Patikamúzeumok

Magyarországi patikamúzeumok

A térképen a magyarországi patikamúzeumokat tüntettük fel. A térkép – az egérgörgővel vagy a bal alsó sarokban lévő jelekkel – tetszés szerint nagyítható és mozgatható. Az ikonra vagy a bal oldalon lévő lista elemére kattintva megjelenik a kiválasztott gyógyszertár leírása.

Védett patikaberendezések

Budapest

A térképen a Budapesten található védett patikaberendezéseket tüntettük fel. A térkép – az egérgörgővel vagy a bal alsó sarokban lévő jelekkel – tetszés szerint nagyítható és mozgatható. Az ikonra vagy a bal oldalon lévő lista elemére kattintva megjelennek a kiválasztott gyógyszertár adatai, a Részletek gombra kattintva további információk olvashatók. Összeállításunk a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ adatbázisa alapján készült, szíves segítségüket ezúton is köszönjük.

 

(ma: Józsefvárosi gyógyszertár)
1085 Budapest, József körút 64.

Alapítás: 1883, alapító: Lukács Andor.

Az alapításkor készült neoreneszánsz bútorzat jelenlegi helyére 1973-ban került az egykori óbudai Magyar Korona patikából. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: állványzat, táraasztal, pénztárasztal, asztalka, székek.

(A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár archív felvételei.)

1051 Budapest, Nádor utca 24.

A gyógyszertár megszűnt!

A patikát 1888-ban alapította Megyeri Géza, ekkor készült a neoreneszánsz bútorzat is. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: állványzat, irodaszekrény, pénztárfülke, táraasztalok, tükör, mérlegek, karosszékek.

(A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár archív felvételei.)

1068 Budapest, Lövölde tér 5.

Alapítás: 1906, Hajdú József.

A neoreneszánsz berendezés ebből az időből származik. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: állványzat, szélfogó ajtó, táraasztalok, asztalka, Hygieia szobor (aranyozott gipsz), mozsár ütővel, gyógyszertári cukorkásüvegek, porcelántégelyek oroszlános kartussal, nagy porcelántégelyek oroszlános kartussal, folyadéküveg oroszlános kartussal.

(A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár archív felvételei.)

1077 Budapest, Dob u. 80.

Alapítás: 1902. április 5., alapító: Schubert Arnold.

A kétszárnyú üvegajtó keretezett színes üvegeit Róth Miksa műhelye készítette. A táraasztalok későbbi kiegészítések. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: állványzat, táraasztal, pulpitus, mennyezeti dísz.

(A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár archív felvételei.)

(ma: Betegápoló Irgalmas Rend Gránátalma patikája)
1027 Budapest, Frankel Leó út 17.

Alapítás: 1899., alapító: dr. Bekellay Ottó.

Eredetileg az Erzsébet Királyné út 2., 1907-től Thököly út 87. szám alatt, majd 2000-ig a Róbert Károly krt. 62. alatt volt használatban. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: állványzat, táraasztal, kis táraasztalok, pad, kis támlával, asztalka, puffok.

A Gránátalma patika története

(A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár archív felvételei.)

1053 Budapest, Kossuth Lajos utca 2.

A patikát 1784-ben alapította Stehleng Károly. 1899-ig, az épület lebontásáig a Kígyó tér 1. szám alatt működött, ezt követően került jelenlegi őrzési helyére. A korábbi, 1870-es években készült neorokokó bútorzathoz (az előtér állványzata három táraasztallal) 1899 körül szecessziós stílusú hátsó galériát építettek. Az eltérő stílusok összehangolására a korábbi jávorfa bútorzat furnérozását lefestették, ill. szecessziós díszítésekkel egészítették ki. Így a bútorzat mai formájában eklektikus hatású. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: állványzat, táraasztal, térelválasztó, faragott galéria, folyadéküveg, patikaedények.

(A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár archív felvételei.)

1067 Budapest,Teréz körút 7.

A patikát Beer József alapította 1786-ban. Hátul lesarkított téglalap alakú helyiségbe beépítve, hátsó részén galériás kiképzéssel. Részei: galéria, asztalka, állványzat, táraasztal, pénztárasztal, csillár, patikaüveg, Hygieia és Asklepios falkép.

