ekkor az angol gyógyszerhatóság, az MHRA kijelentette: „a vakcinára, gyógyszerre és élelmiszerre anafilaxiás reakciót adó semmilyen személy nem részesülhet oltásban a Pfizer/BioNTech vakcinával”.

Tulajdonképpen ez került át a magyar gyakorlatba és van itt azóta is. Azonban az MHRA december 30-án módosította ezt az álláspontját, miután időközben már több, mint egymillió oltás tapasztalatai gyűltek össze ott és az USA-ban. A módosított álláspont szerint nem észleltek fokozott anafilaxiás reakcióveszélyt azoknál, akiknél a kórtörténetben az ehhez a vakcinához nem köthető egyéb súlyos allergiás reakciók fordultak elő, és csak azoknál ellenjavallott az oltás, akik az első dózis után allergiás reakciót mutattak a vakcinára, vagy akiknél ismert módon allergia áll fenn az oltás bármely összetevőjére. Ez nagyon jó hír a súlyos allergiában szenvedők számára, csakhogy a médiában közben már elterjedt a korábbi állásfoglalás híre, miszerint a korábbi különféle allergiás rekciók ellenjavallatot képeznek. Mindez jelentősen visszavetheti az oltási hajlandóságot, mert Angliában a lakosság kb. 20-40%-a szenved valamilyen – bármilyen – allergiában, beleértve az allergiás rinitiszt, az anafilaxiát, az allergiás asztmát, az allergiás kötőhártyagyulladást, az ekcémát, a kontakt dermatitiszt, az élelmiszer allergiákat és a csalánkiütéseket.

Emellett az orvosok is könnyebben megtagadhatják az allergiások oltását, amint azt Magyarországon is láthatjuk, főleg úgy, hogy nincs szervezett, rendszeresen frissülő központi tudományos tájékoztatás. A Pfizer/BioNTech vakcinában van egy olyan potenciális allergén, amivel sokat foglalkoztak az elmúlt hetekben: a polietilén-glikol (PEG 2000). A PEG amúgy több, mint 1000 más gyógyszerben is szerepel segédanyagként. A Oxford-AstraZeneca vakcina (amit az OGYÉI engedélyezett nemzeti használatbavételre, és aminek az Európai Uniós engedélye esetlegesen a jövő hét végén kijöhet), nem tartalmaz PEG-et. Viszont nem zárható ki a keresztreakció lehetősége a PEG, és az ez utóbbi vakcinában lévő poliszorbát-80 között, így ha valakinél PEG allergia áll fenn, allergológushoz célszerű fordulni az Oxford-AstraZeneca vakcina használata előtt. Adott esetben allergológiai kivizsgálás (bőrteszt) is szóba jöhet a PEG/poliszorbát témakörben. Angliában a kórházak már nyújtanak ilyen szolgáltatásokat.

Forrás:

Glover RE, Urquhart R, Lukawska J, Blumenthal KG. Vaccinating against covid-19 in people who report allergies. BMJ. 2021 Jan 18;372:n120. doi: 10.1136/bmj.n120. https://www.bmj.com/content/bmj/372/bmj.n120.full.pdf
Remélhetőleg van pszichológus/pszichiáter a Csoportban, én nem akarok belekotnyeleskedni ebbe a szakterületbe, csak az alábbi gondolataim vannak. Csoportunkban talán a leggyakoribb téma az oltások okozta esetleges allergia, különösen olyan esetekben, amikor a kórtörténetben már előfordult ilyen jelenség, ennek legszélesebb értelmében. Természetesen minden ember külön, megismételhetetlen Világ és Érték, minden esetben a legkomolyabban kell venni az aggályokat, főleg egy olyan helyzetben, amikor még ráadásul nagyon kevés az adat is. Amit tudunk a vakcinák okozta halálozásokról és súlyos allergiás (anafilaxiás) reakciókról jelenleg, azt lentebb ismertetem (1).

Ámde, tartsunk az egész jelenség elé tükröt. Vagyük a széles körben - nagyrészt vény nélkül kapható – fájdalom- és lázcsillapítószereket, úgymint acetilszalicilsav (az angolok előszeretettel nevezik aszpirinnek), diklofenak, paracetamol (Amerikában acetaminofennek nevezik) és a metamizol (angol nyelvterületen dipyron). A bemutatott ábrán az e gyógyszerek 100 millió felhasználójára jutó többlet halálozás látható egy kutats szerint, RÖVIDTÁVÚ alkalmazás után. Értsük jól: NEM a súlyos mellékhatásoké, hanem a HALÁLOZÁSOKÉ, és ez vélhetően alulbecslés, például az acetilszalicilsav esetében, mert ki tudja, hány súlyos gyomorvérzés következik be úgy, hogy senkinek sincs fogalma arról, hogy ez a gyógyszer miatt történt). A halálesetek zöme – hatóanyagtól függően a vérzés, az anafilaxia, az aplasztikus anémia és az agranulocitózis miatt történik. (Y tengely: 100 millió felhasználóra jutóhalálozás(fő); X tengely: gyógyszernevek az adott sorrendben.) (2).

Namost, vígan megyünk a patikába és vesszük ezeket a szereket, mert sem a beteg, sem az orvos nincs igazán tudatában a fenti kockázatnak, sőt, vény nélküli gyógyszerek esetén ugye nem is kell az orvos. Ámde, semmiféle hisztéria nincs annak kapcsán, hogy mondjuk 1,85/millió HALÁL történhet kb. egy hetes acetilszalicilsav vagy csaknem 6/1 millió ilyen eset a diklofenak kúra miatt.

Ha mindez a COVID-19 vakcinával fordulna elő, akkor vajon mi lenne?

A dolog egyik oka nyilván a szelektív „tudás”. Miközben népünk egyes gyermekei az oltások területén immár tapasztalt immunológussá, gyógyszer-engedélyezési szaktekintéllyé, közegészségügyi megmondóemberré nőtték ki magukat és fölényes posztokban oktatják ki a szakértőket, eközben hiányzik emögül a tényleges szaktudás, illetve az általános szaktudás is, ami valóban képessé tehetné az embert a reális gondolkodásra. Ahol pedig nincs reális szakmai alapon nyugvó gondolkodás, ott marad a bevésődött prekoncepciók racionalizálni akarása, a szelektív információbefogadás (vagyis csak a rosszra figyelés, ami amúgy is talán evolúciós örökség, hiszen a rossz elkerülésére több figyelmet kell fordítanunk, ha túl akarunk élni) és az érzelmek. Na meg a politikai-ideológiai mankó, mert az mindig kéznél van, mint az hülyék fegyvere a szakmai kérdések tárgyalásában. És most nézzük azt, amit a COVID-19 vakcinákról tudunk.

Január közepén, kb. 42.000 oltás után Norvégiában idős (75+), rossz általános egészségi állapotú, adott esetben terminális stádiumban lévő) 33 esetben jelentettek halálozást a Pfizer/BioNTech vakcinációval esetlegesen kapcsolatban, de az Egészségügyi Világszervezet Vakcinációs Biztonság Globális Bizottságának vizsgálata szerint a halálozási gyakoriság megfelel az ebben a korcsoportban várhatónak (1). Németországban kb. 800.000 oltást követően a Pfizer/BioNTech vakcina beadása után rövid időn belül elhunyt legalább 7 szeméy esetét vizsgálta ki a Paul Ehrlich Intézet és álláspontjuk szerint haláluk legvalószínűbb oka alapbetegségük volt (daganat, veseelégtelenség, Alzheimer kór).

A többi országból, pl. USA, Anglia, Izrael, ahol az eddigi oltások zömét beadták, nem jelentettek emelkedett halálozást az oltottk körében.

Ami a súlyos, szisztémás (azaz nem helyi) allergiás (anafilaxiás) reakciókat illet, az amerikai CDC (Betegségkontroll és -Prevenciós Központ), a Moderna vakcinával kapcsolatban január 19-ig 19 esetben (2,1/1 millió), míg a Pfizer/BioNTech vakcinával 45 esetben (6,2/1 millió) jelentettek anafilaxiás reakcót. Az influenza vakcináknál ez kb. 1,3/1 millió szokott lenni.

Források:

1. https://www.bloombergquint.com/coronavirus-outbreak/what-to-know-about-vaccine-related-deaths-allergies-quicktake

2. Andrade AE, Marzinez C, Walker AM. Comparative evaluation of non-narcotic analgesics. J Clin Epidemiol Vol. 51, No. 12, pp. 1357–1365 (1998)

A Comirnaty nevet az amerikai Brand Institute necű cég találta ki, amelyik terméknevek alkotásából él, mert ez külön üzletág. A névben a COVID-19, az mRNA (magyarul mRNS), a community (közösség) és az immunity (immunitás) szavak rejlenek absztrakt keverékben.

