Ferences emlékszoba és plébániai Könyvtár Segesden, az egykori ferences rendi patika officinájában

Virágvasárnap, a segesdi templomtorony felrobbantásának 70. évfordulóján az ünnepi misét követően, megáldották és megnyitották a „Ferences emlékszobát és plébániai könyvtárat” is.
A szoba az egykori ferences rendi patika officinájában került kialakításra.  Így már „turisztikai funkciója” is van az Irgalmas szamaritánus freskót rejtő teremnek és látogatható.
A megnyitón Dr. Kovács Lajos, Bánk Atya OFM, Segesdről elszármazott egykori ferences tartományfőnök is jelen volt. A szobát Borza Miklós somogyszobi és segesdi plébános áldotta meg.
A kis múzeum megszületésének körülményeit Ivelics Jánosné, Erika, (lelkes helytörténész, a község korábbi könyvtárosa és helytörténeti kiállítóhelyének vezetője) idézte fel. A patika történetét Matolcsy István 1976-os írása alapján Péntek László polgármester osztotta meg a jelenlévőkkel.

A Szent Didákról elnevezett ferences patika Somogy Megye első közforgalmú patikája volt. Olyan értelemben első, hogy építését a megye anyagilag is támogatta, és hosszú éveken át tartó tárgyalás előzte meg az alapítást is.  A patika 1769-ben kezdte meg működését.
„A segesdi kolostor-gyógyszertárat 1781-ben Lukács és Gellért testvérek kifestették, a patika-üvegekre fatégelyekre, a fiókokra és dobozokra aranyozott pajzsokat és feliratokat készítettek. […] a plébániahivatalban a régi gyógyszertár boltívének közepén most is látható freskó az irgalmas szamaritánus evangéliumi jelentét ábrázolja.” (Matolcsy István: Gyógyszertár a segesdi kolostorban /Acta Pharmaceutica Hungaria, 1976. 46. 337-340.old./)

(Elméleti síkon először az 1970-es években, majd 2009-ben volt napirenden a szoba „múzeumként” való hasznosítása.  A gyakorlati megvalósítás azonban idáig váratott magára. Sajnos az egykori patikának tárgyi emlékei nem maradtak a községben, így Matolcsy írása került kifüggesztésre. A kiállítás nagyobbik része – ahogy annak idején a patika is – a község lakosainak összefogásával jöhetett létre. Hiszen helyett kapott itt a plébánia életét megörökítő fényképek gyűjteménye, Márai Sándor segesdi esküvőjének írásos dokumentumai, és számos a ferences szellemiséget idéző könyv, relikvia is. )

A megnyitóról az alábbi linkre kattintva fényképek érhetőek el:

A megnyitó ünnepség

A húsvét és a gyógyszerészet 1926-ban

A húsvét és a gyógyszerészet 1926-ban, avagy az illatszerfélék húsvét-vasárnapi árusításának részleges tilalma

“Miután a rózsavíz (Aqua rosarium) a Magyar Gyógyszerkönyvben szereplő gyógyszer, a kölnivíz pedig a gyógyszerkönyvben lévő négy szerből előállítható a gyógyszerész által, a gyógyszertárban készített rózsavíznek és kölnivíznek húsvét vasárnapján való kiszolgálására idézett rendeletem nem terjed ki.”

Budapest, 1926 év április hó 1-én.

A miniszter helyett, Jezsovics h. államtitkár

További részletek ITT (Gyógyszerészek zsebnaptára az 1927-ik évre, 93-96 oldal)

A múzeumalapító – Lóránd Nándor

Lóránd Nándor

Lóránd Nándor születésének 100. évfordulója alkalmából Kecskeméten, a Cifrapalotában 2015.03.30-án gyógyszerész-történeti konferenciát és fotókiállítást rendeztek.

Lóránd Nándor 1952-től leltározó patikusként dolgozott Bács-Kiskun megyében. Megismerte a gyógyszerészi munka régi eszközeit, gyógyszerésztörténeti kutatóvá vált, nevéhez fűződik a patikamúzeum gyűjteménye.

A születésének 100. évfordulóján tartott konferencián több előadást hallgathattak meg az érdeklődők:

  • Dr. Kapronczay Károly: Az orvos- gyógyszerészettörténeti muzeológia a XX. században,

  • Mészáros Ágnes: Lóránd Nándor tudományos munkássága,

  • Lóránd Klára: „Családi szemüveg”,

  • Magos Gergely: Egy gyógyszerész dinasztia: a Katona család,

  • Dobson Szabolcs: Új korszak küszöbén a gyógyszerésztörténet és gyógyszerészi muzeológia,

  • Varga Benedek: Orvostörténeti muzeológia a XXI. században,

  • Hajagos Csaba: Sebesültek és hadirokkantak gyámolítása az első világháború kecskeméti hátországában,

  • Krizsány Anna: A Székesfehérvári Fekete Sas Patikamúzeum múzeumpedagógiai programjai.

A résztvevők megtekintették a az Orvos- és Gyógyszerészettörténeti Gyűjtemény állandó kiállítását, majd ezt követően megkoszorúzták Lóránd Nándor sírját.

Nők a gyógyszerészetben

Tisztelt Kollégák!

A Magyar Gyógyszerésztörténeti Társaság ezúton köszönt minden női gyógyszerészt, akiknek ezúton kívánunk sok sikert és boldogságot pályafutásukban és magánéletükben.

Ebből az alkalomból kérjük, virág helyett fogadják szeretettel Szmodits László kollégánk „Nők a magyarországi gyógyszerészetben a magyarországi gyógyszerészképző helyeken (Budapest, Kolozsvár, Szeged) 1950-ig végzett női gyógyszerészek névszerinti listájával” című munkáját, továbbá Excel formátumban ugyanezt a listát:

A magyarországi gyógyszerészképző helyeken (Budapest, Kolozsvár, Szeged) 1950-ig végzett női gyógyszerészek listája

László munkája alapvető hozzájárulást nyújt a téma eddigi szakirodalmi adataihoz, amiben név szerint, születési és végzési dátummal ismerteti a Magyarországon 1903 és 1950 között végzett női kollégáinkat.

Ily módon immár név szerint ismerjük Őket és emléküket ezúton fenntartva-megőrizve hajthatunk fejet előttük.

Szmodits László tanulmányáról Nőnap alkalmából a Pharmaonline is beszámolt:

Sokan csak a szép gyógyszerésznő miatt keresnék fel a gyógyszertárat