(A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár archív felvételei.)

1061 Budapest, Andrássy út 26.

A gyógyszertár megszűnt!

A patikát Török Sándor alapította 1888-ban, eredetileg az Andrássy út 29. szám alatt működött az Operaház szomszédságában. Az 1930-as években került át a jelenlegi helyére. A berendezés részei: székek, pénztárasztal, szekrény, táraasztal, állványzat, galéria, karosszékek.

(A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár archív felvételei.)

(ma: Phönix gyógyszertár)
1133 Budapest, Pannónia u. 20.

A patikát Nagy Béla alapította 1929-ben, eredetileg a Pannonia utca 7. szám alatt működött. A berendezés részei: pénztárasztal, hengeres üvegszekrény, karosszékek, állványzat, táraasztal, edényzet.

(A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár archív felvételei.)

1053 Budapest, Egyetem tér 5.

A gyógyszertár bezárt!

A patikát 1928-ban alapította Muzsa Gyula. A berendezés részei: táraasztal, üvegvitrin, puffok, Pázmány Péter mellszobra, gyógyszertárat ábrázoló jelenet, állványzat, székek, táramérlegek, Keresztelő Szent János születése jelenet, pénztárfülke, asztalka, óra, edényzet.

(A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár archív felvételei.)

1091 Budapest, Üllői út 105.

A patikát 1887-ben alapította Berthan Gyula, bútorzata 1892-ben készült. Itt kezdte működését Richter Gedeon. A berendezés részei: táraasztal, sarokpolc, analitikai mérleg, asztalka, szék, állványzat, pénztárasztal.

(A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár archív felvételei.)

(ma: Kolónia gyógyszertár)
1089 Budapest, Orczy út 42.

Eredetileg: Budapest, I. Fő u. 56. A patikát 1784-ben alapította Kolb Bernát János, az 1950-es évekig a Fő utca 54-ben működött. Berendezése a 19. század második felében készült. A berendezés részei: táraasztal, állványzat.

(A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár archív felvételei.)

1088 Budapest, Szentkirályi utca 22.

A gyógyszertárat 1923-ban alapította Ottinger Vilmos, ekkor készült az ún. cifra szecessziós (magyaros, tulipános, virágos jellegű) berendezés is. Részei: állványzat, állvány, táraasztal, pénztárasztal, mérleg, puffok, dugópuhító.

(A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár archív felvételei.)

1091 Budapest, Üllői út 59. (65?)

A patikát 1873-ban alapította Landau Imre a Ferenc téren, innen került a Ferenc utca 16-ba, 1888-ban az Üllői út 65. szám alá, majd 1923-ban a jelenlegi helyére. A berendezés 1920 körül készült. A berendezés részei: állványzat, galéria, táraasztal.

(A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár archív felvételei.)

1076 Budapest, Thököly út 28.

A gyógyszertár megszűnt!

A patikát 1885-ben alapította Szűz István. A berendezés részei: pénztárasztal, térelválaszó, szélfogó ajtó, állványzat, táraasztal, edényzet.

(A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár archív felvételei.)

1078 Budapest, István u. 17.

A gyógyszertár megszűnt!

A patikát 1795-ben alapította Tóth Ignác, Budán az Országúton (mai Margit körúton). A patika 1816-ban Újlakra költözött, majd 1843-ban vissza az Országúti ferences rendház mellé. Az eklektikus-neogótikus berendezése 1899-ben készült. A patika 1932-ig működött itt, ezt követően került az István útra. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: táraasztal, szekrények, állványzat, íróasztal, asztal, írópulpitus, irodaszekrény.

(A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár archív felvételei.)

1081 Budapest, Népszínház utca 22.

A patikát 1893-ban alapította Korányi Lajos, ekkor készült a berendezés is. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: állványzat (4 részes, L alakú), táraasztalok, galéria, állványzat, pénztárasztal, asztalka, mérleg mérlegtartóval.

(A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár archív felvételei.)

1051 Budapest, Hercegprímás u. 21.

A patikát 1849-ben alapította Holly János, a berendezés is ekkor készült. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: állványzat, táraasztal, pénztárasztal, Szűz Mária, Magyarország védasszonya, Íróasztal, laboratóriumi asztal, beépített szekrény.