De, ha már belelendültem, a legérdekesebbek a képen látható indiai gyógyszerek, a Stalin tabletta és a Lenin kenőcs. Ezekről közelebbit nem tudok, de van pár széles körben ismert gyógyszernév, amiről mesélek kicsit. Cialis (merevedési zavarok ellen): a Cialis nevet az Interbrand Wood cég alkotta. A névhez a francia „ciel”, azaz ég szót használták fel, mintegy kifejezve, hogy az ég a határ. Viszont egyszer csak a gyártó cég, a Lilly igazgatójánál 2002 június 7-én bejelentkezett egy Albert Cialis nevű bácsi az angliai Kent grófságból, és elmondta, hogy a Cialis család tagjai Franciaországban, Angliában, Kanadában és Ausztráliában is élnek és ez az egész ügy roppant kínos számukra. Kétségbeesésében, mivel a cég érdemben egy darabig nem reagált, még a British Medical Journal nevű orvosi szaklapban is nyilatkozott. Addigra már a Lilly 90 országban védjegyeztette a Cialis nevet. Vélhetően a későbbiekben sikerült valamiképpen megoldani a helyzetet. Különben nem ez az egyetlen ilyen, mert létezik családnévként az Aspirin és a Meristin is.

Maripen (egykori hazai antibiotikum): a Szabad Földben, 1980-ban jelent meg egy kis hír, miszerint a Maripen (Biogal) nevet a kutatómérnök Mari nevű felesége ihlette, még az 1970-es évek legelején. Nos, az illető mérnök Bálint János (1940-1993) volt, felesége pedig Hock Mária, szintén vegyész.

Nitromint (szívgyógyszer): a „Nitro” szórész érthető, de mi az a „-mint” végződés? A jelenlegi Nitromint készítmények összetétele alapján ez nem érthető, de ha tudjuk, hogy az először még 1937-ben forgalomba került Nitromint tabletta a nitroglicerin mellett borsmenta illóolajat is tartalmazott és a menta angol neve „mint”, akkor már világos. Akkoriban más sokféle nitroglicerin tabletta volt forgalomban, de csak ez tartalmazott mentolt, ami aztán kikerült belőle, de hogy miért és mikor, arról nem számol be a publikus szakirodalom.

Xanax (nyugtató, szorongásoldó, pánikbetegség elleni szer): az USA-ban 1981-ben került forgalomba, eredetileg pánikbetegség javallatban (Upjohn Company). Maga a név ún. palindrom név, azaz előlről hátrafelé és fordítva is ugyanúgy hangzik. Az X betűről azt tartják, hogy erőteljes, tudományos hatást kelt. A névadás körülményeit nem publikálták ugyan, de nagy valószínűséggel az "anxiety" (szorongás) szó első szótagjának "anx"-nak az absztrakciója adta az ötletet.

Viagra (merevedési zavarok elleni szer): Több elmélet is van. Vannak, akik szerint a név a szanszkrit tigris = vyaghra (व्याघ्र) szóból ered, ami személynév is volt, míg mások szerint a vigour (életerő), virility (férfiasság), illetve a Niagara szavak ihlették.

Voltaren (gyulladáscsökkentő): Ciba-Geigy (a Novartis elődje) 1973-ban kezdte meg a termék forgalmazását. Nevét a basel-i cégközpont előtt lévő Volta tér (Voltaplatz), és a mögötte húzódó Rajna folyó (Renus, Rhein) ihlette: Volta+Ren = Voltaren.

Forrás a Comirnaty-hoz:

https://news.yahoo.com/introducing-comirnaty-eu-brand-name-150000229.html
Csak előre szólok, ha valaki erre készül, hogy a záptojásokat, féltéglákat, döglött patkányokat ezúttal ne hozzám akarjátok vagdosni, mert amiről beszámolok, az az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Ad Hoc Szakértői Csoportjának álláspontja (egy 2020. november 6-i konzuiltációt követően), ami 2021 január 14-én jelent meg erről a kérdésről a New England Journal of Medicine (NEJM) amerikai orvosi szaklapban. Mindez azok után, hogy az elmúlt hetekben erről viták voltak és a vakcinás cégek készek oltani a placebo csoportjuk tagjait is.

Szóval, először is az úgynevezett Fázis 3 vizsgálatokról: ezek a nagy „elemszámú”, randomizált, kettősvak (azaz, amikor sem a beteg, sem az orvos nem tudja, hogy valódi vagy placebo gyógyszerrel zajlik-e a kezelés), placebo-kontrollos vizsgálatok képesek a legpontosabb képet adni a vakcinák hatásosságáról és biztonságosságáról. Ezek alternatívája, amit amúgy más esetekben hatalmas tömegben végeznek és már a COVID-19 elleni vakcinákkal is, az úgynevezett megfigyeléses, avagy obszervációs, nem randomizált vizsgálatok. Csakhogy, ezekben komoly torzító tényezők vannak jelen. Így nem garantálható közegészségügyi vészhelyzetben, hogy a beoltott és a még oltatlan népesség különféle egészségi, életkori, és egyéb jellemzői, valamint fertőzési kockázatnak való kitettsége azonos, azaz kétséges a csoportok összehasonlíthatósága. Márpedig, emiatt a vakcina jellemzőinek statisztikai értékelése torz eredményt adhat. Ezen felül, a betegség terjedése hullámzó lehet, és a tömeges vakcináció során olyan időben egybeeső eseményeket hozhatnak ezzel kapcsolatba, ami nem valós, de befolyásolja a vakcinációs hajlandóságot. Ezek szintén zavarhatják a reális értékelést. Ezen felül, a népesség oltása során a vakcinák tényleges hatásosságát nem az határozza meg elsősorban, hogy milyen a klinikai vizsgálatokban mutatott teljesítményük (pl. 95%-os vagy 80%-os a hatásosság), hanem az, hogy egyáltalán a népesség mekkora részét sikerül beoltani. Ez a szűk keresztmetszet.

Ezzel szemben a gondosan, előre megtervezett protokol alapján kivitelezett placebo-kontrollos klinikai vizsgálatokban jó minőségű, tiszta adatok nyerhetők a hatásosságról, a mellékhatásokról, mind rövid, mind hosszabb távon. Azonban itt felmerül a kérdés, hogy etikus-e a placebo csoportban tartani embereket akkor, ha már erős bizonyítékok vannak a vakcina hatásosságáról?

A WHO Ad Hoc Szakértői Csoportjának véleménye szerint az ilyen vizsgálatok továbbra is etikusnak tekintendők és fenn kell tartani a jelenleg futó, illetve a mostanában kezdődő vizsgálatok placebo-kontrollos és kettősvak jellegét. Jelenleg a vakcina ellátás nagyon szűkös és a mostani vakcinák, bár vészhelyzeti engedélyt kaptak, még voltaképpen mindig csak kísérleti vakcinák vagy legalább is nincsenek szilárd közegészségügyi ajánlások alkalmazásuk minden körülményére. A WHO szerint a vizsgálatok szponzorai (a cégek) etikailag nem kötelesek feloldani a vak elrendezést a résztvevők felé. A vizsgálatokban altruista (emberbaráti) okokból résztvevő emberek vélhetően megértik az így gyűjtött egészségügyi adatok értékét. Ennek hiányában az egész COVID-19 vakcináció megalapozottsága kerülne veszélybe.

A jövőben jó lenne, ha még nagyobb, esetleg többszázezer résztvevős, egyszerű klinikai vizsgálatokat lehetne végezni és szükség van újabb vakcinákra is. Így pl. egy egy oltásos, de cxsak 70%-os hatásosságú vakcina értékesebb lenne, mint a két oltásos, összességében 90%-os verzió.

A klinikai vizsgálatok résztvevői szükség esetén meg kell, hogy kapják a heyileg elérhető szokásos kezeléseket.

Elképzelhető az is, hogy a klinikai vizsgálatok átvándorolhatnak olyan országokba, ahol még nem érhető el szélesebb körben oltás, így etikai dilemma még annyira sem áll fenn.

Összességében tehát a WHO szerint a placebo-kontrollos vakcina vizsgálatok továbbra is etikusak és nélkülözhetetlenek.

Forrás:

WHO Ad Hoc Expert Group on the Next Steps for Covid-19 Vaccine Evaluation. Placebo-Controlled Trials of Covid-19 Vaccines - Why We Still Need Them. N Engl J Med. 2020 Dec 2. https://www.nejm.org/doi/full/10.1056/NEJMp2033538
Többen kérték hogy foglalkozzunk egy kicsit a COVID-19 hosszútávú szövődményeivel. Annál is inkább, mert már felmerült bennem a gyanú, hogy Magyarországon olykor félrediagnosztizálhatnak ilyen betegeket és olyan kezeléseket adhatnak, amik hatni ugyan nem biztos, hogy hatnak, de mellékhatásaik lehetnek. Tehát:

- A hosszútávú következmények kialakulása, úgy tűnik, nem függenek össze az akut fertőzési szakasz súlyosságával (vagyis enyhe lefolyás után is bekövetkezhetnek ugyanúgy).

