Szmodits László, legkiválóbb kortárs gyógyszerésztörténészeink egyike legújabb közleményében összefoglalja Zugló gyógyszerészetének történetét.
A hasonló helytörténeti jellegű munkák nagyon fontosak. Minden kedves olvasónkat kérünk, lehetősége szerint foglalkozzon ezzel a területtel és munkája eredményét küldje el számunkra közlésre. Hogy Budapestnél maradjunk, fővárosunk gyógyszertárainak átfogó, szisztematikus történetével is mindmáig adósak vagyunk.
Egy ismeretterjesztő cikk keretében a szerző, Dobson Szabolcs a tudomány és az áltudomány kérdéskörét járja körül. Ez a témakör sokkal összetettebb, mintsem az „allopátia” és az „alternatív gyógymódok” szokásos szembeállítása. Történelmi szemléletben tekintve (csak így lehetséges tudományos szempontból) egész civilizációnk mérlegre kerül az egészségügy fejlődésének vizsgálata során.
A cikk letölthető a Cikktárból vagy ITT
Készítette Krizsány Anna, Szima Viktória, Molnár Zsuzsa (2017 augusztus 14.)
Dr. Szabó Lóránt vasdiplomás gyógyszerész, a Fekete Sas Patikamúzeum egyik „alapító atyja” 1924-ben született. Gyógyszerészi diplomáját a Szegeden szerezte meg. Dolgozott Balatonfüreden, Lepsényben, illetve később Székesfehérvárott is. 1959-ben került Székesfehérvárra gyógyszerügyi osztályvezetőként. 1968-ban, Antall József tevékenységének köszönhetően irányult Szabó Lóránt figyelme az évszázados múlttal rendelkező Fekete Sas gyógyszertárra. A két szakember egyetértett abban, hogy mind a hozzáköthető történelmi múlt, mind a berendezés jellege érdemessé teszi a megmentésre és a múzeummá alakításra. Szabó Lóránt tudományos kutatásokat folytatott a gyógyszertár történetének feltárásához és számos intézkedést tett, hogy a működő gyógyszertári intézmény kiállítóhellyé alakulhasson. A munkát a székesfehérvári (Szent) István Király Múzeum munkatársaival karöltve vitték véghez. 1971-ben a gyógyszertár bezárt és több évnyi kutató- és restaurátori munkát követően mint Patikamúzeum nyitotta újra kapuit. Az 1975. május 12-én megnyílt kiállítás évente látogatók ezreit vonzza és immáron 41 és fél éve várja a közönségét. Szabó Lóránt kutatási eredményeit szaksajtóban is közölte. 1972-től ő indította el a Gyógyszerésztörténeti Diáriumot Fejér megyében, melyben számos tanulmányt közölt a Fekete Sasról. Mindezek mellett az is kitelt idejéből, hogy az asszisztens-képzés vezetője legyen. Egészen 1988-as nyugdíjba vonulásáig támogatta a hallgatók szárnypróbálgatásait. Eközben a Videotonban nyitott kis patikában is működött napi 3 órában (20 éven keresztül), ezt a munkát 1988 után sem adta fel a betegek nagy örömére. 2016-ban, a Patikamúzeum fennállásának 40. évében rendezett tudományos konferencián a Szent István Király Múzeum az esemény díszvendégeként fogadta Őt. Jelenleg nyugdíjas éveit tölti kedves feleségével Balatonfüreden, ahol szenvedélyének a bélyeggyűjtésnek és a kertészkedésnek szenteli idejét.
Az interjú megtekinthető Video menüpontunkban, illetve letölthető ITT
Ezúton hívjuk fel kedves Olvasóink figyelmét négy újonnan feltett (bár nem új) szakcikkre gyógyszertáraink elnevezéseiről. Külön érdekesség, hogy a közlemények szerzői nyelvészek. A cikkek letölthetők a cikktárból, vagy itt:
Ördög Ferenc – Patikanevek keletkezésmódjai
Ördög Ferenc – Eltűnt patikaneveink nyomában
Bölcskey Andrea – Gyógyszertárneveink ma (2003)
Varga Mária: Új patikanevek Heves megyében (2007)
Az ok, amiért feltöltöttük ezeket a régebbi cikkeket az, mert jelen esetben is nyilvánvaló, ha az irodalomlistákra tekintünk, hogy a nyelvész és a gyógyszerész kutatók nem tudtak egymásról, nem ismerték egymás idevágó munkásságát, hiszen azok a másik szakma által nem olvasott kiadványokban jelentek meg. Ez most korrekcióra kerül honlapunkon.
A négy újabb cikk immáron tovább gyarapítja a magyar gyógyszertárak névadási jellemzőivel kapcsolatos gyógyszerészi szakirodalmunkat, amelyek közé az alábbi közlemények tartoznak. A cikkek szintén letölthetők a cikktárból, vagy itt:
Csanád Vilmos: A történeti Magyarország patikáinak elnevezései és alapítási évei
Csanád Vilmos: A történeti Magyarország patikáinak elnevezései
Szigetváry Ferenc: Gondolatok a gyógyszertárak elnevezéséről
Horváth Dénes: A magyarországi közforgalmú gyógyszertárak elnevezése
Grabarits István: Nomen est omen – Gyógyszertárak névadásának érdekességei
Dobson Szabolcs, Dobson Dénes: A magyarországi gyógyszertárak névadási szokásai 1932-2013