(A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár archív felvételei.)

1052 Budapest, Váci utca 34.

A gyógyszertár megszűnt!

A patikát 1686-ban alapította Herold Henrik Siegfried, mai helyére az 1930-as években került. Az első és egyetlen polgári, nyilvános jogú patika. Berendezése 1945-ben készült. A berendezés részei: táraasztal, kovácsoltvas csillár,asztalka, székek, karosszékek, galéria, állványzat, edényzet.

(A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár archív felvételei.)

(ma: Körönd gyógyszertár)
1062 Budapest, Andrássy út 84.

A patikát 1882-ben alapította Schwarczmayer János, majd az állímosításig a Bayer család tulajdonában volt. Berendezése az alapításkor készült. A berendezés részei: állványzat, kis táraasztal, nagy táraasztal.

Képek a patikaberendezés restaurálásáról

(A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár archív felvételei.)

1192 Budapest, Kós Károly tér 2.

A teret és az épületeket Wekerle Sándor (Mór, 1848 – Budapest, 1921) terveztette Kós Károllyal (Temesvár, 1883 – Kolozsvár, 1977), a patika 1911-ben nyílt meg a Pénzügyminisztérium tulajdonaként. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: állványzat: U alakú officina, sarkokon félköríves összekötés, középen oromzati díszben óra. Felül nyitott polcos, alul fióksoros. Rácsos üvegajtókkal. Egységes stílusú sárgaréz zárpajzsokkal. Táraasztal: L alakban egybeépített két eredeti darab.

(A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár archív felvételei.)

Vidék

A térképen a nem Budapesten található védett patikaberendezéseket tüntettük fel. A térkép – az egérgörgővel vagy a bal alsó sarokban lévő jelekkel – tetszés szerint nagyítható és mozgatható. Az ikonra vagy a bal oldalon lévő lista elemére kattintva megjelennek a kiválasztott gyógyszertár adatai, a Részletek gombra kattintva további információk olvashatók. Összeállításunk a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ adatbázisa alapján készült, szíves segítségüket ezúton is köszönjük.

 

4024 Debrecen, Kossuth Lajos utca 8.

Alapítva: 1772, alapító: Zeininger Antal.

A gyógyszertár 1852-ben új helyre került, ekkor készült a jelenleg is használatban lévő biedermeier berendezés. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: állványzat, táraasztal,pénztárasztal.

7400 Kaposvár, Fő utca 19.

Alapítás: 1886, alapító: Sényi Ferenc.

Az alapítás időszakában készült a berendezés is. Eredetileg a budapesti Jó pásztor patika (Ráday utca 18.) berendezése volt, amely 1985-ben került a kaposvári Arany Oroszlán patika épületébe. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: állványzat, táraasztal, pénztárasztal, szekrények, szobrok, edényzet.

9025 Győr, Híd utca 15.

Az 1767-ben alapított patika 1992-ig a Kossuth Lajos u. 20-ban működött. Biedermeier stílusú diófa bútorzatát ismeretlen győri asztalos készítette az 1850-es években. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: ajtókeret, állványzat, táraasztal, íróasztal.

7695 Mecseknádasd, Rákóczi u. 34.(?)

Alapítás: 1843, Bubregh Emil.

A 19. század végén készült berendezés Sellyéről került a jelenlegi helyére. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: állványzat, táraasztal, kisasztal, irodaszekrény, mérleg.

3530 Miskolc, Erzsébet tér 2.

Alapítás: 1676.

A gyógyszertár megszűnt!

Nevét az aranyszarvasos cégérről, egy kézzel faragott, életnagyságú aranyozott szarvasról kapta, melyet az első gyógyszerész, az Egerből Miskolcra költözött dr. Trangus Illés az egri kanonoktól kapott. Mára ezt lecserélték. Megnyitása óta háromszor változtatott helyet: az első helye nem ismert, lehetséges, hogy a patikus, dr. Trangus Illés házában (ma: Széchenyi u. 15–17.) volt. A 19. században a mai Széchenyi u. 8. számú ház földszintjére költöztették, majd innen került mai helyére 1897 áprilisában. A védett bútorzat ebből az időből származik. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: állványzat, táraasztal, pénztárasztal, szobrok.