- A leggyakoribb hosszútávú tünetek közé tartozik a fáradtság és a légszomj. A tünetek lehetnek egykomponensűek, többfélék, állandók vagy hullámzók, továbbá természetük változhat az idővel.

- Az orvosoknak ajánlott az akut fertőzés után 12 héttel mellkasröntgent csinálniuk, hacsak erre addig nem került még sor és a betegnek folytatódóan fennálló légúti tünetei vannak.

Az angol Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai szerint a COVID-19 pozitív teszttel rendelkezők kb. 20%-a esetében a tönetek 5 hétig vagy tovább tartanak. Ugyanakkor a hosszú időtartamú COVID-19-nek (long COVID-19 vagy long-term COVID-19) még nincs egységes definíciója.

A COVID-19 hosszútávú hatásaitól szenvedők tünetei emlékezhetnek különféle egyéb kórképekére. Ezt az orvosoknak szem előtt kell tartaniuk.

A fenti panaszokkal küszködő betegek gyakran tapasztalhatnak meg nem értést rokonaik, barátaik és munkatársaik részéről. Ez személyes, illetve munkahelyi feszültségekhez vezethet.

Az angolokra jellemző módon máris egyezetet irányelv született a hosszútávú COVID-19 kezeléséről a NICE, a SIGN és az RCGP orvosi szervezetek együttműködésével. Címe: „COVID-19 rapid guideline: managing the long term effects of COVID-19”.

Elérhetősége:

www.nice.org.uk/guidance/ng188

Forrás:

Shah W.; Hillman T.; Playford ED; Hishmeh L.: Managing the long term effects of covid-19: summary of NICE, SIGN, and RCGP rapid guideline. BMJ 2021; 372 doi: https://doi.org/10.1136/bmj.n136; BMJ 2021;372:n136 https://www.bmj.com/content/bmj/372/bmj.n136.full.pdf
Aki kevésbé járatos a gyógyszeripar berkeiben, az talán nem tudja, hogy az eddigi felállás szerint az indiai cégek – Kínával ellentétben – már régen részei a nyugati késztermék gyógyszerpiacnak, azaz nemcsak hatóanyagokat szállítanak nyugati cégeknek és különféle gyógyszerfejlesztési kutatásokban vesznek részt, hanem forgalombahozatali engedély jogosultként is jelen vannak, például hazánkban is. Érdekes módon a COVID-19 vakcinák jelentették az első fordulatot e két óriási ország gyógyszer késztermék export viszonylatában. Az indiai kormány 2021 január 3-án engedélyezte a hazai Covaxin inaktivált teljes vírus COVID-19 elleni vakcina egészségügyi vészhelyzetben történő alkalmazását, bár a Fázis 3 klinikai vizsgálatokat ezzel sem fejezték még be. Ezt az oltást az Indian Council of Medical Research (ICMR) és a Bharat Biotech fejlesztette ki. De, vannak mások is a tarsolyban, így például az angol AstraZeneca vakcinát is gyártják helyben, az Serum Institute of India-ban (Puna, India).

Mármost, mind Indiában, mind Kínában, mind a nyugati országokban aktívan készülnek-kutatnak arra az esetre, hogy az eddigi vakcinákkal le nem fedett új koronavírus mutánsok jelenhetnek meg.

Indiai kutatók egyelőre ELMÉLETI (azaz nem valós tapasztalatokon alapuló) feltevése szerint a teljes vírust tartalmazó vakcinák esetleg teljesebb védelmet nyújthatnak az újabb vírusvariánsokkal szemben, mint azok, amelyek csak a tüskefehérjére támaszkodnak, azaz a Pfizer/BioNTech és a Moderna mRNS vakcinája.

Ezt azzal indokolják, hogy ha a tüskefehérje elleni immunválasz elől a vírus képes „elmenekülni”, akkor a teljes vírust tartalmazó vakcinák által generált ellenanyagok még képesek lehetnek olyan immunválaszt kiváltani, amelyek mégis védettséget biztosítanak ellenük.

Erre még nincs gyakorlati bizonyíték, de a Covaxin vakcinával oltott emberek vérével már zajlanak olyan vizsgálatok, amelyek azt célozzák, hogy kiderítsék az Angliában felbukkant, de Indiában is cirkuláló B.1.1.7 mutáns elleni hatásosságot.

Kínában két kutatócsoport is tanulmányozta azt, hogy a B.1.1.7 vírus tüskefehérjéje ellen képes-e megfelelő neutralizáló hatást biztosítania Sinopharm vakcina (ami hazánk kapcsán is szóba került). A kínai sajtó szerint a beoltott majmok és emberek képesek e vírus variáns neutralizálására, de a tudományos ismertetés még nem jelent meg.

Végül mind a Pfizer, mind a Moderna teszteli a saját vakcináját a B.1.1.7 variáns és egy másik, a dél-afrikai 501Y.V2 ellen. Egy korábbi vizsgálati eredmény szerint, amit természetesen mi is közöltünk már (), a Pfizer/BioNTech vakcina egy másik új variáns, az N501Y ellen hatásosnak mutatkozott in vitro laborkísérletekben. Persze, még mindig kérdés lehet a valós életben mutatott védelem mértéke.

A háttérben azonban számos országban aktív genomkutatás zajlik és folyamatosan monitorozzák az újabb variánsok felbukkanását.

Forrás:

Vaidyanathan G. Vaccine makers in Asia rush to test jabs against fast-spreading COVID variant. Nature. 2021 Jan 12. https://www.nature.com/articles/d41586-021-00041-y
Gulyás Gergely Miniszterelnökségért felelős miniszter jelentette be a csütörtöki kormányinfón, hogy Magyarország a Sinopharm cégtől vesz COVID-19 elleni vakcinát, amennyiben az megkapja a forgalomba hozatali engedélyt. Erről a vakcináról is írtunk már oldalunkon természetesen, lásd honlapunkon (https://www.gyogyszeresztortenet.hu/klinikai-vizsgalatok/) ezt az összefoglalót: „Egy kínai SARS-CoV-2 vírus elleni inaktivált vakcina biztonságossága és immunogenitása – előzetes jelentés 2 randomizált klinikai vizsgálatról” (1).

Gyógyszer = termék + információ. Nos, ebben a tekintetben nagyon nehéz helyzetben vagyunk, legalább is a publikus információ vonatkozásában. A kínai (és az orosz) vakcinák fejlesztési folyamata az eddigiekben a nyugatiakéhoz képest ködös, zavaros, titokzatos, egyáltalán nem átlátható.

A Sinopharm kínai állami vállalat vakcinájáról tudjuk, hogy inaktivált, teljes vírust tartalmaz (lásd 1. hivatkozás), vagyis nem mRNS és nem vektor vakcina, mint az eddigi nyugati oltások.

A Sinopharm vakcina január 4-én kapott feltételes forgalombahozatali engedélyt Kínában, de már korábban kezdtek oltani vele, közel egymillió embert. Az engedély alapjául szolgáló, még nem publikált fázis 3 humán vizsgálatban állítólag több, mint 60.000 ember vett részt Kínában, az Egyesült Arab Emirátusokban, Bahreinben és sok más országban. A vakcina hatásossági rátája a cég egyik vezetője, Wu Yonglin szerint 79,34% volt (Bahreinben 86%-ot jelentettek 2020 december 9-én), de tudományos szaklapban (lényegében semmilyen elérhető forrásban) nem jelentek meg részletek, csak ígéret van erre.

Hát, kb. ennyi, azaz egyelőre kábészünet.

Hivatkozások

1. Xia S, Duan K, Zhang Y, et al. Effect of an Inactivated Vaccine Against SARS-CoV-2 on Safety and Immunogenicity Outcomes: Interim Analysis of 2 Randomized Clinical Trials. JAMA. 2020 Sep 8; 324(10):951-960. doi: 10.1001/jama.2020.15543.

2. https://www.reuters.com/article/us-health-coronavirus-china-vaccine/sinopharms-covid-19-vaccine-79-effective-seeks-approval-in-china-idUSKBN2940C8

3. https://edition.cnn.com/2021/01/13/asia/sinovac-covid-vaccine-efficacy-intl-hnk/index.html

4. https://news.cgtn.com/news/2021-01-06/Is-the-79-efficacy-of-Chinese-COVID-19-vaccine-good-enough--WPC9fndse4/index.html

5. https://www.ft.com/content/9c59ea99-6da1-4fe3-ade4-19d3ef98596f
A Britis Medical Journal 2021. január 14-én írt összefoglalót egy egyelőre még lektorálatlan tanulmányról, amelyet SIREN névre kereszteltek (1), és ami a MedRxiv-en jelent meg (2). Eszerint a COVID-19 fertőzésen átesett embereknél az újrafertőződés kockázata 83%-al alacsonyabb és a védett időszak középértéke a fertőzéstől számított 5 hónap.

Ez a tanulmány egy nagy, multicentrikus, prospektív kohorsz vizsgálat volt, közfinanszírozott kórházakban dolgozó résztvevőkkel. A vizsgálat kezdetén két csoportot (kohorszot) hoztak létre: pozitív (n=6614 fő antitest-pozitív vagy előzetesen PCR/antitest pozitív), illetve negatív (n=14.173 fő antitest-negatív, előzetes PCR/antitest pozitivitás hiánya).

2020 június 18 – november 09 között a kiinduláskor pozitív csoportban 44 újrafertőződést (2 valószínűt, 42 lehetségest) észleltek összesen 1.339.078 követési nap során. Ezek közül 15 volt tünetekkel járó (34%). (Sietek hozzátenni, hogy a „valószínű” és a „lehetséges” szó szigorúan, tesztettel alátámasztottan definiált volt, lásd az eredeti közleményt).

A negatív csoportban 318 új PCR-pozitív és 94 antitest szerokonverzió esetet észleltek, összesen 1.868.646 megfigyelési nap során. Közülük 249 esetében jelentkeztek tünetek (79%). A korrigált esélyhányados 0,17 volt az összes újrafertőződésre a PCR-ral igazolt elsődleges fertőzéshez képest.

Az elsődleges és az újrafertőződés között eltelt időszak közép (medián)-értékben 160 nap volt. A British Medical Journal kommentárja szerint a korábban fertőződöttek még mindig képesek lehetnek a vírushordozásra az orrukban, és a torkukban, továbbá képesek lehetnek megfertőzni másokat. A vizsgálat még nem értékelhette a vakcinákat és az új, fertőzőképesebb vírusmutánsokat sem. A mellékelt ábra a két csoportban mutatja a pozitív esetek előfordulását az idő függvényében 2020 november 24-ig.

Amint látjuk, az élet nem fekete-fehér, hanem az újrafertőződés kockázata statisztikailag fokozatosan nő az idővel. Így egyérelmű határértéket nem lehet megállapítani. Nagy kérdés, hogy a vakcinák mire és meddig képesek mindennek fényében.

Hivatkozások

1. Mahase, E.: Covid-19: Past infection provides 83% protection for five months but may not stop transmission, study finds. BMJ 2021; 372 doi: https://doi.org/10.1136/bmj.n124 (Published 14 January 2021)

2. Hall V., Foulkes S., Charlett A. Do antibody positive healthcare workers have lower SARS-CoV-2 infection rates than antibody negative healthcare workers? Large multi-centre prospective cohort study (the SIREN study). https://www.medrxiv.org/content/10.1101/2021.01.13.21249642v1.full.pdf
A Clinical Imaging nevű szaklap január 19-én jelentetett meg on-line egy rövid közleményt esettanulmányokkal, amelyek felhívják a figyelmet arra, hogy a radiológusoknak a COVID-19 oltási kampányok miatt figyelembe kell venni azt, hogy a vakcinák egyik, alkalmazási előírásban is szereplő mellékhatását a regionális nyirokcsomó megnagyobbodások jelentik. Erre azért kell gondolni, mert más vakcinák (BCG, himlő, antrax) is okoznak ilyen mellékhatásokat és ezeket a múltban volt úgy, hogy emőrákként diagnosztizálták félre.

A nyirokcsomó-nagyobbodás lehetséges okai között szerepelhetnek pl. rosszindulatú daganatok, fertőzések, autoimmun betegségek, trauma vagy gyógyszerek. Az esettanulmányokban négy olyan 42-59 év közötti női paciens szerepelt, akiknél az emlő ultrahang vizsgálata nyirokcsomó megnagyobbodást mutatott ki, miután az előző 2 héten belül Pfizer/BioNTech vagy Moderna vakcinával oltották őket.

Hivatkozás:

Mehta N, Sales RM, Babagbemi K, Levy AD, et al. Unilateral axillary Adenopathy in the setting of COVID-19 vaccine. Clin Imaging. 2021 Jan 19;75:12-15. doi: 10.1016/j.clinimag.2021.01.016.

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7817408/pdf/main.pdf
Megnyugtató nekik, nyugtalanító nekem Az angol hatósági (MHRA) mellékhatás összefoglaló az úgynevezett sárga kárták (yellow cards), azaz mellékhatás bejelentések adatait foglalja össze 2020 december 9. – 2021 január 24. között. Ez 22.820 bejelentést foglal magában 7.164.387 első oltás és 474.156 második oltás kapcsán. A bejelentések többsége (16.756) a Pfizer/BioNTech vakcinációról érkezett és összesen 49.472 gyanított mellékhatást tartalmaz. Január 24-ig becslés szerint 5,4 millió Pfizer/BioNTech és 1,5 millió AstrZeneca első dózist adtak be, míg a második dózisok száma – zömében Pfizer/BioNech – kb. félmillió volt.

Összességében kb. 3 bejelentés (sárga kártya) érkezett 1000 dózisonként, ami kisebb arányt képvisel, mint az, amit a klinikai vizsgálatokban tapasztaltak (a réstvevők 10%-a). z mondjuk nem meglepő. A hatósághoz érkezett bejelentések száma hasonló ahhoz, amit a influenza vakinákkal kapcsolatban tapasztaltak. A mellékhatások zöme enyhe volt: fájdalom az oltás helyén (mint leggyakoribb), továbbá fejfájás, fáradtság és enyhe influenzaszerű tünetek.

Súlyos allergiás reakciókat már a Pfize/BiNTch oltási kampány legelején (december 9.) jelentettek. Mindösszesen a vizsgált időszakban 101 súlyos (anafilaxiás vagy anafilaktoid) reakció vált ismertté a Pfizer/BioNTech (1-2/100.000 eset) és 13 ilyen reakció az AstraZeneca vakcinációt követően. Bell parézist és arcbénulást vagy parézist 69 mellékhatás bejelentés említett a Pfizer/BioNTech kapcsán és 6 esetben arcbénulást az AstraZeneca vakcina után. Azonban a Bell parézis spontán is előfordul; ok-okozati kapcsolatát a vakcinákkal eddig nem állapították meg.

Az angol hatóság 107 halálesetet regisztrált a Pfizer/BioNTech és 34-et az AstraZeneca oltást követően. További két halálesetnél a vakcina fajtája nem ismert. Zömében idős, alapbetegségekben szenvedő emberek hunytak el és a hatóság értékelése szerint nem volt ok-okozati kapcsolatra utaló mintázat a vakcinációval. Az angol Statisztikai Hivatal adatai szerint minden 80 év felettieknek beadott 100.000 vakcina dózisra 200 egy héten belüli természetes okú halálozás esik.

Egyébként angol hatóságot odahaza kritizálták az átláthatóság hiányáért és a mellékhatás adatok publikálásában való késlekedésért. Idehaza meg talán én vagyok az egyetlen, aki ezt szóvátette a hazai illetékeseknek címezve.

Hivatkozás:

MHRA: Coronavirus Vaccine - summary of Yellow Card reporting (Data included: 09/12/2020 to 24/01/2021). https://assets.publishing.service.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/958795/Coronavirus_vaccine_-_summary_of_Yellow_Card_reporting.pdf

Torjesen I.: Covid-19: First UK vaccine safety data are “reassuring,” says regulator. BMJ 2021;372:n363 http://dx.doi.org/10.1136/bmj.n363
Hát mondani sem kell, Izraelben is gyakran indulatok, rémhírek és vádaskodások veszik körül a a COVID-19 oltások témáját. Például hol az orosz ajkú zsidókat vádolták azzal, hogy szilveszteri bulikkal törték meg a kijárási tilalmat, hol az ultraortodox eskűvői tömeg szétoszlatására kiküldött rendőr kért áldást a rebétől ahelyett, hogy lekapcsolta volna a villanyt, hol meg a vakcinaellenes csoportok durva trükkjei borzolják a kedélyeket, de minden esetre Izraelben van jelenleg a legnagyobb arányú átoltottság.