6800 Hódmezővásárhely, Károlyi utca 3.

Részei: portál, állványzat, táraasztal, kerek asztal, árukiadó pult. A hódmezővásárhelyi Aranykígyó–Szporny Gyógyszertár jogelődje az 1894-ben, id. Késői István gyógyszerész által alapított Kereszt Gyógyszertár, amely 1904-től működött a jelenlegi helyén. A ház, amelyben a patika helyett kapott id. Késői István tulajdona volt, így egy épületben volt a patikuslakás és a gyógyszertár. A patikaberendezés az 1880-as években, a portál az 1900-as évek elején készült. A patikát 1950-ben államosították. 1996-ban vásárolta meg új tulajdonosa, ekkor kapta az “Aranykígyó” nevet. Ebben a korszakban többféle stílus érvényesült párhuzamosan a bútorművészetben. A hódmezővásárhelyi patikabútor neoreneszánsz jellegzetességeket visel magán, a historizáló eklektika jegyében. A bútorok tervezése és kivitelezése magas színvonalú, a mezővárosi polgári igények minőségi követelményeinek kíválóan megfelel. Szép példája a 19–20. század fordulóján még érvényesülő historizáló stílusnak, amely korábbi művészeti irányzatok elemeiből építkezett.

2523 Sárisáp, Fő utca 172.

A bútorzat eredeti helye ismeretlen, Esztergomból került jelenlegi helyére. Egy öt tagból és egy három tagból álló állványzat, L alakban felállítva. Eredetileg empire stílusú, de erősen átalakított berendezés. Eredetileg talapzaton állt, pácolt fa, aranyozott oszlopdíszítéssel. Ma fehérre festett. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: öt tagból álló állványzat: öttagú, L alakú korpusz részben nyitott, részben ajtókkal beépített. Felsőrészén eredetileg nyitottpolcos volt, később részben ajtókkal beépítették: egy kétszárnyú, egy egyszárnyú és félköríves egyszárnyú, neoreneszánsz, maratott üvegajtóval. Az ajtók és a polcok alatt kisfióksor. Az alsórész ajtós, illetve fióksoros, a fiókokon réz húzógombok. Felső párkányán ovális alakú, zománcozott táblákon 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8 és 9 számozással. Pácolt talapzaton áll. Három tagból álló állványzat: a háromtagú, L alakú korpusz teljesen nyitott. A felső részén a polcok alatt kisfióksor. Az alsórész fióksoros, a fiókokon réz húzógombok. Felső párkányán ovális alakú, zománcozott táblákon 7, 8 és 9 számozással. Pácolt talapzaton áll.

8200 Veszprém, Rákóczi Ferenc u. 8.

Az 1747-ben alapított patika felszereléséből az 1880 körül készült neoreneszánsz portál és kirakati rész maradt meg.

7621 Pécs, Széchenyi tér 5.

Alapítás 1796.

1950-ig az Irgalmas rendházban működött, majd a Marx u. 2. sz. alá költöztették. 1990-ben felújítva visszakerült az eredeti helyére. Részei: állványzat, táraasztal A bútorzat felül nyitott, alul fióksorral lezárt. Párkányzata széles, tagolt. A felső részt az alsótól előreugró polc választja el. A függőleges tagolást öt-öt lizéna adja, fejezetükön ovális alakú, faragott gránátalma, nyitott gyümölcsével.

7700 Mohács, Dózsa György u. 44.

Alapítás: 1848, alapító: Muczina György.

Eredetileg a Mohács, Dózsa György út 42. szám alatt működött. A berendezés az alapítás időszakában készült, az egyik fiók alján található “Heinrich József asztalos Mohács 1887” jelzés feltehetően egy későbbi javítás, vagy átalakítás alkalmával keletkezett. Az állványzat késői biedermeier és neobarokk stílusú, klasszicista elemekkel, aranyozott ökörszemes kereteléssel, az ajtó felett oromzati órakerettel. A neobarokk táraasztal lefelé karcsúsodó, homloklapján három sima betétlapban aranyozott rozetta dísszel. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: állványzat, táraasztal, patikaedények (19. század közepe).