Most pedig megjelent egy visszatekintő (azaz múltbeli adatokat értékelő, szakszóval retrospektív) vizsgálat, amely először összegzi az új COVID-19 esetek alakulását a 2020 december 20-án idnult oltási kampány óta. A COVID-19 megbetegedési adatokat 2020 márciusától 2021 februárjáig bocsátotta rendelkezésre az izraeli Egészségügyi Minisztérium. A szerzők figyelembe vették az ezen időszak alatti történéseket is, beleértve pl. a 2021 januárjában elrendelt harmadik kijárási tilalmat, így az alábbi módon értékelték az adatokat:

1) a megbetegedések és a kórházi kezelések száma a vakcinációra alkalmas 60 év felettieknél a fiatalabbakhoz (0-59 évesekhez) viszonyítva;

2) korán oltani kezdő városok a későn oltókhoz képest;

3) a mostani (2021 januári) kijárási tilalom alatti adatok a 2020 szeptemberihez képest.

Február 2-ig a teljes lakosság 42,8%-a kapta meg az első oltást, míg 27,6%-a mindkettőt, a 60 év feletti lakosság 88,9%-a kapta meg az első, 77,7%-a mindkét oltást, vagy gyógyult meg a COVID-19-ből. Január közepe tájától a COVID-19 esetek és a kórházi kezelésre utaltak száma elkezdett csökkenni. A csökkenés nagyobb mértékű és korábbi volt az idősebbek körében.. Ez a trend még kifejezettebb volt a korán és később oltani kezdő városok összehasonlításában. A fenti eredmények nem mutatkoztak az előző kijárási tilalom idején. Ily módon ez az elemzés az első, amelyik arra utal, hogy az izraeli vakcinációs kampány tényleges hatást gyakorol a COVID-19 járványra. Bár a Szerzők hangsúlyozzák, hogy ezek előzetes eredmények és további vizsgálatok szükségesek, mégis publikálták a jelentőségük miatt.

Egyébként az egyik Szerző, Eran Segal (Weizmann Intézet) a Twitteren is megosztott egy ábrát, amit lentebb bemutatok: a vizszintes tengelyen a kijárási tilalomhoz képest látható a napok száma (előtt és után), míg a függőleges tengelyen a 60 évesek és idősebbek %-os aránya az összes megbetegedésből. A kék vonal a második hullám, a narancssárga a harmadik hullám, a vastag, szaggatott függőleges vonal a kijárási tilalom kezdete (0. nap), a függőleges narancssárga szaggatott vonal a második oltás utáni 7. nap.

 

Forrás:

Rossman H., Shilo S., Meir T. et al.: Patters of COVID-19 pandemic dynamics following deployment of a broad national immunization program. https://github.com/hrossman/Patterns-of-covid-19-pandemic-dynamics-following-deployment-of-a-broad-national-immunization-program/issues
Neve: the COVID-19 Heterologous Prime Boost study (a COVID-19avagy ‘Com-Cov’

Éppen ma reggel gondolkoztam azon, hogy a jelenlegi körülmények között esetleg jó lenne, ha a vakcinafejlesztésekben némi állami kordináció-harmonizáció is megjelenne.

Erre pár óra múlva megjelent egy hír, miszerint az angol Egészségügyi és Szociális Ügyek Minisztériuma 7 millió fontos állami támogatással elindított egy olyan kinikai vizsgálatot, amely a különböző cégek oltásainak különböző sorrendben való beadását kutatja, nyilván azzal a céllal, hogy szűk ellátási keresztmetszet esetén lehet-e ezeket csereberélni. Értelemszerűen a cégek ebben egyáltalán nem érdekeltek.

Sajnos a kontinentális Európa, a maradék EU megint nem dobta be magát, pedig itt még jóval feszítőbb a probléma. A vizsgálati terv szerint az alábbi kombinációkat értékelik:

• 2 adag Oxford/AstraZeneca vakcina 28 nap időkülönbséggel

• 2 adag Oxford/AstraZeneca vakcina 12 hetes időkülönbséggel - mint kontroll csoport

• 2 adag Pfizer/BioNTech vakcina 28 nap időkülönbséggel

• 2 adag Pfizer/BioNTech vakcina 12 hetes időkülönbséggel - mint kontroll csoport

• az Oxford/AstraZeneca vakcina első oltásként, amit a Pfizer/BioNTech vakcina követ másodikként 28 nap múlva

• the Oxford/AstraZeneca vakcina vakcina első oltásként, amit a Pfizer/BioNTech vakcina követ másodikként 12 hét múlva múlva

• aPfizer/BioNTech vakcina első oltásként, amit az Oxford/AstraZeneca vakcina követ másodikként 28 nap múlva

• a Pfizer/BioNTech vakcina vakcina első oltásként, amit az Oxford/AstraZeneca vakcina követ másodikként 12 hét múlva

A 13 hónapos vizsgálatban több, mit 800 személy vesz részt. Tanulmányozzák a különböző oltási csoportok immunválaszát az azonos vakcinával oltottakhoz képest. Az első eredményeket nyárra ígérik.

Forrás:

https://www.gov.uk/government/news/world-first-covid-19-alternating-dose-vaccine-study-launches-in-uk
A Novavax (NVX-CoV2373)

A Novavax amerikai biotechnológiai cég SARS-CoV-2 vakcinája 95,6%-os hatásosságot mutatott az eredeti vírusvariánssal, míg 85,6%-os hatásosságot a B.1.1.7 variánssal és 60%-os hatásosságot a B.1.351 variánssal szemben. Ezek az adatok egy Angliában végzett Fázis 3 klinikai vizsgálatból származnak, amelyben több, mint 15.000 fő vesz részt 18-84 éves életkorig (27%-uk 65 évnél idősebb). A Novavax vakcina is két dózisos, amelyeket 3 hét különbséggel kell beadni. A második dózis után 62 tünetes koronavírus-fertőzöttet észleltek, akik közül 56-an a placebo csoport tagjai voltak. Csak egyetlen eset volt súlyos (a placebo csoportban) és 32 esetben az angol (UK) vírusvariáns volt a fertőző ágens.

Egy másik Fázis 3 vizsgálat jelenleg áll szervezés alatt az USA-ban és Mexikóban.

Egy Fázis II vizsgálat is zajlik Dél-Afrikában 4400 önkéntessel. Itt a placebo csoportban 29 fertőzöttet jelentettek (egy súlyos esettel), míg 15-öt a valódi vakcinával kezelt csoportból. Ezen esetek közül 27-et értékeltek a vírus variánsra, és közülük 25 (93%) esetben a Dél-Afrikai variáns mutatták ki.

A Novavax olyan vakcinát is tervez amely ezt a variánst célozza meg. Az angol és a dél-afrikai klinikai vizsgálatot egyébként a Coalition for Epidemic Preparedness Innovations, valamint a Bill and Melinda Gates Foundation is támogatja.

A Novavax vakcina értékelését az angol gyógyszerhatóság (MHRA) már 2021 januárjában megkezdte és ez az ország 60 millió dózist kötött le ebből a vakcinából.

A Johnson &Johnson (Jansen) Ezt a vakcinát már értékeli az Európai Gyógyszerügynökség (EMA). Fontos jellemzője, hogy csak egy oltás szükséges belőle. Az eddigi eredmények szerint ennek hatásossága 28 nap után 66%. A Fázis 3 vizsgálatban 43.783 ember vett részt (USA: 44%, Közép- és Dél-Amerika: 41%, Dél-Afrika 15%). A résztvevők 34%-a idősebb 60 évnél, 41%-uknak pedig valamilyen társbetegségük van. Anglia ebből a vakcinából 30 millió dózist biztosított magának.

Összefoglaló a vezető vakcinákról

Vírusvektor vakcinák: Johnson &Johnson (Jansen), Oxford-AstraZeneca, Gamaleya Kutatóintézet

Fehérje alapú vakcinák: Novavax mRNS vakcinák: Pfizer/BioNTech, Moderna

Inaktivált vakcinák: Sinopharm, Sinovac, Sinopharm-Wuhan, Bharat Biotech

Forrás:

Mahase, E.: Covid-19: Novavax vaccine efficacy is 86% against UK variant and 60% agains South African variant. Cite this as: BMJ 2021;372:n296 http://dx.doi.org/10.1136/bmj.n296 https://www.bmj.com/content/bmj/372/bmj.n296.full.pdf
A szavazás eredményei az alábbi táblázatban láthatók. A jobbszélső két oszlop származtatott érték. Relatív elfogadottsági indexnek neveztem el azt a számot, ami az adott vakcina és a Pfizer vakcina elfogadó szavazatainak hányadosaként adódik. Ez mutathatja azt, hogy a szavazók körében a Pfizerhez képest mekkora a többi vakcina elfogadottsága. De ez még önmagában nem minden: a szélsőjobb oszlop bizalmi indexe az elfogadó és az elutasító szavazatok hányadosa egyazon vakcinára. Ez mutathatja azt, hogy az adott vakcinában a többitől függetlenül mennyire bízunk. A két értéket együtt nézve fontos kövvetkeztetésekre juthatunk. Azonban fontos szem előtt tartani azt, hogy ez a csoport nem reprezentatív az össztársadalom szempontjából, amit a bármely oltást elutasítók nagyon alacsony száma mutat. Vagyis, ez itt egy oltáspárti szavazóközönség, amely eleve pozitívan viszonyul az oltáshoz.

Játsszuk a következőt: távoltartva a pártpolitikai véleményalkotást és következtetéseket. gondoljuk végig azt, hogy melyik vakcinával mennyire reális olyan társadalmi szintű átoltottság elérése, amely alkalmas lehet a gazdaság újraindítására, a korlátozások feloldására. Én magam hajlanék egy pragmatikus megközelítésre: ha valamilyen matematikai modellel kiszámítható lenne, hogy bizonyos szintű vagy teljes korlátozás-enyhítés mellett az egészségügyi teher (súlyos megbetegedések, halálozások) már nem több, mint egy átlagos influenzajárvány esetén, akkor nem látni indokoltnak, hogy romba döntsük ezt az országot (és a többit) gazdaságilag és társadalmilag. Ennek fontos eszköze lehet a vakcináció, de csak akkor, ha az átoltottság elér egy bizonyos szintet.

A Pfizer és a Moderna vakcina relatív elfogadottsága és bizalmi indexe nagyon magas. Vagyis, optimális esetben ezektől lehetne várni azt, hogy - mint esetleg Izraelben -, normalizálni lehessen majd az életet hosszabb távon.

Az AstraZenecát és a Sputnik V-t elfogadók száma nem különbözik jelentősen, de látható, hogy az orosz vakcinát sokkal többen utasítják el. Már az AstraZeneca esetében is kérdéses, hogy ha csak ez lenne, alkalmas lenne-e nálunk a járványtani fordulat elérésére (beadatnák-e maguknak elegen), de a Pfizer és a Moderna mellett, kiegészítő avagy segédvakcinának biztosan jó lenne. A bizalmi indexe is egy nagyságrenddel kisebb, mint a Pfizeré és a Modernáé.

A Sputnik V bizalmi indexe azonban még az AstraZeneca vakcinához képest is sokkal kisebb. Ezt a vakcinát kb. annyian adatnák be, mint amennyien elutasítják ebben az oltásbarát mintában. Így az össztársadalomban várhatóan még sokkal alacsonyabb lenne mind a relatív elfogadottság, mind a bizalmi index. Ez előrevetítheti azt, hogy bármilyen jó minőségű is ez az oltás, pusztán bizalmi okokból jelenleg nem várható, hogy járványtani jelentőségű eredményt lehetne vele elérni. A Sinopharm pedig még az orosz vakcinához képest is sokkal gyengébb bizalmi mutatókkal rendelkezik. Ha ez így marad, akkor ettől az oltástól teljesen reménytelen komoly eredményeket várni Magyarországon. Ismétlem, a minőségétől függetlenül.

Egyébként, akár olyan olvasata is lehetne a sorrendnek, hogy az emberek az mRNS vakcinálkban jobban bíznak, mint az adenovírus vektorokban, mít az elölt vírusosban a legkevésbé. Mondjuk, nehéz elképzelni, hogy a vasárnapi ebéd mellett ez így terítékre kerüljön, de hát, ki tudja, hány házaspár veszett össze már azon, hogy az mRNS jobb-e, vagy az adenovírus. Másfelől, a lista nagyjából egybevág az engedélyezések időbeli sorrendjével is. Ezt is csak a teljesség kedvéért mondom.

Már hangot adtam annak a véleményemnek, hogy ilyen szakmai-szellemi előkészítés mellett, mint amit a magyar államapparátustól eddig láttunk, nagyon jelentős ezzel a két EU-n kívüli vakcinával a kudarc kockázata, pedig egyáltalán nem biztos, hogy ennek így kellene lennie, bár a bizalmatlanság elejétől fogva fennállt. Szürreális és teljességgel elfogadhatatlan az, hogy egy hazánkban engedélyezett (orosz) vakcináról az érdemi dolgokat a több ezer kilométerre lévő Londonból (Lancet szaklap, klinikai vizsgálatok publikálása), Buenos Airesből (Argentína, melékhatásjelentések, engedélyezési dokumentációban beadott klinikai vizsgálatok listája) és Moszkvából (hivatalos orosz alkalmazási előírás) tudtuk meg, Budapest belvárosából meg szinte semmit a mai napig (még egy alkalmazási előírást sem). Bár, az orosz vakcina elfogadottságán még így is sokat lendíthettek a külföldről közölt eredmények. A kínai vakcináról viszont hallgat Peking és hallgat Budapest. Ehhez nem lehet lehet mit hozzáfűzni.

2021 március 12, péntek

Chapel Hill, NC, USA: A Nemzetközi Trombózis és Hemosztázis Társaság (ISTH) azt ajánlja, hogy minden oltásra alkalmas felnőtt folytassa a COVID-19 vakcinációt annak ellenére, hogy Dánia, Norvégia és Izland legalább is átmeneti időre felfüggesztette az AstraZeneca vakcina alkalmazását trombózissal kapcsolatos jelentések miatt. Ezidő szerint a COVID-19 vakcina dózisok millióival összevetve a trombózis események jelentett kis száma nem utal közvetlen összefüggésra. A trombotikus események gyakoriak azz általános népességben és korábban nem állapítottak meg összefüggést közöttük és az oltások között. Jelenleg nem tudjuk, hogy a vérrögök kialakulásának egybeesése a vakcinációval véletlenszerű-e vagy a vakcináció ritka esetekben növelheti-e a trombózis kockázatát. Fontos hangsúlyozni, hogy a jól kivitelezett COVID-19 vakcina klinikai vizsgálatokban nem észlelték a trombózis-kockázat fokozódását.

A rendelkezésre álló adatok alapján az ISTH úgy gondolja, hogy a COVID-19 elleni vakcináció előnyei jelentősen meghaladják a lehetséges szövődmények kockázatát még olyan személyeknél is, akiknek a kórtörténetében vérrögképződés szerepel, vagy véralvadásgátlókat használnak. Azt is ajánljuk, hogy mindenki figyeljen a vérrögképződés jeleire és tüneteire, beleértve az alábbiakat: mélyvénás trombózissal összefüggésben alsó végtagban jelentkező fájdalom, duzzanat, érzékenység vagy bőrpír; továbbá tüdőembóliával összefüggésben nehézlégzés, mellkasi fájdalom vgy kellemetlenségérzet, a szopásosnál szaporább vagy rendszertelen pulzus, véres köhögés és alacsony vérnyomás, szédelgés vagy ájulás.

A fennálló alapbetegségekben szenvedők forduljanak tanácsért kezelőorvosukhoz.

Mit jelent ez a paciensekszámára?

A rendelkezésre álló adatok alapján az ISTH úgy gondolja, hogy a COVID-19 elleni vakcináció előnyei jelentősen meghaladják a lehetséges szövődmények kockázatát és javsolja az oltásra alkalmas felnőtteknek az oltások folytatását.

A COVID-1 vakcinákat a felkarba (izomba) adják. A direkt antikoagulánsokat (apixaban, dabigatran, edoxaban és rivaroxaban), warfarint terápiás INR tartományban szedők, továbbá a teljes dózisú heparin vagy fondaparinux injekció kezelésben részesülők mindannyian kaphatnak COVID-19 oltást. Mérlegelendő a következő gyógyszeradag előtt beadott oltás a véralvadásgátló adagjának beadását közvetlenül követő időzítéshez képest.

• Fennáll a véraláfutás kockázata az injekció beadásának helyén, de nem várhatóak a véralvadásgátló kezeléssel összefüggő súlyos hatások.

• Tartós nyomásgyakorlás (legalább 5 percen át) alkalmazandó az oltás beadásának helyén a véraláfutás csökkentése érdekében.

• A szupraterápiűs INR warfarin kezelésben részesülőknek várniuk kell, amíg INR értékük 4,0 alá csökken.

• Bátoríthuk a betegeket az oltások folytatására, amelyeket nem szabad elhagyni a véralvadásgátló kezelés miatt.

Hivatkozás:

https://www.isth.org/news/556057/ISTH-Statement-on-AstraZeneca-COVID-19-Vaccine-and-Thrombosis.htm
Március 18-i megbeszélésén az EMA Farmakovigilancia és Kockázatértékelési Bizottsága (PRAC) lezárta a vérrögképződés szignál (azaz esetleges mellékhatás) kivizsgálását az AstraZeneca COV ID-19 vakcinával kapcsolatban.