(Telekessy patikamúzeum)

3300 Eger, Széchenyi út 14.

Egerben a betaegápoló irgalmasrend már 1728-tól működtetett patikát. A berendezés 1830 körül készült, feltehetően a rend asztalosműhelyében. Részei: állványzat, táraasztal, óra, mérlegek, edényzet.

(Ratkó József gyógyszertár)

4320 Nagykálló, Szabadság tér 3.

Alapítás: 1813.

A bútorzat 1860-1870 között készült. A berendezés részei: pénztárasztal, állványzat, táraasztal.

(Centrum gyógyszertár)

3900 Szerencs, Rákóczi utca 75.

Alapítás: 1741.

A berendezést 1978-ban, és 1987-ben kiegészítették. A berendezés részei: állványzat, táraasztal, pénztárasztal, mérlegtartó fiók 2 db, íróasztal, pénztárasztal, edényzet.

(Rozsnyai gyógyszertár)

7173 Zomba, Fő tér 6.

Alapító: 1863, Rozsnyai Mátyás.

A berendezés részei: állványzat, tárasztal, szobor, petróleumlámpa, szekrény mérleggel.

9700 Szombathely, Fő tér 31.

A gyógyszertárat 1907-ben alapította Babics István, erről márványlapon felirat tanúskodik: FUNDAMENTA HIUSCE MEDICAMENTORUM OFFICINAE NOMINE DOMINI FECIT STEPHANUS BABICS MAGISTER PHARMACIAE ANNO DOMINI MDCCCCVII. A védett belsőépítészeti egység elemei: mozaikpadló, gipszstukkók, cseresznyefa bútorzat (állványzat, táraasztal, pénztárasztal, receptíróasztal, aszalka, kanapé, tükör).

3300 Eger, Dobó tér 2.

Alapítás: 1839.

A bútorzat 1949-ben átkerült Csányra, majd 1996-ban került vissza Egerbe. A berendezés részei: állványzat, szekrény, táraasztal, íróasztal, óra.

(Rókus gyógyszertár)

2023 Dunabogdány, Kossuth Lajos u. 96.

Alapítás: 1907.

A berendezés feltehetően egy pesti belvárosi patikából került 1886-ban Visegrádra, majd az 1950-es években került jelenelgi helyére. A berendezés részei: állványzat, táraasztal.

4564 Nyírmada, Ady Endre út 5.

A gyógyszertárat 1905-ben alapította Novák József. A berendezés részei: állványzat, táraasztal, íróasztal, szobrok, edényzet.

(Műemlék gyógyszertár)

6000 Kecskemét, Czollner tér 5.

A patikát Hajagos András alapította 1821-ben, eredetileg a Szabadság tér 1. szám alatt működött. 1970-ben Kalocsára került, végül a jelenlegi helyére. A berendezés részei: állványzat, táraasztal, mérlegaljzat, edényzet.

(Rozsnyay Mátyás gyógyszertár)

2740 Abony, Kossuth tér 12.

U alakban felállított bútorzat, a feső rész váltakozva üvegajtós, ajtóbetétes és nyitott polcos megoldású, az alsó rész fiókos és ajtóbetétes kiképzésű. A táraasztal homlokoldala hármas tagolású, üvegajtós. Részei: állványzat, táraasztal, mérleg mérlegszekrénnyel.

(Kersi gyógyszertár)

2500 Esztergom, Kossuth Lajos utca 41.

A patikát 1867-ben alapította Hulényi Péter a Sisai utcában. A berendezés részei: állványzat, táraasztal, falióra, szekrény, írópult.

5600 Mezőberény, Luther utca 1.

Patikamúzeum. Hacskó József gyógyszerész alapította 1899-ben. Neoreneszánsz bútorzata tölgyfából készült. 1995-ben került jelenlegi helyére. részei: állványzat, táraasztal.

3731 Múcsony, Fő út 1.

A gyógyszertár megszűnt!

Eredetileg a miskolci Arany Sas patika berendezése (Ady Endre u. 24.), az 1980-as években került jelenlegi helyére. Részei: állványzat, táraasztal, pénztárgép, asztalka.