A PRAC a következőket erősítette meg:

• A vakcina előnyei a COVID-19 betegség (amely önmagában is járhat – esetlegesen halálos következményű – vérrögök kialakulásával) még mindig széleskörű fenyegetése elleni küzdelemben meghaladják a mellékhatások kockázatát;

• a vakcina nem hozható összefüggésbe a vérrögképződés (tromboembóliás események) általános kockázatának emelkedésével a beoltottaknál;

• nincs bizonyíték konkrét gyártási tételekkel vagy gyártóhelyekkel kapcsolatos problémákra;

• azonban a vakcina alkalmazása összefüggésben állhat a trombocitopéniával (vérlemezkeszám-csökkenéssel társult vérrögképződés nagyon ritka eseteivel, köztük az agyból kijövő erekben keletkező vérrögökkel (agyi vénás sinus trombózis avagy CVTS).

Ezek ritka események – az Egyesült Királyságban és az EU-ban kb. 20 millió ember részesült AstraZeneca vakcinációban március 16-ig és az EMA csak 7 disszeminált intravaszkuláris koagulációról (DIC, amelyben több érben keletkeznek vérrögök) és 18 CVST-ről kapott jentést. Az oltással való ok-okozati kapcsolat nem igazolt, de lehetséges, így további elemzést igényel.

A PRAC az értékelőmunkája során igénybe vette hematológus szakértők közreműködését és szorosan együttműködött egyéb egészségügyi hatóságokkal, köztük az angol MHRA-val, amelynek kb. 11 millió emberen végzett oltásokról vannak tapasztalatai. Összességében a vakcináció után jelentett tromboembóliás események száma mind az engedélyezés előtti tanulmányokban, mind a vakcinációs kampányok kezdete óta (469 jelentés, közülük 191 az Európai Gazdasági Térségből) alacsonyabb volt, mint az, ami az általános népességben várható. Ez lehetővé teszi a PRAC számára anak megerősítését, hogy a vérrögképződés általános kockázata nem emelkedett. Azonban fiatalabb személyeknél fennállnak bizonyos aggályok, különösen a fenti ritka esetekkel kapcsolatban. A PRAC szakértői rendkívüli aprólékossággal vizsgálták át a Tagállamok által jelentett DIC és CVST jelentéseket, amelyek között 9 halálos kimenetel szerepel. Többségük 55 évesnél fiatalabbakat és többnyire nőket érintett. Mivel ezek az esetek ritkák és a COVID-19 betegség önmagában is gyakran okoz vérrögképződést, nehéz ilyen esetekre háttér előfordulási rátát becsülni a még oltatlan embereknél. Azonban, a COVID-19 járvány előtti adatok alapján úgy számították, hogy március 16-ig a vakcinával oltott 50 évesnél fiatalabbak körében kevesebb, mint 1 jelentett DIC eset lenne várható az oltást követő 14 napon belül, azonban ténylegesen 5 ilyen esetet jelentettek.

Hasonlóképpen, 1,35 CVTS eset lenne várható ebben a korcsoportban, de március 16-ig 12 eset vált ismertté. Hasonló egyensúlytalanság nem volt észlelhető a vakcinált idősebb népességben.

A PRAC véleménye az, hogy a vakcina igazolt hatásossága a COVID-19 miatti kórházi kezelések és halálozások megelőzésében túlszárnyalja a DIC vagy a CVST rendkívül csekély valószínűségét. Azonban, a fenti eredmények birtokában az embereknek tudniuk kell a fenti szindrómák halvány lehetőségéről, és ha véralvadási problémákra utaló tüneteket észlelnek, azonnal orvoshoz kell fordulniuk és tájékoztatniuk kell az orvosokat a nemrégiben beadott oltásukról. Már lépések történtek az alkalmazási előírás frissítésére annak érdekében, hogy ezekről a kockázatokról több információ szerepeljen benne.

A PRAC elvégzi ezen kockázatok további értékelését, beleértve a különböző típusú COVID-19 vakcinákkal kapcsolatos kockázatokat (bár a monitorozás ezidáig nem jelzett ilyen szignált). Folytatódni fog a véralvadási zavarokkal kapcsolatos jelentések szoros nyomonkövetése és további vizsgálatok fognak történni, amelyek több laboratóriumi adatot, valamint valós világbeli bizonyítékokat fognak szolgáltatni. Az EMA ezekről kellő időben és módon tájékoztatást nyújt.

Információk a betegek számára

• Az AstraZeneca COVID-19 vakcina nincs kapcsolatban a vérlavadási zavarok kockázatának általános emelkedésével.

• Az oltások után szokatlan vérrögképződések nagyon ritka eseteit figyelték meg, amelyeket alacsony vérlemezkeszám kísért (a vérlemezkék felelősek a véralvadásért). A jelentett esetek szinte mindegyike 55 év alatti nőknél történt.

• Mivel a COVID-19 betegség olyan súlyos lehet és annyira elterjedt, a vakcina ezt megelőző előnyei túlszárnyalják a mellékhatások kockázatát.

• Azonban, ha Önnél az alábbi tünetek bármelyike fellép az AsraZeneca oltást követően, azonnal forduljon orvoshoz és szóljon, hogy Ön nemrégiben oltásban részesült:

o légszomj

o mellkasi vagy gyomorfájdalom

o duzzanat vagy hidegség a karokon vagy a lábakon,

o súlyos vagy súlyosbodó fejfájás, hományos látás az oltás után,

o tartós vérzés,

o többszörös kis véraláfutások, vöröses vagy lilás foltok vagy bőr alatti vérhólyagok.

Információk az egészségügyi szakemberek számára

• Trombózis és trombocitopénia eseteket jelentettek, amelyek közül egyesek mezenteriális vénában vagy agyi vénában/vénás sinusban keletkező trombózisok voltak olyanoknál, akik az eset előtti 14 napon belül AstraZeneca COVID-19 oltásban részesültek. A jelentések többsége 55 év alatti nőket érintett, bár ezek közül némelyek az ilyen személyek nagyobb expozícióját tükrözhetik a különbözp Tagállamokban folyó oltási kampányok által megcélzott konkrét célcsoportok révén.

• A jelentett esetek száma meghaladja a vártat, és bár az ok-okozati kapcsolat nem igazolt, ily módon nem is lehet kizárni. Azonban, tekintettel ezen események ritka előfordulására és az alap incidencia megadására a COVID-19 járvány miatt, amely önmagában is hospitalizációkat eredményez a tromboemboliás szövődmények miatt, bármilyen összefüggés erőssége bizonytalan.

• Az EMA álláspontja szerint a gyógyszer haszon-kockázat aránya pozitív maradt és nem áll fenn általános kapcsolat a tromboembóliás rendellenességekkel.

• Az egészségügyi szakembereket felkérjük arra, hogy megkülönböztetetten figyeljenek a lehetséges tromboembóliás esetekre, a DIC vagy a CVST előfordulására az oltottaknál.

• Az oltandókat figyelmeztetni kell arra, hogy tromboembólia tünetei, és különösen trombocitopénia, illetve agyi vérrögképződés jelei (pl. könnyen kialakuló véraláfutások vagy vérzések, valamint tartós vagy súlyos fejfájás, különösen a vakcina beadása utáni 3 napon túl) esetén azonnal forduljanak orvoshoz A vakcinát rendelő, kiosztó, illetve beadó egészségügyi szakemberek felé közvetlen tájékoztató levél (DHCP) kerül kiküldésre. Ezt a DHCP-t az EMA honlap erre szolgáló oldalán is publikáljuk.
Az adenovírus vakcinákban szaporodásra képtelen és a gazdasejt örökítőanyagába (DNS) elvileg nem integrálódó vírusvektorok vannak, amelyek hordozzák a SARS-CoV-2 koronavírus tüskefehérjéjének örökítőanyagát. Ezek a vírusvektorok bejutnak a sejtmagba és ott képződik általuk maga a COV-SARS-CoV-2 tüskefehérje, amelyik azután a védettség biztosításának kulcsszereplője.

A beépüléssel kapcsolatos problémafelvetés alapja az, hogy ismerünk olyan vizsgálatot, amelyben egerek májában kimutatták adenovírus vektor úgynevezett kromoszomális integrációját, azaz, hogy az adenovírus örökítőanyag beépült az egér májsejt DNS-be (1).

Azonban az olyan véletlenszerű, úgynevezett spontán mutációk gyakorisága, amelyek gént tesznek működésképtelenné, mintegy 1000-szer gyakoribb, mint az adenovírus örökítőanyag beépülésének fenti egérkísérletben megfigyelt gyakorisága. Ezen felül ezek az adatok egérmájra vonatkoznak, amelyhez képest az izomszövetben (amelybe a vakcinát adják) a sejtosztódás jóval lassabb. Viszont tény, hogy konkrét ismeretünk nincsen arról, hogy végbemegy-e adenovírus DNS integráció az emberi izomszövet sejtjeiben. Az is lényeges szempont, hogy az adenovírus fertőzés nagyon gyakori (pl. nátha), viszont nem ismeretes, hogy összefüggés állna fenn későbbi rákos folyamatokkal.

Az AstraZeneca vakcináról az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) Nyilvános Értékelői Jelentéséből tudjuk, hogy sem genotoxicitási, sem karcinogenicitási (rákképződésre gyakorolt hatást vizsgáló) tanulmányt nem végeztek. A vakcinák összetevőivel kapcsolatban az EMA szerint nem várható genotoxicitási potenciál. A vakcinában szereplő AZD1222 vírusvektor DNS ivarsejtek örökítőanyagába történő génátvitelének (úgynevezett vertikális transzmissziójának) potenciális kockázatát nem vizsgálták. Azonban jelentős mennyiségű tudományos bizonyíték all rendelkezésre, amelyek következtetése az, hogy az adenovirus vektorok nem eredményeznek ivarsejtekbe történő génátvitelt. Ezidáig szaporodásra képtelen adenovírusokról sem állatkísérletekben, sem embereknél nem jelentettek ilyen eseteket. Ezért a az AZD1222 esetében a vertikális transzmisszió kockázatát elhanyagolhatónak tekintik és nem várnak az AZD1222 vektor embereknek történő adagolásánál ezzel kapcsolatos nemkívánatos hatásokat (2).

Az Európai Gyógyszerügynökségnek (EMA) egyébként van egy ezzel kapcsolatos irányelve (3). Eszerint: „Amennyiben nem integrálódó vektorokról van szó és ha a hosszútávú expresszió jelei mutatkoznak, a Kérelmezőnek ki kell vizsgálnia azt, hogy előfordul-e nem szándékolt integráció.”

Ezen felül: „Ivarsejtekbe történő örökítőanyag átvitel ko: Bizonyos génterápiás gyógyszerek betegeknek/személyeknek történő beadása felveti a vektor DNS ivarsejtekbe történő transzmissziójának lehetőségét, amelyet ki kell vizsgálni, kivéve, ha ennek elhagyását igazoljá , például a klinikai javallat és/vagy a betegpopuláció azt mutatja, hogy ilyen vizsgálatok nem indokoltak. Az ivarsejtekbe történő génátvitel kockázatát elsősorban biodisztribúciós szinten kell vizsgálni (szignál az ivarmirigyekben, szignál az ivarsejtekben, ondó frakcionálási vizsgálatok és integráció analízis) a géntranszfer vektorok nem szándékolt ivarsejt transzmissziójának nemklinikai vizsgálatával kapcsolatos irányelv szerint.”

A fentiek alapján tehát, az Európai Gyógyszerhatóság (EMA) az AstraZeneca dokumentációjának értékelése során és alapján eltekintett a genotoxicitási és karcinogenitási vizsgálatoktól.

Hivatkozások:

1. Stephen SL, Montini E, Sivanandam VG, Al-Dhalimy M, Kestler HA, Finegold M, Grompe M, Kochanek S. Chromosomal integration of adenoviral vector DNA in vivo. J Virol. 2010 Oct;84(19):9987-94. doi: 10.1128/JVI.00751-10. Epub 2010 Aug 4. PMID: 20686029; PMCID: PMC2937808.

2. Committee for Medicinal Products for Human Use (CHMP): Assessment report - COVID-19 Vaccine AstraZeneca. Common name: COVID-19 Vaccine (ChAdOx1-S [recombinant]). Procedure No. EMEA/H/C/005675/0000, 29 January 2021 EMA/94907/2021

3. Committee for Advanced Therapies (CAT): Guideline on the quality, non-clinical and clinical aspects of gene therapy medicinal products. 22 March 2018 EMA/CAT/80183/2014 Athanasopoulos T, Munye MM, Yáñez-Muñoz RJ. Nonintegrating Gene Therapy Vectors. Hematol Oncol Clin North Am. 2017 Oct;31(5):753-770. doi: 10.1016/j.hoc.2017.06.007.
Ma merült fel kérdésként, hát csak természetes, hogy utánajárunk. Erről a témáról március 11-én töltöttek fel a Medrxiv szerverre egy még lektorálatlan tanulmányt.

Vannak, akik a COVID-19 betegség akut fázisából maradványtünetekkel épülnek fel. Ilyenek a fáradékonyság, a légszomj, az álmatlanság és a szaglás/ízérzet zavarai. Többen attól félnek, hogy az oltás ezeket még csak ronthatja, de van olyan feltételezés is, hogy éppen ellenkezőleg, javíthat az állapoton.

Ebbe az angol vizsgálatba korábban kórházban ápolt COVID-19 betegeket válogattak be, akiknél 3 hónap (2020 június/július), illetve 8 hónap (2020 január/2021 december) múlva végeztek utánkövetéses értékeléseket. Közülük 2021 január-február folyamán 44-en Pfizer/BioNTech mRNS, illetve AstraZeneca vakcinát kaptak. Állapotukat 1 hónappal az oltás után összevetették 22 olyan résztvevőével, akiket nem oltottak. Az összes résztvevő 82%-nál legalább egy hosszú COVID tünet mutatkozott: 61%-nál fáradtság, 50%-nál légszomj és 38%-nál álmatlanság. Az értékeléseket 8 hónapos idpőtartam alatt validált életminőség skálával (SF-36), mentális közérzetet mérő skálával (WEMWBS), illetve a tünetek megfigyelése révén végezték.

Az oltottaknál nem romlott az életminőség és a mentális állapot az oltás előttihez képest. Közel kétharmaduk (27 fő) az oltás után átmeneti (<72 órás) szisztémás hatást (láz, izomfájdalom, fejfájás) észlelt. Az oltatlanokkal összehasonlítva az oltottaknál némileg javultak a hosszú COVID tünetek és csökkent a romlást mutatók arányaq (az oltottak 5,6%-a, szemben az oltatlanok 14,2%-ával). A tünetek az oltatlanok 23,2%-ánál rendeződtek, szemben az oltatlanok 15,4%-ával (p=0,035). A kétfajta vakcina között nem tapasztaltak különbséget.

Összefoglalva sem az mRNS, sem az adenovírus vektor vakcina nem rontotta a hosszú COVID tüneteit, az életminőséget vagy a mentális állaotot.

Hivatkozás:

Arnold DT, Milne, Samms E: Are vaccines safe in patients with Long COVID? A prospective observational study.

Feltötve: 2021. 03. 11.

https://www.medrxiv.org/content/10.1101/2021.03.11.21253225v3.full.pdf
Most már lassan kezdenek megjeleni adatok a speciális betegcsoportok oltásáról is. Ezek egyik rendkívül fontos képviselői a szervátületetettek. Egy amerikai vizsgálatba 2020 12. 16. – 2021. 02. 05. között toboroztak ilyen résztvevőket, összesen 436-ot (medián életkor: 55,9 év, 61% nő, 89% fehér; a szervátültetés óta eltelt medián időtartam 6,2 év volt). Egyikük sem esett át előzetesen SARS-CoV2 fertőzésen. Fenntartó immunoszuppresszív gyógyszeres kezelésként 83%-uk takrolimuszt, 54%-uk kortikoszteroidokat, 66%-uk mikofenolát mofetilt, 9% azatioprint, 4%-uk szirolimuszt és 2%-uk everolimuszt kapott. Pfizer/BioNTech oltást 52%, Moderna-t 48% kapott. Az antimetabolit fenntartó immunoszuppresszáns kezelésben részesülőknél kisebb volt az antitest válasz kialakulásának valószínűsége (37%), mint azoknál, akik nem részesültek immunoszuppresszív terápiában (63%). Az idősebbeknél szintén kisebb volt az antitest válasz kialakulásának valószínűsége (RR=0,83 per 10 év). A Pfizer/BioNTech vakcina hatásosabb volt, mint a Moderna (69%, szemben a 31%-kal).

Ebben a vizsgálatban a résztvevők többségénél egy oltás után nem alakult ki értékelhető tüskefehérje elleni immunválasz. Azonban a fiatalabb és antimetabolit fenntartó immunszuppresszív kezelésben nem részesülő betegeknél és a Pfizer/BioNTech vakcinát kapóknál ennek nagyobb volt a valószínűsége.

Ez a vizsgálat nem tartalmazott kontroll csoportot és csak a humorális immunválaszt értékelte. Az emékeztető oltás hatásának vizsgálata még hátravan.

A cikk pdf file-ját mellékelem.

Hivatkozás:

Boyarsky BJ, Werbel WA, RK, et al. Immunogenicity of a Single Dose of SARS-CoV-2 Messenger RNA Vaccine in Solid Organ Transplant Recipients. JAMA. Published online March 15, 2021. doi:10.1001/jama.2021.4385