9400 Sopron, Várkerület 29.

A berendezés része: portál, táraasztal, állványzat, ülőke, rézmozsár. A patikát Pralich Péter 1623-ban alapította “Arany Sas” néven a szomszédos házban. Jelenlegi helyén 1724 óta működik. A portál a 20. század elején készült a pécsi Zsolnay gyárban: virágokkal, vázákkal díszített korinthoszi oszlopos lizénák között van a bejárat és a kirakat, az ajtótól jobbra csempékből kirakott pálmafa alatt a patika későbbi névadójaként egy oroszlán áll. A neorokokó stílusú officina 1878-ban készült.

9200 Mosonmagyaróvár, Fő utca 39.

A berendezés az 1830-as években készült, a 19. század végén került a jelenlegi helyére. A bútorzat bolthajtással összekötött helyiségben áll. A berendezés részei: táraasztal, állványzat, szekrény, íróasztal, ajtó, edényzet.

6720 Szeged, Horváth Mihály utca 9.

A szegedi Széchenyi Gyógyszertár (korábban Gyógyszertár a Szentháromsághoz, majd Leinzinger Gyógyszertár) mint üzleti vállalkozás 1831-től működik, többszöri tulajdonos- és helyváltoztatással. A patika utoljára 1914 januárjában költözött mai helyére, a Takarékpénztár akkor újonnan épült bérpalotájába. Ezekben az időkben tulajdonosa Leinzinger Gyula volt, aki hosszú ideig, 1895-től 1938-ig gyakorolta tulajdonosi jogait. A patika alaprajza egyedi és különleges: utcafronti része félköríves, amely az épület belseje felé laposszögű háromszög-formában végződik. Ez az egyedi alaprajz új bútorzatot kívánt, ami formájában alkalmazkodik a térbeli sajátosságokhoz. Leinzinger Gyula a szegedi Rainer cégtől rendelte meg a patika berendezését. A patika belső terében galéria kapott helyet, amely az alaprajz belső, épület felőli oldalának háromszög-lezárásához igazodik. A gyógyszertár árukiadó (officina) helyiségéhez még több patikai helyiség csatlakozik: vényező, laboratórium, iroda és több raktár. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: Sidlovits (Sidlovics) Kálmán, Rainer Károly és Fia (Szeged): Szekrénysor (az officina terének oldalfalait fedi), ajtók, táraasztal, vitrinek, Hügieia-mellszobor, Aszklépiosz-mellszobor, kerek asztalka, csigalépcső, szekrénysorok.

9494 Balf, Fürdő sor 12.

A berendezés 1975-ig eredeti helyén, Budapesten a Práter utcában volt, ahol a patikát 1905-ben alapította Csippek János. A berendezés is a (budapesti) alapítás időszakából származik. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: állványzat, táraasztal, asztalkák, puffok.

8089 Vértesacsa, József Attila utca 58.

A patikát 1906-ban alapította Janovits István; tulajdonosa 1918–1923 között Kazay Endre volt. A ház falán ennek emlékére emléktáblát helyeztek el. A berendezés részei: állványzat, táraasztal, mérleg.

(Wolf gyógyszertár)

6445 Borota, Szent István utca 29.

A patikát 1819-ben alapította Pöschl Ferenc, a berendezés eredetileg Kiskunfélegyházán volt. Részei: táraasztal, állványzat, edényzet.

7621 Pécs, Apáca utca 1.

Pécs város első nyilvános patikáját 1697-ben alapította Seitz Nepomuk János. 1818-ban Hölbing Ignác, majd Hölbing József lett a tulajdonos, tőle vette meg 1851-ben Sipőcz Ferenc, 1857-ben Sipőcz István lett a tulajdonosa. 1764 óta működik a gyógyszertár jelenlegi helyén. Berendezése 1897-ben készült. A berendezés részei: táraasztalok, receptszekrény, kétajtós üveges szekrény, pénztárasztal, asztal, állványzat, kút, székek, mérlegek. Sötétbarnára pácolt, neorokokó faragványokkal gazdagon díszített officina bútorzat.

Patikamúzeumok a Kárpát-medencében

Külföldi patikamúzeumok

Dánia
Németország
Olaszország